Nagy értékű francia nyelvű könyvadomány az ELTE Egyetemi Könyvtárnak

Lorant Endre magyar származású nyugalmazott egyetemi tanár, író közel 700 db nagy értékű francia nyelvű könyvet adományozott értékes gyűjteményéből az ELTE Egyetemi Könyvtárnak. Az adományozás kapcsán október 18-án 17 órakor a könyvtár Dísztermében rendezett ünnepségen Lorant professzor "Balzac első regényei (1819-1825): szívére hallgat egy fiatal író" címmel tart előadást Balzac műveiről és saját kutatásairól francia nyelven.

André Lorant, (1930 Budapest), magyar származású nyugalmazott egyetemi tanár, író. 1956 óta Franciaországban él. A Párizsi Egyetem professor emeritusa, az összehasonlító irodalom tanára, Balzac munkásságának egyik vezető specialistája, a Bouquins Robert Laffont sorozatban Balzac korai regényeinek speciális kiadásának irányítója. Számos esetben írt előszót az Emberi színjáték köteteihez.

Az adományozott könyvek között szerepel a La Comédie humaine facsimile első kiadása, a Balzac kritikai irodalom számos kötete, irodalomelméleti tárgyú, illetve szépirodalmi könyvek. Az anyag értékét és jelentőségét növeli a számos Lorant Endrének dedikált kötet.

Az adományozás kapcsán rendezett ünnepségen Lorant professzor előadása előtt az ELTE részéről köszöntőt mond Borsodi Csaba rektor-helyettes, François Laquieze, a budapesti Francia Intézet igazgatója és Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézet igazgatója

Az esemény meghívója (pdf).

Kutatók Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban.

2011. szeptember 23-án 19 és 22 óra között az ELTE rendezvényeihez csatlakozik az Egyetemi Könyvtár is válogatva az Egyetemi Könyvtár legfrissebb kutatásaiból.
Az előadássorozat az Egyetemi Könyvtárban dolgozó kollégák szakterületükön végzett munkájáról, illetve kutatásaiból nyújt áttekintést.

Előadások a Díszteremben

• 19.00-19:25 Bibor Máté: Arany János kéziratai az Egyetemi Könyvtárban
  A második világháború során elpusztult Arany János tárgyi hagyatékának túlnyomó része is. Ez a szomorú tény teszi még értékesebbé az ELTE Egyetemi Könyvtár ettől eltekintve is jelentős Arany-kéziratait, az A magyar irodalom története rövid kivonatban részletét, egy Kazinczy Gáborhoz írott levelet és az Arisztophanész-fordítások tisztázatát. A három dokumentum szövege többször is megjelent már, hasonmás kiadása azonban eddig egyiknek sem készült. A nagyközönség tehát csak kivételes alkalmakkor, így most a Kutatók Éjszakáján tekintheti meg őket.
• 19:30-19:55 Dr. Fabó Edit: Mit akartak a férfiak és a nők a "boldog békeidőkben"?
  A házassági hirdetések a nőtörténet, a társadalomtörténet kevéssé kutatott forrásai, amelyek amellett, hogy rendkívül informatívak egyúttal nagyon szórakoztatóak is. Az 1881-es "Hymen" című szépirodalmi és házassági folyóiratból megtudható, hogy a férfiak és a nők párkapcsolataikban mennyire keresték a házasságot, a barátságot, a kitartotti létet, a kalandot, egy-egy vállalkozásuk, szorult élethelyzetük anyagi segítségét; illetve számított-e az életkor, a vallás, a lakóhely, a gyermek, a vagyon, a műveltség, a külső megjelenés, az életszemlélet. A meghirdetett személyes preferenciák bemutatják a kialakuló polgári világ egyéni jövőképeit.
• 20:00-20:25 Dr. Szögi László: Magyarország helye Európában történeti földrajzi kontextusban
  A történelmi Magyarországról azt állítjuk, hogy Közép-Európa egy jelentős hatalma volt, ugyanakkor maga a Közép-Európa fogalom bizonytalan a közvélemény, sőt a tudós társadalom számára is. Történelme során Magyarország volt már a kereszténység, azaz a Nyugat védőbástyája és volt a keleti típusú szocializmus "erős bástyája" a Nyugattal szemben. A tipikus "kompország" helyzetét kívánom bemutatni, annak speciális sajátosságaival, soknemzetiségű, sokfelekezetű, különböző gazdasági fejlettségű, különböző kapcsolatrendszerrel bíró etnikumok és régiók tekintetében a középkori kezdetektől napjainkig.
• 20:30-20:45 Szünet
• 20:45-21:10 Bikádi Katalin: Kutatókönyvtár az íróasztalon: Nyílt folyóirat-adatbázisok - letölthető
  Az előadás a legmagasabb tudományos színvonalat nyújtó nyílt hozzáférésű (Open Access) multidiszciplináris adatbázisokat mutatja be. Ezek a tudományos kiadók tekintélyes folyóirataihoz hasonlóan magas színvonalú, tudományos szaktekintélyek által előzetesen ellenőrzött (peer-rewieved) tudományos publikációkat tartalmaznak, amik a nyílt weben, bárki számára, teljes szöveggel elérhetőek.
• 21:15-21:40 Székelyné Török Tünde: A keresőmotorok működése - letölthető
  Miért van szükség a keresőmotorokra? Milyen szempontok szerint történik a találatok rangsorolása? A kereső algoritmusok hogy torzítják vélt érdeklődésünk alapján a találataink halmazát? Vagy inkább a találatok manipulálásáról van szó? Becsapnak bennünket a keresőprogramok? Milyen válaszokat adnak a fenti kérdésekre a kutatók?

További információ és regisztráció a program hivatalos honlapján.

Kulturális Örökség Napjai 2011 az ELTE Egyetemi Könyvtárban szeptember 17-én (szombaton) 10-20 óra között.

Ismét megnyitja kapuit az 1876-ban eklektikus stílusban emelt könyvtárépület. Aulájában sgraffitók, a díszlépcsőház fordulójában ismeretlen 16. századi lombard mester Pieta reliefje, dísztermének falain és mennyezetén Lotz Károly freskói, illetve Than Mór festménye keltik fel figyelmünket. A díszterem ad helyet "Az ismeretlen Mikes" című kiállításnak. A restaurátorműhelyben a 16-17. századi könyvek restaurálásának technikájáról és a könyvkészítés történetéről tudhatunk meg érdekességeket. Látogatóink vezetett körsétán bebarangolhatják az épületet, érintve a közönség előtt egyébként nem nyitott helyeket is.

Vezetett programok

"Az ismeretlen Mikes" - Kiállítás Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából
Nyitva: 10-16
Vezetések: 10:30, 12:00, 13:30
Vezeti: Dr. Knapp Éva főtanácsos, az MTA doktora, a kiállítás kurátora
Indulás helye: Díszterem
Max. 40 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.

Épületvezetés
Aula - Díszlépcsőház - Díszterem - Tanácsterem - Műemlékraktár - Főigazgatói szoba és titkárság

Virtuális túra: Aula - Díszlépcsőház - Díszterem - Főigazgatói szoba

Gyülekezés: Aula
Max. 30 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.

Állományvédelem - Könyv-restaurátorműhely bemutatása
A könyvtár kulturális örökséget képező értékeinek, féltett kincseinek megmentéséről, védelméről tart bemutatót a restaurátor. Megismertet a könyvkészítés történetével, a XVI-XVII századi könyvek restaurálásának technikájával.
Időpontok: 11:00, 12:00, 13:30, 14:30
Vezeti: Szalaváry Miklós restaurátor
Gyülekezés: Aula
Max. 10 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.

Állományvédelem - Digitalizáló műhely bemutatása
Egy-egy konkrét könyv digitalizálása során a digitalizálási folyamat különböző oldalainak, technikai hátterének bemutatása, ill. az Egyetemi Könyvtár digitalizálási koncepciójának ismertetése. Az érdeklődők egy kivetítőn kis ízelítőt is kaphatnak a számtalan eddig elkészült képből: portrékat, tájképeket, térképeket, botanikai könyvek illusztrációit, kódexoldalakat csodálhatnak meg.
Időpontok: 10:30, 11:30, 12:30, 14:00
Vezeti: Cséka György projektvezető
Gyülekezés: Aula
Max. 10 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.

Állományvédelem - Könyvtári kincsek reprint, illetve digitális változatai, ill. a Könyvtár jeles személyeinek arcképcsarnoka
Időpont: 11.00 - 16.00 folyamatos
Felügyelet-szaktájékoztatás: Bibor Máté könyvtáros
Helyszín: 2. emeleti Tanácsterem

Katalógustemetés és jelképes árverés
Az idén alapításának 450. évfordulóját ünneplő könyvtár a jubileumra digitalizálta és az interneten távolról is hozzáférhetővé tette a XIX. századi könyvtárreform óta vezetett, mostanra már muzeális értékű, több mint háromezer könyv-formájú katalógusdobozban tárolt, mintegy másfél millió cédulát tartalmazó - és a mai napig még aktív használatban lévő - katalógusát. A felhasználóbarát módon megalkotott online katalógusban a világ bármely pontján lehet böngészni. A muzeális katalógustól a Kulturális Örökség Napján vesz könnyes-derűs búcsút a könyvtár.

Időpont: 17.00-18:15 Helyszín: Díszterem

• Köszöntő, 450 éves az Egyetemi Könyvtár - Szögi László főigazgató
• Az alapkatalógus története (1875-2011) - Vajda Zsuzsanna főtanácsos
• A digitalizált katalógus bemutatása - Cséka György projektvezető
• "Auctio funebris" - a legkülönlegesebb régi katalóguscédulák egy-egy hitelesített másolatának jelképes árverése, amelyhez a katalógusdobozokból erre az alkalomra emelt monumentális fal szolgáltatja a díszletet. Az árverés az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány javára történik. Részletek

Síppal, dobbal, víziorgonával - Zenés utazás Aquincumtól Rodostóig

A Musica Historica együttes hangversenye

• "Aeide, Mousza" - Antik görög zene (i. e. VII. század - i. sz. I. század)
  Európa legkorábbi írott zenei emlékei (Pindarosz, Liméniosz, Mezomédész és ismeretlen szerzők művei)
  Bevezető előadás: Szentmártoni Szabó Géza: Az aquincumi víziorgona
  
  
• "Édes Néném!" - Mikes Kelemen korának zenéjéből
  Gyöngyszemek a XVII-XVIII. század magyar, török, francia és lengyel zenéjéből a Mikes-kiállítás tiszteletére

Musica Historica együttes

• Csörsz Rumen István: ének, kanun, lant, koboz, duda, töröksíp
• Farkas Zoltán: cselló
• Kasza Roland: csembaló, ütőhangszerek
• Sudár Balázs: lafta, koboz, ütőhangszerek
• Széplaki Zoltán: ének, furulyák, barokk fuvola, töröksíp

Időpont: 18.30 Helyszín: Díszterem

A hangversenyt Belváros-Lipótváros Önkormányzata támogatja.

Speciális igény (személyi segítés, babakocsi, stb.) esetén a segítségnyújtás módjáról a titkársággal lehet előzetesen egyeztetni (tel: 4116738; titkarsag@lib.elte.hu)
További információk az országos rendezvény hivatalos honlapján.

Múzeumok Éjszakája 2011. - 450 év és egy éjszaka

Ismét Múzeumok Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban. 2011. június 24-én délután 16 órától éjjel 2 óráig a könyvtár - a tavalyi évhez hasonlóan - megnyitja kapuit, és munkatársai kulturális programokra invitálják az érdeklődőket.

Az est folyamán látogatható a Díszteremben "Az ismeretlen Mikes" című kiállítás, valamint a Tanácsteremben lesz látható Nagy Pál író, tipográfus "METROPOLISZ" című egynapos kiállítása.

A Múzeumok Éjszakája valamennyi helyszínén belépésre jogosító karszalagok a Könyvtár információs pultjánál vásárolhatók.

Az egyes programok részletesebb leírása megtalálható a www.muzeumokejszakaja.hu központi oldalon az ELTE Egyetemi Könyvtár programjaire klikkelve, vagy ide kattintva.

Az országos rendezvény programjának hivatalos oldala: http://www.muzeumokejszakaja.hu

Varázslók pálcája

Lábass Endre (a Könyvtár fantomja) tudós és művész barátait kérdezi

Vendég: Bíró Dániel egyiptológus, hebraista, műfordító

Időpont: június 7. 18.30 - 19.30

Helyszín: Egyetemi Könyvtár Díszterem

"Vannak szavak, amik egykor nagyon szépnek születtek, aztán valamikor az idők közben elcsépelték őket, ilyen például Krúdy Gyula Ködlovagkifejezése. A szavak fakulhatnak valóban, de amit jelölnek, az sérthetetlenül ragyog.

Bíró Dániel az egyik legesendőbb emberalak, akit ismerek, és a legolvasottabbak egyike. Ősidők óta legendákat beszélnek róla.  Elképzelt országomban mindig tanítványok vennék körül.

Franz Rosenzweig és Martin Buber szövegeit olvasnák, festmények előtt társalognának, a mester közben néha meggyújtaná magát pipája tömködése közben, szokás szerint, de a tanítványok mindig gondosan eloltanák.

Egyszer sok évvel ezelőtt eljött hozzánk a vízivárosi Fő utcába, szabadúszó egyiptológusnak nevezte magát, majd azt mondta - ha megengeditek, most ledőlök egy kicsit, valami pokrócot terítsetek rám."

(Lábass Endre)

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 "Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében" projekt keretében kerül megrendezésre.

Varázslók pálcája

Lábass Endre (a Könyvtár fantomja) tudós és művész barátait kérdezi

Vendég: Dr. Szörényi László, irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója

Időpont: május 31. 18.30 - 19.30

Helyszín: Egyetemi Könyvtár Díszterem

"Szörényi László meghatározhatatlan, mesebeli személy. Egyrészt végtelen memóriájáról nevezetes irodalomtudós - ennek megfelelően komoly szakkönyvek írója, aki végtelen ősbúval tud kipillantani szemüvege alól -, másrészt egy valódi Rejtői hős, aki fergetegeseket nevet. Szülei a délvidékről jöttek Budapestre, de ő már igazi pesti srác lett - mutatta is az Anker sarkát, ahonnan '56-ban az orosz tankokat leste. Ilyesmikről írta Hosszúlépés című kötetét. Tudóshoz képest meglepően romantikus alkat - mindig úgy éreztem, nem véletlen, hogy az Operaház közelében volt gyerek. Ezzel szépen összeillik, mennyire elkápráztatta Itália szelleme.

Én mégsem olasz dolgokat tanultam tőle, az ő Eötvös Kollégiumbeli óráin láttam először Konrád Györgyöt, Mészöly Miklóst, Nádas Pétert és Mándy Ivánt. Esténként ugyanis, miután Kokassal bezártuk a műtermeinket és végigsétáltunk a Képzőművészeti Főiskola kihalt folyosóin, a Zeneakadémia kakasülőjére ültem be a diákok és tanárok közé, vagy Laci óráira sok éven át. Ott udvarolgatni is remekül lehetett, a Képzőművészetire akkoriban még ritkán vettek fel csinos lányokat.

Reneszánsz és barokk latin tanulmányai mellett Szörényi a Nyugat költőinek szívbéli barátja lett, de fiatal korától vonzódik az alternatívokhoz is - ez nem csoda, hiszen az úgynevezett '68-as nemzedékhez tartozik, ő volt Hajnóczy Péter egyik legjobb barátja. 

Elképzelek egy zord politikust, amint az Irodalomtudományi Intézetbe látogat Szörényi igazgató úrhoz, kényelmesen elhelyezkedik valamely kopott ősi fotelben, majd riadtan észleli, hogy körben a szakfolyóiratok közül legalább ötven szőrmók játékmedve tekint le rá kritikus figyelemmel. Ők minden rosszat távol tartanak."

(Lábass Endre)

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 "Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében" projekt keretében kerül megrendezésre.

Varázslók pálcája

Lábass Endre (a Könyvtár fantomja) tudós és művész barátait kérdezi

Vendég: Györe Balázs, író

Időpont: május 24. 18.30 - 19.30

Helyszín: Egyetemi Könyvtár Díszterem

"Györe Balázs többször leírta és kimondta, ő lényegében nem talál ki semmit, csak a leírással küszködik - szeretne megérteni. Egész felnőtt éltemben ugyanezt gondoltam - mondták is, egyáltalán nem vagyok író, mert a szövegeimben nincsen fikció.

Györe Balázs idézeteket gyűjt, ezt tette édesapja is, csakhogy a fiú fel is használja ezeket az immár kétszeresen fontos, örökölt töredékeket - ez megint közel áll szívemhez, egyrészt, mert sok nagyon is kedves íróm újságkivágásokat, idézeteket gyűjtött szenvedélyesen, másrészt, mert szinte ismeretlen édesapámmal én is majd minden percben együtt vagyok, pedig testileg már régóta nem él.

A férfi apja a gyermek - idézi egy helyen Györe Balázs -, évtizedeken át magamban mondogattam és valóban nagyon megéltem ezt.

Györe Balázs író idén májusban lett hatvan éves - ha jól emlékszem, épp az Európa napon.

Legutóbb ő játszotta egy rögtönzött színdarabban Azraelt, a halál angyalát. A földön feküdtem, ő megállt fölöttem kapucniban, és halkan bemutatkozott."

(Lábass Endre)

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 "Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében" projekt keretében kerül megrendezésre.

Varázslók pálcája

Lábass Endre (a Könyvtár fantomja) tudós és művész barátait kérdezi

Időpont: május 24 - június 28. között keddenként 18.30 - 19.30

Helyszín: Egyetemi Könyvtár Díszterem

Vendégek:

• május 24.  Györe Balázs, író
• május 31.  Dr. Szörényi László, irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója
• június 7.    Bíró Dániel, egyiptológus, műfordító
• június 14.  Perczel Anna, építész, az Óvás! Egyesület elnöke
• június 21.  Beer Iván, vallástörténész
• június 28.  Hadik András, művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa

Lábass Endre festőművész, író a pesti háztetők szerelmeseként a könyvtár kupolájában berendezett műtermében régi "lakója" az Egyetemi Könyvtárnak. A programsorozat keretében tudós és művész barátait kérdezgeti munkásságukról, élményeikről - igazán fontosnak és látszólag jelentéktelennek tűnő dolgokról egyaránt. A személyes hangvételű beszélgetéseknek a könyvtár ma Díszteremként működő egykori olvasóterme nyújt egyidejűleg impozáns és intim közeget.

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 "Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében" projekt keretében kerül megrendezésre.

" La Caffettiera Stioppeta" (az ELTE olasz tanszéki kórusa) évadzáró koncertje
vezényel: Murányi Eszter

A koncert időpontja: 2011. június 04. 18.00.
Helyszín: ELTE Egyetem Könyvtár Díszterme (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.)
A belépés ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben.

Műsor:

Huzella Elek: Virgo prudentissima

Liszt Ferenc: O salutaris hostia

Orbán György: Pater noster

Guillaume Dufay: Ave regina caelorum

Ave virgo gloriosa (motet a Montpellier kódexból)

Jan Pieterszoon Sweelinck: Pseaume 90

Clément Jannequin: J'atens le temps

Josquin des Prés: Mille regrets

Giovanni Animucia: Benedetto sia lo giorno

Orlando Gibbons: The silver swan

Bartók Béla: Ne hagyj itt!

Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz

Bartók Béla: Bolyongás

Kodály Zoltán: Székely keserves

Orbán György: Mint mellékdal

www.stioppeta.hu

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 "Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében" projekt keretében kerül megrendezésre.

Cimelia - Értékek a budapesti Egyetemi Könyvtárból.

Az Egyetemi Könyvtár 450 éves jogfolytonos működésének 2011. évi ünneplése alkalmat adott egy rendhagyó kiállítás megrendezésére, melynek keretében a nagyközönség megismerkedhet a XI-XVIII. századi míves könyvkultúra itt őrzött remekeivel. A kiállítás reprezentatív válogatás a legszebb, legértékesebb kéziratokból és nyomtatványokból. A közel ötven időrendben bemutatott dokumentummal szeretnénk felhívni a figyelmet az egykor egymás mellett élt különféle kulturális áramlatok egyidejű társadalmi hatásmechanizmusára.

Így például egymás mellé került a közép-német vagy cseh területen a XV. század harmadik negyedében készült, valószínűleg világi használatra szánt imádságoskönyv és a közel ugyanekkor készült, Mátyás király híres Corvina könyvtárából származó két kötet, továbbá az 1488-ban Augsburgban kinyomtatott Thuróczy János által írt Chronica Hungarorum kézzel színezett példánya.

Értékes, esztétikai érdeklődésre is számot tartó térképek, Bibliák, herbáriumok mellett megcsodálhatók az európai csillagászat XVI. századi meghatározó kiadványai (Regiomontanus, Apianus, Kopernikusz, Tycho Brahe, Kepler), egy-egy, az adott kor színvonalán álló nyelvészeti, történeti szakmunkák és a vallásosság különféle kiadvány-típusai. A XVIII. század második feléből bemutatjuk Sajnovics János Demonstratiójából a Halotti beszéd Faludi Ferenc-féle olvasatának kezdősorait és a Kazinczy Ferenc Révai Miklósnak szóló autográf ajándékozó bejegyzését őrző Geszner' Idylliumi-t (Kassa, 1788).

A kiállítást rendezte Dr. Knapp Éva, az MTA doktora.

A kiállítás egyben az Egyetemi Könyvtár ingyenesen látogatható jubileumi ajándéka minden régi korok iránt érdeklődő kultúra-kedvelőnek.
A tárlat megtekinthető az Egyetemi Könyvtár Dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) 2011. március 31-ig, munkanapokon 12-18 óra között.

Néhány, a bemutatott dokumentumok közül (a képre kattintva nagyobb méretben is megjelenik):

Cod. Graec. 1 Tetraeuangelion - Újszövetség, Négy evangélium Evangélista ábrázolás a kódexből. A kézirat a könyvtár legrégebbi kódexe. A valószínűleg Bizáncban készült görög nyelvű pergamenkódexben az evangéliumok elején arany alapra festve jelenítették meg a négy evangélistát. A kompozíció, a stílus és a színek használata a XI. századra utal. A XV. században Magyarországra került kódexet Garázda Péter esztergomi kanonok ajándékozta Janus Pannoniusnak.	Cod. Lat. 8. (Corvina) Silius Italicus: Punica f. 1r: Címoldal Mátyás király címerével. A kézirat a második pun háború történetéről szól tizenhét részben. A hőskölteményt Mátyás király 1471-ben a Rómából Budára visszatérő Blandius-tól, egyik könyvfestőjétől ősnyomtatványként is megkapta. Utóbbit a nyomtatvány kiadó-korrektora, Pomponius Laetus küldte ajándékként, s Mátyás király többek között az alábbi szavakkal köszönte meg a könyvet: "Boldog, boldogtalan hangoztatja a közmondást, inter arma silent Musae. Mi azonban, jóllehet egymást érő háborúkba vagyunk keveredve, ami kevés időt szakíthatunk, örömest szenteljük a tudományoknak. Innen van az, hogy a tőled nyert ajándékot is oly kedvesen és szívbeli örömmel fogadtuk, és hogy az általad mostanában Rómában annyi gonddal és ékesen kinyomtatott Silius Italicust a legközelebbi napokban már többször átforgattuk. Ifjúkorunkban is kedves olvasmányunk volt ez, mivel harcról, háborúról énekel, annyival kedvesebb, mivel magunk is hadviselésben töltjük életünket."	Inc. 339 Thuróczy, Johannes: Chronica Hungarorum. Hunyadi Mátyás király Augsburg: Erhard Ratdolt pro Theobaldo Feger, 1488.
Cod. Hung. 2. Winkler kódex A becses magyar nyelvemlék feltehetően klarissza apácák használatára másolt ferences kézirat. 1506-ból származik; öröknaptárt, énekeket, evangéliumi részeket, imádságokat és elmélkedéseket tartalmaz. Ajándékozójáról, Winkler Mihály pécsi kanonokról nevezték el.	Cod. Hung. 4 Cornides kódex Papírkódex, melyet 1514-19 között Ráskai Lea másolt a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban. Az egyházi év nagyobb ünnepeire szóló prédikációkat és a különösen tisztelt szentek legendáit tartalmazza.	M 239/1 Weinmann, Johann Wilhelm: Phytanthoza-iconographia [...]. Bd. I. Regensburg 1737. N. 42. Alöe Mucronato folio Americana major.

Konferencia. Az ELTE 375 éves jubileumi rendezvényeinek egyik záróeseményeként 2010. november 12-13-án az Egyetemi Könyvtárban kerül sor a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság (ICHU) konferenciájára "A centrum és periféria viszonya az európai és más kontinensek egyetemi szervezetének kialakításában" címmel.

A konferencia nyilvános, a férőhelyek függvényében látogatható.

Letölthető a konferencia programja és az előadások kivonata.

Kutatók Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban.

2010. szeptember 24-én 18 és 22 óra között az ELTE rendezvényeihez csatlakozik az Egyetemi Könyvtár is válogatva az Egyetemi Könyvtár legfrissebb kutatásaiból.
Az előadássorozat az Egyetemi Könyvtárban dolgozó kollégák szakterületükön végzett munkájáról, illetve kutatásaiból nyújt áttekintést.

Előadások a Díszteremben

• 18:00- Antikvakincsek az Egyetemi Könyvtár gyűjteményében (Beregszászi Magdolna)
• 18:30- Az őshaza és a pogány múlt ábrázolása Prágai Cosmas krónikájában (Somogyi Andrea)
• 19:00- Az ELTE 375 éves jubileumi kiállításának ismertetése (Dr. Szögi László)
• 19:30- Későközépkori magyar "bestseller"-szerzők: Michael de Hungaria, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei az ELTE EK RMK III gyűjteményében (Bibor Máté)
• 20:00-20:30 szünet
• 20:30- Nőkérdés: a hagyományos sztereotípiák megsértése (Dr. Fabó Edit)
• 21:00- A 450 éves Egyetemi Könyvtár könyvtárosai a jezsuita korszakban (1561-1773) (Dr. Knapp Éva)
• 21:30- Magyarországi jezsuita misszionáriusok dokumentumai az Egyetemi Könyvtárban (Dr. Klimes-Szmik Katalin)
• 22:00- Egyetemek Európában és Magyarországon a 19-20. században (Dr. Szögi László)
  

További információk a program hivatalos honlapján.

Kulturális Örökség Napjai 2010 az ELTE Egyetemi Könyvtárban szeptember 18-án (szombaton) 10-19 óra között.

Ismét megnyitja kapuit az 1876-ban eklektikus stílusban emelt könyvtárépület. Aulájában sgraffitók, a díszlépcsőház fordulójában ismeretlen 16. századi lombard mester Pieta reliefje, dísztermének falain és mennyezetén Lotz Károly freskói, illetve Than Mór festménye keltik fel figyelmünket. A díszterem ad helyet az alapításának 375. évfordulóját ünneplő ELTE jubileumi egyetemtörténeti kiállításának. A restaurátorműhelyben a 16-17. századi könyvek restaurálásának technikájáról és a könyvkészítés történetéről tudhatunk meg érdekességeket. Látogatóink vezetett körsétán bebarangolhatják az épületet, érintve a közönség előtt egyébként nem nyitott helyeket is.

Vezetett programok

Épületvezetés
Aula - Díszlépcsőház - Díszterem - Tanácsterem - Műemlékraktár - Főigazgatói szoba és titkárság
Időpontok: 10.00, 12.00, 14.00, 16.30
Indulás helye: Aula
Vezeti: Bibor Máté könyvtáros (10, 12) ill. Ecserné Kazimir Edit könyvtáros (14, 16.30)
Max. 30 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.

Tárlat- és könyvtárvezetés hallássérültek számára
Aula - Restaurátorműhely - Műemlékraktár - Díszterem
Időpontok: 10:30; 12:30
Indulás helye: Aula
Vezeti: Franyó Borbála könyvtáros. Jelentkezés, érdeklődés: franyo.borbala@lib.elte.hu

Tárlatvezetés az egyetemtörténeti kiállításon
Időpontok: 11.00, 13.00, 15.00, 17.15
Indulás helye: Díszterem
Vezeti: Dr. Varga Júlia, az ELTE Levéltár igazgató-helyettese, ill. Kassa Melinda, a kiállítás rendezője.
Max. 40 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.
Részletek a kiállításról.

Könyv-restaurátorműhely bemutatása
Időpontok: 11.00, 12.00, 13.30, 14.30
Indulás helye: Aula
Vezeti: Szalaváry Miklós restaurátor
Max. 10 fő/csoport. Előzetes online bejelentkezéssel.

További információk az országos rendezvény hivatalos honlapján.

Múzeumok Éjszakája 2010. Ismét Múzeumok Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban. 2010. június 19-án délután 18 órától éjjel 2 óráig a könyvtár - a tavalyi évhez hasonlóan - megnyitja kapuit, és munkatársai kulturális programokra invitálják az érdeklődőket.

Fotók a rendezvényről.

A programsorozatot a Capella Silentium kórus hangversenye nyitja. A kórus az est folyamán két koncertet is ad. "Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - 1635-2010" című kiállításunkat a tárlat rendezői mutatják be az érdeklődőknek.
Csak ezen az éjszakán lesz nyitva T. Bortnyik Éva és Tubák Csaba két olajfestményből és két videó vetítésből álló fény installációja.
Megismerhetik a restaurálás műhelytitkait, és bebarangolhatják az épületet. Az aulában a könyvvásári standnál kiadványainkból kedvezményes áron válogathatnak az érdeklődök.

A Múzeumok Éjszakája valamennyi helyszínén belépésre jogosító karszalagok a Könyvtár információs pultjánál vásárolhatók.

Az országos rendezvény programjának hivatalos oldala: http://www.muzeumokejszakaja.hu/index.php

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - 1635-2010. 375 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ennek tiszteltére 2010. május 12-én 11 órakor kiállítás nyílik az Egyetemi Könyvtár Dísztermében.

Pázmány Péter 1635. május 12-én, Nagyszombatban írta alá az általa létesített jezsuita egyetem alapítólevelét. Az alapítás 375. évfordulóján az Egyetemi Könyvtár dísztermében nyíló kiállítás rövid áttekintést nyújt az egyetem történetéről, szervezetének változásairól, a diákok életéről. A tárlat az alapításától napjainkig ismerteti meg a látogatót Magyarország legpatinásabb múltra visszatekintő egyetemével.

A kiállítás hét korszakra tagolja az intézmény történetét. Ezeken belül írásos és tárgyi emlékek segítségével idézi fel a legfontosabb eseményeket. Megmutatjuk az univerzitás alapítólevelét, a Mária Terézia által Budára költöztetett egyetem nagypecsétjét, az 1817. évben készíttetett egyetemi zászló másolatát, az 1848-as kari tipáriumokat. Megcsodálható a BEAC 1898-as lobogója, a Ferenc József aláírását is tartalmazó emlékkönyv, látható index és diákigazolvány a '20-as '30-as évekből. Megtekinthető az a fotó, ami Kádár János Eötvös Collégiumban tett látogatásakor készült, és a '85-ös jubileum alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium által az egyetemnek adott díszoklevél is. Napjainkat leginkább meghívók és hivatalos oklevelek képviselik.

A kiállítás 2010. május 13. és december 31. között látogatható munkanapokon 12-től 18 óráig.

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem. 1053 Budapest, Ferenciek tere 6.
A megnyitó képei.

Ízelítő a kiállított anyagból:

Promóciós könyv téziseihez készített szemléltető ábrák. XVII. sz. (ELTE Egyetemi Könyvtár, Kéziratok és Régi Nyomtatványok Osztálya, MsF44)	Az 1780-ban született Diploma Inaugurale egyik példányának címlapja, Arisztotelész alakjával. (ELTE Levéltára, 1/c-III. Rektori Hivatal iratai. Alapítólevelek.)	A joghallgatók jelvénye 1845-ből. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény, Gyn/579)
Színlap az Eötvös Collégium hallgatóinak tréfás előadásáról. 1904. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény)	Az 1901-es jogászbál alkalmából kiadott táncrend, a jogászkeringővel. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény)	Heroldruha az egyetem címerével. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény)
A magyar Parlament által a trecentenárium alkalmából elfogadott ünnepi törvénycikk első oldala. 1935. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény)	Kodály Zoltán díszdoktori oklevelének tervezete. 1957. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény)	A bolognai egyetem üdvözlő oklevele az ELTE fennállásának 325. jubileuma alkalmából. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény, Gyn/1221)
	Az 1985-ben alakult nemzetközi egyetemi szervezet, a Coimbra csoport plakettje a tagegyetemek felsorolásával. (ELTE Levéltára, Egyetemtörténeti Gyűjtemény, Gyn/612)

Az Egyetemi Könyvtár bemutatkozása Ljubljanában. 2010-ben az UNESCO Ljubljanát választotta a világ könyv-fővárosává. Ebből az alkalomból az ELTE Egyetemi Könyvtár május 4. és június 14. között önálló kiállítással mutatkozik be a Szlovén Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban "A 450 éves budapesti Egyetemi Könyvtár kincsei" címmel. A legrégibb folyamatosan működő magyar egyetemi bibliotéka Magyarország egyik legértékesebb könyvgyűjteményét őrzi, amelyből 38 db 15-19. századi dokumentum szerepel a kiállításon - köztük két corvina és egy további kódex, számos ősnyomtatvány, valamint egy igen értékes összeállítás a legkorábbi magyar nyelvű, vagy magyar vonatkozású könyvekből. A kiállítást kísérő szlovén és angol nyelvű információs anyag és katalógus a könyvtár fejlődését egészen napjainkig mutatja be.

A kiállított gazdag anyagból ízelítőül elég, ha megemlítjük a római császárok történetét bemutató 15. századi Historia Augusta corvinát, H. Schedel 1493-ban kiadott, a maga korában igen népszerű Világkrónikáját számos európai város - köztük Buda- realisztikus ábrázolásával, a szász Heltai Gáspár magyar nyelven nyomtatott Krónikáját 1575-ből vagy éppen Benyovszky Móric gróf 1797-es megjelenésű, angolból németre fordított útinaplóját.

Néhány kép a kiállított anyagból:

Vincentius Bellovacensis: Speculum historiale. [Strasbourg], Johann Mentelin, 4. Dec. 1473. Jelzete: Inc. 943	Apian, Peter: Cosmographicus liber Petri Apiani mathematici studiose collectus. [Landshutae, typis ac formulis d. Joannis Weyssenburgers, impensis Petri Apiani, 1524.] Jelzete: Ant. 1232	Missale Strigoniense novissime impressum. (Venetiarum urbe, impr. diligentia Nicolai de Franckfordia, impensis) Johannis Paep, (librarii Budensis, 1511, Kl. Augu.). Jelzete: RMK III. 60a:2

Letölthető kiállítási katalógus.

A kiállítás május 4-i ünnepélyes megnyitóján a két könyvtár főigazgatója (Mateja Komel Snoj, és Szögi László) mellett részt vesz Dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora, Dr. Stane Pejovnik, a Ljubljanai Egyetem rektora és Dr. Szent-Iványi István ljubljanai nagykövet. (Megtekinthető a megnyitón készült képek és letölthetők a megnyitó beszédek szövege: Mateja Komel Snoj, Hudecz Ferenc, Szögi László)

Az eseményre a két könyvtár között 2009 májusában aláírt kétoldalú együttműködési megállapodás értelmében kerül sor, amelyet Szlovénia 2011 tavaszán viszonoz Budapesten.

A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette: Beregszászi Magdolna. Szakmai tanácsadók: Dr. Knapp Éva, Bibor Máté. Közreműködő: Szalaváry Miklós. Digitalizálás és tipográfia: Hajtmanszki Péter. Angol fordítás: Deák Nóra. Szlovén fordítás: Marjanca Mihelič.

Az egyetem patinás könyvtárának kézirattára és az egyetemi szaklevéltár jelentős történeti értékű és nagy számú középkori és kora újkori oklevéllel rendelkezik, amelyek eredetiben, vagy másolatban maradtak fenn. Tudományos forrásértéküket jelzi, hogy az oklevelek egy része egyedi példány, az ország más közgyűjteményeiben nem lelhető fel, így megismerésük nélkül nemzeti történelmünknek nem egy kérdése maradt volna homályban. Az ország első egyeteme oklevélgyűjteményének létrehozására a 18. század utolsó negyedében került sor tudományos és oktatási célból, alapját Pray György gyűjteménye képezte, aki az oklevéltan első oktatója volt az egyetemen.

Jelen kiállításban a gyűjtemények legszebb darabjait válogattuk ki és tesszük közszemlére, elsősorban középkori és kora újkori okleveleket a 13-17. századból. A kiállítás érdekessége, hogy az okleveleket kiadójuk szerint csoportosítottuk, vagyis láthatóak királyi és királynéi oklevelek, egyházi testületek (káptalanok, konventek, hiteleshelyek) által kibocsátott oklevelek, pápai bullák, közjegyzői és a közigazgatási testületek oklevelei. Nyomon követhető az oklevélkiadás módjának századokon átívelő fejlődése és az írásformák változása. Egyes oklevelek tartalmuk mellett művészi megjelenítésükkel is komoly értéket képviselnek.

A tárlat 2009. október 8. és december 31. között látogatható munkanapokon 10-től 18 óráig.

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem. 1053 Budapest, Ferenciek tere 6.

Múzeumok Őszi Fesztiválja az Egyetemi Könyvtárban. Idén október 1. és november 15. között negyedik alkalommal szervezik meg a Múzeumok Őszi Fesztiválját. A "Pincétől a padlásig" és a "Múzeumi tanösvény" tematikus programokhoz kapcsolódnak az Egyetemi Könyvtár rendezvényei.

• Október 9-től munkanapokon 10:00-18:00
  Az írás művészete - Művészi írások. Kis magyar oklevéltan
  Kiállítás megnyitó: október 8. 13:30
  Helyszín: Díszterem
  Az ELTE Levéltárának és Könyvtárának középkori okleveleiből válogató időszaki kiállításon azok a diplomák kerülnek a közönség elé, melyek elsősorban esztétikai vonatkozásaik, illetve egyéb sajátosságaik (nagyszámú pecsétjük, töredékes voltuk) miatt érdekesek.
  Belépődíj: 500 Ft/fő (diák, nyugdíjas 300 Ft/fő)
   
  
• Október 7, 21, november 4 du. 15:00-15:30
  Egy könyv újjászületésének útja - Betekintés a könyvtár restaurátorműhelyébe
  Helyszín: Az Egyetemi Könyvtár restaurátorműhelye
  A restaurátorműhelyben folyó munka bemutatása, a különböző munkafázisokon keresztül. A program során a résztvevők megismerkedhetnek a könyvek restaurálásának módszereivel, megnézhetik, adott esetben kézbe vehetik, megtapinthatják a restauráláshoz használt anyagokat és eszközöket.
  (Belépődíj: 300 Ft/fő; csoport létszám max. 12 fő, csak előzetes bejelentkezéssel; e-mail; 4116739)
   
  
• Október 5, 12, 19, 26, november 2, 9 du. 15:00-16:00
  XVI-XVIII. századi kincseink lakóhelye - Milyen is az a műemlékraktár?
  Helyszín: Az Egyetemi Könyvtár műemlék raktára
  A programban résztvevőknek lehetőségük nyílik csak nagyon ritka alkalmakkor látható, szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzött, páratlan ritkaságú XVI-XVIII. századi könyvek megtekintésére. Információkat kapnak a nyomtatványok őrzési és kutatási feltételeiről, ill. egy-egy kiemelkedően fontos könyvritkaság tartalmáról, történetéről.
  (Belépődíj: 300 Ft/fő; csoport létszám max. 12 fő, csak előzetes bejelentkezéssel; e-mail; 4116739)
   
  
• Október 2, 8, 16, 30, november 6, 13 du. 14:30-15:30, valamint október 17-én és 31-én 15:00-16:00
  Könyvtári barangolások - Séta a 130 éves könyvtárépületben
  A séta során az érdeklődők megismerkedhetnek az épület történetével és fontosabb helyszíneivel (aula, díszlépcsőház, díszterem, tanácsterem, raktár). Bővebb információt kapnak az épület belső kiképzéséről és díszítéséről, illetve az épületben történt átalakításokról, fejlesztésekről.
  (Belépődíj: 100 Ft/fő; csoport létszám max. 25 fő, csak előzetes bejelentkezéssel; e-mail; 4116739)
  

A programokra, a kiállítás kivételével, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailen vagy a 4116739-es telefonszámon.

Kutatók Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban.

2009. szeptember 25-én 16 és 22 óra között az ELTE rendezvényeihez csatlakozik az Egyetemi Könyvtár is. A hozzánk látogatók ezen a napon előadásokat hallgathatnak kollégáinktól, jó idő esetén távcsöves csillagvadászatot rendezünk teraszunkon és hosszabbított nyitva tartással, 22 óráig tekinthetik meg kiállításunkat.

Előadások a Díszteremben

• 16:00 - A külföldi egyetemjárás kutatása és eredménye (Dr. Szögi László)
• 16:45 - Szent István első magyar király ikonográfiájának átalakulása a XV-XVIII. századi sokszorosított grafikában (Dr. Knapp Éva)
• 17:30 - Hungarica-nyomtatványok kutatása (Bibor Máté)
• 18:45 - Amerika újrafelfedezése a 20. században (Dr. Klimes-Szmik Katalin)
• 19:30 - Horoszkópok hatalma - a hatalom horoszkópja (Dr. Rászlai Tibor)

Egyéb programok

• 10.00-16.00 ill. 20.30-22.00 A csillagok törvényei - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból (Díszterem)
• 20:00-22.00 Távcsövön át a csillagos ég - A Magyar Csillagászati Egyesület tagjainak közreműködésével (a könyvtár teraszán, megfelelő idő esetén)

További információk a program hivatalos honlapján.

Kulturális Örökség Napjai 2009 az ELTE Egyetemi Könyvtárban szeptember 19-én (szombaton) 10-19 óra között.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár az előző évi hagyományokat követve újra megnyitja kapuit a Kulturális Örökség Napjain. Ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak az érdeklődök. A restaurátor műhelyben a 16-17. századi könyvek restaurálásának technikájáról és a könyvkészítés történetéről tudhatunk meg érdekességeket. A Csillagászat évéhez kapcsolódóan a díszterem tárlóiban a Csillagok törvényei című kiállítás gazdag dokumentumanyaga várja az érdeklődőket. Látogatóink vezetett körsétán bebarangolhatják az 1876-ban átadott könyvtárpalota eklektikus stílusú épületét. Pompásan ívelő lépcsősor vezet a díszterembe, ahol Lotz Károly mennyezeti freskójának nőalakjai a tudományokat és művészeteket szimbolizálják.

Előadások az olvasóteremben

Barangolás a könyvtárpalotában

Útvonal: aula - díszlépcsőház - díszterem- műemlékraktár - főigazgatói szoba
Indulási időpontok: 10:00, 12:00, 14:00 óra
Előzetes bejeletkezés e-mailben vagy telefonon (1-411-6739) .

Restaurátorműhely látogatás

Bemutató előadás - előzetes e-mailes vagy telefonos (1-411-6739) bejelentkezéssel - csoportoknak.
Indulási időpontok: 11:00, 13:00, 15:00 óra

Megtekinthető kiállítás

• Csillagok törvényei - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból - díszterem

További információk a hivatalos honlapon.

Csillagok, könyvek, betűk - Napnyugtától hajnalig. Ismét Múzeumok Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban. 2009. június 20-án délután 18 órától éjjel 2 óráig a könyvtár - a tavalyi évhez hasonlóan - megnyitja kapuit, és munkatársai kulturális programokra invitálják az érdeklődőket.

A programsorozatot a La Caffettiera Stioppéta kórus hangversenye nyitja. "A csillagok törvényei" című kiállításunk helyszínén, a könyvtár dísztermében az érdeklődők megtekinthetik a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából készült filmet, ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak a távcsövek fejlődéséről és az Univerzum megismeréséről vendégelőadónktól, Dr. Vincze Ildikó csillagásztól, illetve felhőtlen idő esetén távcsövön át figyelhetik a csillagos eget a Magyar Csillagászati Egyesület tagjainak közreműködésével.
Csak ezen az éjszakán lesz nyitva Szabó Nóra képzőművész "Az írás útja" című kiállítása.
Megismerhetik a restaurálás műhelytitkait, és bebarangolhatják az épületet. Az aulában a könyvvásári standnál kiadványainkból kedvezményes áron válogathatnak az érdeklődök, a gyerekeket pedig interaktív kézműves foglalkozás várja.

A Múzeumok Éjszakája valamennyi helyszínén belépésre jogosító karszalagok a Könyvtár információs pultjánál vásárolhatók.

Az Egyetemi Könyvtár teljes programja - magyar és angol nyelven- letölthető vagy a hivatalos honlapon is megtekinthető.

Az országos rendezvény programjának hivatalos oldala: www.muzeumokejszakaja.hu

2009. június 9-én, 14 órakor nyílik a "A csillagok törvényei - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból" című kiállítás. Köszöntőt mond Dr. Szögi László az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. A kiállítást megnyitja Dr. Érdi Bálint az ELTE TTK Csillagászati tanszékének vezetője. A kiállítást rendezte Dr. Knapp Éva az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője.

Közismert tudománytörténeti tény, hogy a XV-XVI. század a csillagászat történetének egyik legaktívabb korszaka. A humanista polihisztorok legtöbbje egyaránt foglalkozott az ebben az időszakban még elszakíthatatlan szálakkal egymáshoz kapcsolódó asztronómiával és asztrológiával. A mozdulatlannak vélt Föld ekkor "szűnt meg" a Világegyetem középpontja lenni. Jóllehet a geocentrikus világképet már a XV. század elejétől sokan vitatták, s helyébe a legfantasztikusabb képzeteket gondolták ki, az új, heliocentrikus világkép alapelveinek, matematikai teóriájának a megalkotása még több mint egy évszázadon át, a XVI. század első évtizedéig, Kopernikusz először csak rövid, hat fólió terjedelmű, kéziratban megfogalmazott Commentariolus című művéig váratott magára.

A kiállítás három nagyobb egységre tagolódik. Előzmények címen, megközelítően kronologikus rendben mutatjuk be a XVI. században is megjelent, jóval korábban élt, asztronómiával foglalkozó gondolkodók teljesítményét. Válogatás a XVI. századi teljesítményből címen közel negyven dokumentumot láthatnak az érdeklődők. A gondolatban Kepler teljesítményével kiteljesült XVI. századi asztronómiai teljesítmény bemutatását Kitekintés címen Galileo Galilei és Giovanni Battista Riccioli egy-egy alapvető munkája bemutatásával folytattuk. Alakjuk megidézésével - utalva a következő évszázadok gondolkodóira - zártuk le a kiállítás anyagát.

A kiállítás reprezentatív válogatás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból, amelyet a Csillagászat Éve tiszteletére mutat be. A látogató éppúgy szembesülhet a középkori arab (például Abd al'Atiz ibn 'Uthman, al-Kabisi) és a keresztény (például Johannes de Sacrobusto) csillagászat ebben az évszázadban is nyomdafestéket látott műveivel, az 1468-1469-ben Hunyadi Mátyás udvarában élő és alkotó Johannes Regiomontanus munkáival, Jakob Schönheintz, a latroasztrológia kiemelkedő alakjának teljesítményével, mint például Abraham ben Samuel Zacuto, Petrus Apianus vagy Caspar Peucer, továbbá Kopernikusz és Tycho Brahe nyomtatásban megjelent munkáival.

Prof. Dr. Borzsák István (1914-2007) ókortudós, klasszika filológus fő kutatási területe a római irodalom volt, kiemelkedő fontosságúak Horatiusról, a római történetírásról, különösen Tacitusról szóló munkái, de foglalkozott középkori latin filológiával is. Számottevő volt műfordítói és szövegkiadói tevékenysége. Az ókortudomány területén ma működő kutatók szinte mind tanítványai voltak. Legendásak voltak verselemző szemináriumai, előadásai.

Az emlékére rendezett konferencia a "Classical Studies and Textual Criticism - In Memory of István Borzsák" címet viseli. Az eseménysorozat részletes programja.

Az Egyetemi Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár megemlékezésére a Borzsák István emlékkonferencia (április 20-25) keretén belül április 23-án kerül sor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.

15.00-15.20 Köszöntőt mond: Szögi László és Káldos János

Könyvtár: "termékeny raboskodás"
Elnök: Szögi László
15.20-15.40 Tóth Péter: Fragmenta et codices
15.40-16.00 Boross Klára: A pozsonyi humanista kör könyvei az Egyetemi Könyvtár antikvagyűjteményében
16.00-16.20 Knapp Éva: Concordia insuperabilis - Rimay János erény-verseinek ikonográfiai hátteréhez
16.20-16.40 Bibor Máté János: Az Októbervégi hexameterek előképei

16.40-17.10 Kávészünet

Alma Bibliotheca
Elnök: Káldos János
17.10-17.30 W. Salgó Ágnes: A Vörös-tenger körülhajózása - szöveginterpretációs lehetőségek
17.30-17.50 Tóth Anna: Mítoszracionalizálás és történelem Malalas krónikájában
17.50-18.10 Ekler Péter: "Margarita poetica". Humanista tankönyvek a Kárpát-medencében 1526-ig
18.10-18.30 Pojjákné Vásárhelyi Judit: Szenci Molnár Albert és az antikvitás

A rendezvény keretében április 23-án Dr. Borzsák István emléktáblája, április 24-én pedig a professzor hagyatékából örökösei által az Egyetemi Könyvtárnak ajándékozott XVI. századi márvány Pieta-relief ünnepélyes leleplezésére kerül sor.

2009. március 16-án, 15 órakor nyílik a "Herbáriumok - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár botanikai kézirataiból és nyomtatványaiból" című kiállítás. Köszöntőt mond Dr. Szögi László az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. A kiállítást megnyitja Dr. Orlóci László a Füvészkert igazgatója. A kiállítást rendezte Dr. Knapp Éva az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője.

A kiállítás válogatást ad egy, a könyvtár évszázadokon át folyamatosan és tervszerűen gyarapított állományrészéből. A látványos kéziratok, a kézzel színezett fa- és rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a XV. század végétől a XIX. század közepéig kísérhetjük nyomon a botanika történetének európai alakulását.

A herbáriumok (füvészkönyvek) a vadon növő és a termesztett növények rendszeres leírását, orvosi hasznát és táplálkozásban betöltött helyét tartalmazó kéziratos vagy nyomtatott könyvek. Ismeretes, hogy a magyar nyelvemlékek közül legkorábban a Besztercei (1380 körül) és a Schlägli szójegyzékekben (1410 körül) találhatók nagyobb számban gyógynövény-nevek. Az első magyar nyelvű nyomtatott füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriumának (1578) egy példánya látható a kiállításon is. A ritkaságok között megtekinthető - többek között - a jezsuita természettudós, Fridvalszky Ferenc által gyűjtött, préselt és szárított növény-gyűjtemény.

Ízelítő a kiállítás anyagából:

Theophrastus Eresius, De plantis, Florentina, e scriptorio Vespasiani Bisticci, XV. század második fele. Fol. 1r.	Melius Juhász Péter, Herbarium az faknac fvveknec nevekröl, természetekröl és hasznairól, Colosuárat 1578 Heltai Gaspárne. Címlap.
Weinmann, Johann Wilhelm, Phytanthoza-iconographia [...]. Bd. I. Regensburg 1737. N. 42. Alöe Mucronato folio Americana major.	Humboldt, Alexander de, De distributione geographica plantarum secundum coeli temperiem et altitudinem montium, Prolegomena. Lutetiae Parisiorum MDCCCXVII. Kihajtható rézmetszetes tábla: Geographiae plantarum lineamenta.

Az Egyetemi Könyvtár Dísztermében látható kiállítás 2009. március 16. és május 30. között tekinthető meg.

Az el nem veszett, de megtalált képek - Kiállítás Roger Fenton az ELTE Egyetemi Könyvtárban felfedezett fotóiból.

Roger Fenton világhírű, a 19. században élt angol fotográfus - aki a brit királyi család udvari fényképésze is volt - 12 eredeti, részben szignózott fotója került elő az ELTE Egyetemi Könyvtár metszettárából. A fotók némelyike - amelyekről mind a mai napig nem tudjuk, hogyan kerültek az Egyetemi Könyvtárba, egyáltalán Magyarországra - egyedülálló darab, a világon sehol másutt nem találhatók nyilvános gyűjteményekben.

A képekből 2008. november 21-én az ELTE Egyetemi Könyvtárának Dísztermében nyílik kiállítás, amely 2009. február 27-ig látogatható.

Miközben sok milliárd ember fényképezett és fényképez a világon, nagyon kevés azok száma, akik munkásságukkal beírják magukat a fotótörténetbe. Ezen kevesek közé tartozik a mindössze 11 éven át fényképező Roger Fenton (1819-1869), akinek 1851-ben keltette fel érdeklődését az akkor még újnak számító találmány.

Párizsban Gustav Le Gray műtermében tanult fényképezni. Nem csupán fényképezett, ő volt például az egyik alapítója a világ legrégebben működő fotográfiai egyesületének, az 1853-ban alapított Royal Photographic Society-nek.

Fenton volt a British Múzeum első hivatalos fényképésze. Számtalan műtárgyfotó viseli a szignóját. Ő készítette ekkoriban a királyi család portréit, kamerájával jelen volt hivatalos és néhány kimondottan magánéleti eseményen is. 1855-ben a krími háborúban fotózott, hírnevét itt készült fényképeivel alapozta meg. A képekből kiállításokat szervezett, a felvételei nyomán készült metszetek kiadványokban jelentek meg, díszalbumokba kötve a hadviselő felek uralkodóinak kincstárába kerültek. Fenton fényképei ma a világ valamennyi fontos gyűjteményében megtalálhatóak.

A váratlan felfedezés nyomán immár Magyarországon is komoly anyag található: 12 eredeti Fenton-felvétel az Egyetemi Könyvtár gyűjteményében. A nagyméretű, részben sópapír, részben albumin képek közül Fenton három darabot 1856-ban készített a skóciai Balmoralban, ezeken a frissen elkészült királyi palotát és környékét, négy képén pedig skót nemzeti viseletbe öltözött vadászokat, hajtókat láthatunk. A további képeken skót tájak, egy Braemar-i találkozóra összegyűlt vendégek valamint fogataik látszanak.

Fenton másik kedvenc témáját két fotó képviseli, amelyek az 1858 körül készített orientalizáló sorozat szép példányai, a keleti élet romantizált, idealizált bemutatása. Ezekhez a nyilvánvalóan beállított, egzotikus, néha finoman erotikus stúdiófotókhoz gyakran barátait kérte fel modellnek. Ezek a képek az ismertebb Fenton-fotók közül valók: egy muszlim férfi és egy korsót a fején egyensúlyozó arab nő jelenik meg rajtuk, műtermi környezetben.

A 12 Roger Fenton fotót felbukkanásuk után körültekintőn restaurálták és konzerválták, majd megtalálójuk, Papp Júlia írt róluk tanulmányt, mely további ismeretekkel gazdagítva a kiállítás katalógusában olvasható.

A fotók - amelyeknek jelentőségével csak értékük vetekszik - most először láthatók a nagyközönség számára. Roger Fenton értékes fotográfiáin kívül számos 19. századi, fényképpel illusztrált hazai és külföldi könyvritkaságot is bemutat a kiállítás, amelyek több vonatkozásban is Fenton munkásságához kapcsolhatók. A tárlat külön érdekessége, hogy a fotográfiák érzékenységére való tekintettel különleges fényviszonyok között, azaz szinte sötétben láthatók.

A kiállítás installációját Barna Gyula belsőépítész-iparművész, az általa szabadalmaztatott eljárással készült hullámkartonból tervezte.

A Roger Fenton műveiből nyílt kiállítás 2008. november 21. és 2009. február 27. között látogatható az Egyetemi Könyvtár Dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.), hétköznapokon 10-18 óráig.

Emléktábla. Reguly Antal halálának 150. évfordulója alkalmából az Egyetemi Könyvtárban 2008. szeptember 29-én, hétfőn 17 órakor dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója leleplezi Reguly Antal könyvtári első őr emléktábláját. Ezt követően (17:30-tól) a Díszteremben ismeretterjesztő előadások, vetítések váltják egymást.

Reguly Antal (1819-1858) nyelvész, néprajzkutató, 1850 és 1858 között az Egyetemi Könyvtár első őre. Eredetileg jogot végzett, de ő életcéljául a magyar nyelv rokonsági viszonyainak feltárását tartotta. Utazásai során megtanulta és tanulmányozta a finn, észt, obi-ugor nyelveket. Hazatérte után az Egyetemi Könyvtárban kapott állást.

Program

• Kerezsi Ágnes: "A Reguly úr által hozott tárgyak" a mai Néprajzi Múzeumban
• Gábris Gyula: Reguly-csúcs (1711 m) az Észak-Urálban - a Reguly-expedíció
• Vándor Anna: Reguly adatközlői testestül-lelkestül
• Nagy Katalin: A X. Finnugor írókongresszus 2008 szeptemberében
• Székely Gábor: Földrajzi nevek Reguly Észak-Urál-térképén
• Kemény Attila: Vogulok között II. rész (kb. 35 perc)

Közkívánatra választható programok

• A finn tajga (I-II, 2x26 perc)
• Az én Észtországom (75 perc)
• Finnugor folklórfesztivál - 2000 Petrozavodszk (kb. 30 perc)
• Finnugor folklórfesztivál - 2001 Székesfehérvár (kb. 30 perc)
• Hagyományos cseremisz (mari) lakodalom (26 perc)
• Kemény Attila: Vogulok között I. rész (50 perc)
• Reguly északi utazása (Szalkai Zoltán új filmje, 50 perc)
• Udmurt áldozati szertartás (Tari János filmje, kb. 30 perc)

A belépés ingyenes, a ki-bejárás szabad. Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Kutatók Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban. 2008. szeptember 26-án az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Kutatók Éjszakája (KÉ) egész napos fesztivál-jellegű eseménysorozat. Huszonöt európai országban kora reggeltől késő estig egyszerre zajlanak programok, amelyek a tudományos kutatást szórakoztató formában szeretnék az érdeklődő közönségnek bemutatni. Az ELTE rendezvényeihez csatlakozik az ELTE Egyetemi Könyvtár is. A hozzánk látogatók ezen a napon ingyenesen és hosszabbított nyitva tartással 10-től 20 óráig tekinthetik meg kiállításainkat. A tudomány népszerűsítésének napján - 11 és 12 óra között - a könyvtártörténeti és könyvtárpalotát bemutató előadással szeretnénk felhívni a figyelmet a könyvtár fontosságára, hiszen ez a tudományos kutatás színhelye, s így az évszázadokon keresztül felhalmozódott tudás fellegvára.

Kutatók Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban 2008. szeptember 26-án.

Programjaink:

Előadások, bemutatók (Előadó: dr. Klimes-Szmik Katalin):

• 11:00-11:30 Az Egyetemi Könyvtár története - előadás a díszteremben
  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatának központja az első magyar egyetemi könyvtár, amely alapítása óta folyamatosan működik. A közel 450 éves intézmény történetének jelentős állomásairól tart előadást dr. Klimes-Szmik Katalin. A nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben alapították. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban könyvtár állami intézménnyé vált, miután Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.
  
  
• 11:30-12:00 A könyvtárpalota képzőművészeti alkotásai - előadás
  1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló eklektikus stílusú könyvtárpalota. Szkalnitzky Antal tervei alapján a 18. századi főúri könyvtárak mintájára épült. Az épület stílusjegyeiről és képzőművészeti alkotásairól tart előadást dr. Klimes-Szmik Katalin. A több mint 200 négyzetméter alapterületű, 16 méter magas, üvegtetővel ellátott díszterem bejárati ajtaja felett Than Mór festményén az építkezés fő mecénása Ferenc József osztrák császár és magyar király látható huszáregyenruhában. Lotz Károly mennyezeti freskójának nőalakjai a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.
  
  
• 12:00-12:20 A műemlékraktár bemutatása
  
• 12:20-12:40 Modern olvasótermek és szolgáltatások - tájékoztató

A kiállítások meghosszabbított nyitva tartással, 10.00 és 20.00 óra között a Kutatók Éjszakája rendezvény vendégei számára ingyenesen látogathatók.

• Az Egyetemi Könyvtár története - a díszlépcsőházban
• 50 éves az Egyetemi Levéltár - kiállítás a díszteremben
• Divat- és társadalomtörténeti kiállítás - az aulában

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI 2008 AZ ELTE EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN szombaton, szeptember 20-án 10:00-20:00, vasárnap, szeptember 21-én 10:00-16:00 óra között.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár az előző évi hagyományokat követve újra megnyitja kapuit a Kulturális Örökség Napjain. Ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak az érdeklődök a könyvtár és az egyetem történetéről, a legendás Nyugat című irodalmi folyóiratról, a reneszánsz évhez kapcsolódóan Mátyás király könyvtárának, a Bibliotheca Corviniana sorsáról. A restaurátor műhelyben a 16-17. századi könyvek restaurálásának technikájáról és a könyvkészítés történetéről tudhatunk meg érdekességeket. Ennek keretén belül a Könyv-örökbefogadási programunkról is tartunk tájékoztatót. A divattörténeti kiállítás a 19. századtól a 20. század elejéig ívelő divatirányzatok változásait mutatja be a korabeli sajtó divatképmellékleteinek tablóival. A díszterem tárlóiban az 50 éves Egyetemi Levéltár gazdag dokumentumanyaga várja az érdeklődőket. Látogatóink vezetett körsétán bebarangolhatják az 1876-ban átadott könyvtárpalota eklektikus stílusú épületét. Pompásan ívelő lépcsősor vezet a díszterembe, ahol Lotz Károly mennyezeti freskójának nőalakjai a tudományokat és művészeteket szimbolizálják.

Előadások a díszteremben

Barangolás a könyvtárpalotában

Útvonal: aula - díszlépcsőház - díszterem- műemlékraktár - főigazgatói szoba
Indulási időpontok szeptember 20-án: 15:00, 17:00, 19:00 óra
Indulási időpont szeptember 21-én: 15:30 óra

Restaurátorműhely látogatás

Bemutató előadás - előzetes bejelentkezéssel- csoportoknak.
Indulási időpontok szeptember 20-án: 10:00, 12:00 óra
Indulási időpontok szeptember 21-én: 10:00, 11:00, 12:00 óra

Megtekinthető kiállítások

• Divattörténet - 19. századi divatképek - aula - kérésre tárlatvezetés
• 50 éves az ELTE Egyetemi Levéltár - díszterem
• Az Egyetemi Könyvtár története - díszlépcsőház - 1. emelet

2008. szeptember 17. és október 16. között tart nyitva az ELTE Egyetemi Könyvtár kiállítótermében az "Archivum Universitatis - 50 éves az ELTE Levéltára" című kiállítás.

Az ország első egyetemi levéltára 1958. július 11-én kapott engedélyt a Művelődési Minisztériumtól működése megkezdésére.

A fél évszázados intézmény történetének legfontosabb eseményeit dokumentáló iratok, fényképek, tárgyi emlékek felvillantják az egyetemi levéltári munka területeit az iratbegyűjtéstől a tudományos kiadványok elkészítéséig. Külön tárlóban mutatjuk be a levéltár hazai és külföldi szakmai kapcsolatait.

A múlt dokumentumai iránt érdeklődő nagyközönség számára is érdekesek lehetnek a levéltár őrizetében lévő XVII-XIX. századi egyetemtörténeti dokumentumok, így a Pázmány Péter aláírásával hitelesített egyetemi alapító levél, Mária Terézia 1780-ban kiállított díszes szabadalom levele, a jogtudományi kar első, 1825-ből származó szigorlati jegyzőkönyve, Szentpétery Imre magántanári képesítésének iratai, Pais Dezső nyelvész középiskolai tanári oklevele.

A fél évszázados jubileum megünneplésére az ELTE Levéltára nemzetközi konferenciát rendez 2008. szeptember 24-25-én, amelynek helyszíne az Egyetemi Könyvtár Díszterme. A rendezvényen a hazai egyetemi levéltárak mellett hét európai ország - Ausztria, Németország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Oroszország - képviselői vesznek részt. A konferencia témája az informatika alkalmazása az egyetemi levéltárakban, adatbázisok készítése, elektronikus iratok és honlapok, amely témakörökben 16 előadás során cserélik ki tapasztalataikat a résztvevő országok levéltárosai.

Ismét Múzeumok Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban. 2008. június 21-én, délután 18 órától éjjel 2 óráig a könyvtár - a tavalyi évhez hasonlóan - megnyitja kapuit, és munkatársai kulturális programokra invitálják az érdeklődőket. Ezen az éjszakán még látogatható lesz a Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán című időszaki kiállítás a könyvtár- és egyetemtörténeti állandó kiállításunk mellett. Ezen kívül 19. századi divatképek és gyermekrajzok is láthatók lesznek az aulában, ahol kódexmásoló tudásukat is kipróbálhatják a gyermekek, közben Szent Iván-éji álmot idéző kórusművek csendülnek fel, majd tánc-show és fergeteges dzsesszkoncert szórakoztatja a közönséget. Ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak vendégeink a bibliáról, a magyarországi reneszánsz időszakáról, a restaurálás műhelytitkairól, valamint a könyvtár legféltettebb kincseiről. Az aulában a könyvvásári standnál kiadványainkból válogathatnak az érdeklődök. Ezen az éjszakán felfedi kilétét a könyvtár fantomja, felhőket varázsolnak nekünk és bebarangolhatjuk az épület rejtett zugait, az olvasóktól elzárt helyiségeit.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár programja a Múzeumok Éjszakáján 2008-ban letölthető

Folyamatos programjaink

"Próféták által szólt régen néked az Isten" - Bibliák az Egyetemi Könyvtárban című kiállítás megnyitójára kerül sor 2008. június 24. 17 órakor az Egyetemi Könyvtár Dísztermében. Köszöntőt mond Dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, a megnyitót Dr. Jelenits István (OSchP) tartja, a kiállítást bemutatja Boross Klára, az Egyetemi Könyvtár Régi nyomtatványok osztályának osztályvezetője.

A kiállítás 2008. június 25-től szeptember 12-ig látogatható munkanapokon 10-18 óráig.

Az Egyetemi Könyvtár a maga sajátos lehetőségeivel élve szeretne hozzájárulni a Biblia Éve sokszínű programsorozatához.
Mint Magyarország legrégibb nyilvános könyvtára, az 1561-ben alapított nagyszombati jezsuita kollégium, majd Pázmány 1635-től működő jezsuita egyetemének örököse, számos szerzetesi könyvtár anyagának befogadója az ország második legnagyobb régikönyv-gyűjteményét őrzi. A könyvtár reprezentatív Dísztermében nyíló kamarakiállítás az állományunk történetéből adódóan rendkívül gazdag biblia-kéziratok és korai, igen becses nyomtatott bibliakiadások közül válogat. A humanizmus és reformáció legfontosabb európai és magyar nyomtatványain kívül látható lesz például legrégebbi kódexünk, Janus Pannonius 11. századi görög evangéliumoskönyve, a bibliai szövegeket tartalmazó magyar nyelvemlékkódexek, az első magyar nyelven, Magyarországon nyomtatott Sylvester-féle bibliafordítás, és Káldi György katolikus bibliafordításának eredeti kézirata is. A Szentföldet és Jeruzsálemet ábrázoló színezett metszetek látványos kiegészítői a rangos könyvanyagnak.

A Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán című kiállításához kapcsolódó A Mohács előtti magyarországi humanizmus emlékei az ELTE Egyetemi Könyvtárban című tudományos ülésre kerül sor 2008. június 6-án, pénteken 9 órai kezdettel az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében.

P r o g r a m

• I. ülés, elnök: Dr. Szögi László (ELTE EK)
  • 9:00-9:10 Dr. Szögi László köszöntője
  • 9:10-9:30 Kulcsár Péter (Bp.): Humanista szövegek kiadása
  • 9:30-9:50 Pajorin Klára (MTA ITI): Ioannes Argyropoulos magyar hívei
  • 9:50-10:10 Ritoókné Szalay Ágnes (Bp.): Brodarics István Janus Pannonius-kézirata
  • 10:10-10:30 Véber János (MTAK): Váradi Péter humanista kapcsolatai
  • Vita
    
    Szünet
    
    
• II. ülés, elnök: Sarbak Gábor (MTA-OSZK)
  • 11:00-11:20 Bárczi Ildikó (ELTE BTK): Humanizmus és egyházi műveltség - ferences prédikációszerzőink reflexiói
  • 11:20-11:40 F. Romhányi Beatrix (KRE BTK): Későközépkori pálos élet a Formulárium és a Vitae fratrum tükrében
  • 11:40-12:00 Szögi László (ELTE EK): Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár középkori oklevelei
  • Vita
    
    Szünet
    
    
• III. ülés, elnök: Körmendy Kinga (MTAK)
  • 12:30-12:50 Wehli Tünde (MTA MTKI): Művészettörténeti megjegyzések a kiállított könyvekről
  • 12:50-13:10 Papp Júlia (Bp.): Az Egyetemi Könyvtár metszet- és könyvritkaságainak XIX. századi hasonmásai
  • 13:10-13:30 Boreczky Anna (Bp.): Magyar királyok ismeretlen képmássorozata
    a Thuróczy-krónika egy XV. századi kéziratos példányában
  • Vita

Az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár kiadványai a tudományos ülés ideje alatt kedvezményesen megvásárolhatóak a helyszínen.

Kérjük, hogy részvételi szándékát június 5-ig jelezze az ek_titkarsag@ludens.elte.hu címen,
vagy a 411-6738-as telefonszámon.

"Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán". Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár nagyszabású kiállítást rendez a Reneszánsz Év programsorozatának keretében "Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán" címmel 2008. május 21-e és június 21-e között.

A tárlat kéziratos és nyomtatott emlékek tükrében mutatja be a látogatók számára a magyarországi humanizmus emlékeit.

A kiállításon olyan ritkaságokat lehet megtekinteni, amelyeket a nagyközönség ritkán láthat. A látogatók tizenkét corvina mellett megcsodálhatják Beatrix királyné egyik kódexét is. Bemutatásra kerülnek Pier Paolo Vergerio és Vitéz János sajátkezű bejegyzései, továbbá Janus Pannonius 11. századi, görög nyelvű, kéziratos evangéliumos könyve. Fontos megemlítenünk az első Magyarországon nyomtatott könyvet, amely Hess András budai műhelyében készült.

A korabeli szerzetesi könyvkultúrát válogatott pálos-anyag és az Egyetemi Könyvtár nyolc nyelvemlék-kódexe képviseli. Ez utóbbiak azért jelentősek, mert a középkorból mindössze 46 magyar nyelvű kéziratos könyv ismert. A tárlaton megtekinthető az első magyar nyelvű hexameter, illetve az első magyar nyelvű kottás népének is.

Ünnepélyes megnyitó 2008. május 20-án 17.30-kor az Egyetemi Könyvtár Dísztermében. (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) Köszöntőt mond Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója. A kiállítást megnyitja Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja. Szakmai megnyitó Madas Edit, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae kutatócsoport vezetője. Közreműködik az ELTE Zenei Tanszékének Leánykara, vezényel Mindszenty Zsuzsánna.

Könyvbemutató. Az ELTE Egyetemi Könyvtára, a Szegedi Tudományegyetem Olasz nyelvi és irodalmi tanszéke és a budapesti Olasz Kulturális Intézet bemutatja a Dante-kódex hasonmás kiadását 2007. november 7-én 11 órakor az Egyetemi Könyvtár Dísztermében.
Díszvendégek: Göncz Árpád és Peralvise Di Serego Alighieri (Dante 21. leszármazottja). Köszöntőt mond: Szögi László az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, és Arnaldo Dante Marianacci az Olasz Kulturális Intézet igazgatója.
A köteteket bemutatják: Bertényi Iván egyetemi tanár, Prokopp Mária egyetemi tanár, Szörényi László egyetemi tanár, illetve a szerkesztők: Gian Paolo Marchi Veronai Egyetem, és Pál József Szegedi Egyetem.

A bemutató ideje alatt a kódex eredeti példánya is megtekinthető.

A Szegedi és a Veronai Tudományegyetem közös kiadásban megjelentette Dante Alighieri "La Divina Commedia" hasonmás kiadását. A páratlan értékű, 14. század közepén keletkezett kódexet miniatúrák, iniciálék és rajzok díszítik. A budapesti Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő Codex Italicus 1. valószínűleg Nagy Lajos király idején került Magyarországra. Innét a törökök Konstantinápolyba vitték, majd 1877-ben önzetlen gesztussal 34 kódexszel együtt visszaadták.
A kiadás két kötetből áll: az egyik a kódex magas színvonalú digitális technikával előállított, az eredetivel mindenben pontosan megegyező másolata, a másik egy tanulmánykötet, amelyben Dante magyarországi kapcsolatairól, hatásáról, a kódex történetéről, leírásáról és a hozzá kapcsolódó ismeretekről van szó, illetve itt található a kézirat átírása mai nyomtatott betűkre.
A kötetek a szegedi Bölcsészettudományi Kar és a veronai Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar együttműködésének eredményeképpen jöttek létre Gianpaolo Marchi és Pál József professzorok szerkesztésében.
A kötet veronai bemutatóján részt vett és felszólalt Sólyom László köztársasági elnök.

A kiállítás október 11-től december 21-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A budapesti Egyetemi Könyvtár A Zrínyiek és Európa című kamarakiállítása egyszerre mutatja be a két Zrínyi, a szigeti Zrínyi Miklós, valamint a költő és hadvezér Zrínyi Miklós alakját, tevékenységének hazai és európai visszhangját. A könyvtár immár tíz évre visszatekintő gyakorlatához igazodva, a kiállított dokumentumokat kivétel nélkül az Egyetemi Könyvtár
állományából válogattuk. Ezek az évszázadok óta a könyvtárban őrzött kéziratok, nyomtatványok és sokszorosított grafikák több tekintetben reprezentatív módon képviselik az 1568-1907 közötti időszak magyarországi és európai Zrínyi-hagyományát.

2007. szeptember 28-án 9:30-tól kifulladásig.

Programjaink:

• 09:30-10:00 Megnyitó
• 10:00-12:30 A hazai egyetemi jogi kultúra fejlődéstörténetének újabb kutatási eredményei: Szeánsz a magyar egyetemi jogi kultúra fejlődéstörténetéhez. Dr. Szögi László professzor, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója és Dr. Horváth Pál az Állam- és Jogtudományi Kar professzor emeritusa. Az előadók szemléltető bemutató keretében bizonyítják, hogy nem a XIV. században a pécsi egyetem volt az első magyarországi felsőoktatási intézmény, hanem már a XII. században is találunk ilyen intézményt.
• 14:30-16:30 A hazai egyetemi jogi kultúra fejlődéstörténetének újabb kutatási eredményei: Eötvös József egyetemi reformterve és a Jury (az ún. hallgatói esküdtszék) szerepe. Dr. Horváth Pál az Állam- és Jogtudományi Kar professzor emeritusának előadása.
• 16.30 Állófogadás
• 17:00-18:30 Kódexek és ősnyomtatványok az Egyetemi Könyvtárban. Bibor Máté (ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár) előadása.
  A Kutatók Éjszakáján az ország legrégebbi folyamatosan működő könyvtárába látogatók eredeti kódexeket, nyelvemlékeket, ősnyomtatványokat és régi magyar könyveket tekinthetnek meg a dokumentumokhoz kapcsolódó előadás keretében. Emellett lehetőségük lesz az előbbiek hasonmásainak lapozgatására is. Az ELTE EK Kézirat-és Ritkaságtárának kincseit bemutató előadás a középkori könyvtörténet keresztmetszetét nyújtja. A klasszikus ókori világ rövid áttekintését követően a középkori Nyugat-Európára fókuszál. Állításait - ahol ez lehetséges - magyarországi példákkal támasztja alá. Célja annak bemutatása, hogy a mai könyvek - sőt, az elektronikus adathordozók is - az ókori tekercsek és a középkori kódexek "egyenes ági" leszármazottai. Egy a XII. században lezajlott információs forradalom óta ugyanis az adathordozóknak csak a formája (nyomtatás, számítógép, világháló) változott, a tartalmuk nem.
• 18:30-kifulladásig Az ELTE Egyetemi Könyvtár régi könyvgyűjteménye és a kutatás - Adatbázisok, csillagászat, történelem és irodalom. Farkas Gábor Farkas (ELTE EK Régi nyomtatványok osztálya) előadása.
  Az Egyetemi Könyvtár őrzi Magyarország második legnagyobb régikönyv-gyűjteményét: 1501-1800 közötti nyomtatványaink száma eléri majdnem a 70000 kötetet. Az értékét különösen kiemeli, hogy a gyűjtemény jelentős része könyvtárunk első korszakából származik, a különböző jezsuita missziók, rezidenciák, kollégiumok könyvtáraiból, az 1635-ben alapított jezsuita egyetem bibliotékájából, illetve Mária Terézia és II. József rendfeloszlatásai után a már államosított Magyar Királyi Egyetem raktáraiba beözönlött hatalmas könyvanyagból. Így alapvetően magyarországi provenienciájú gyűjteményről van szó, hiszen a különböző intézményi (pálos, jezsuita, ferences) bejegyzések között ott találjuk régi magyar bibliofilek (Nádasdy Ferenc, Thurzó György, Révay-család, Istvánffy Miklós, Mossóczy Zakariás) és kevésbé ismert könyvgyűjtőink neveit. Forrásértékét mi sem bizonyítja jobban, hogy a 16-17. századi könyvek jelentős része eredeti kötésükben találhatók meg (német, francia, itáliai gótikus, reneszánsz vagy barokk kötésekben), illetve sok nyomtatványunkat kötötték középkori kódextöredékbe. A tulajdonosi bejegyzéseken túl számos kötet végén, vagy éppen a belsejében találunk művelődéstörténeti szempontból jelentős kéziratokat, s rengeteg könyvnek a margójára írt magyar, német és latin szövegéből gazdagíthatjuk tovább a koraújkori olvasmányműveltségünkről való ismereteinket.

Kulturális Örökség Napjai. Az ország legrégebben folyamatosan működő könyvtára szeptember 15-16-én kulturális programokra invitálja az érdeklődőket. A Kulturális Örökség Napjain a látogatók megnézhetik a restaurátor műhelyben folyó munkákat, előadásokat hallgathatnak, és barangolhatnak az Egyetemi Könyvtár eklektikus épületében - többek között olvasóktól jelenleg elzárt helyiségekben is. A gyermekek kipróbálhatják kódexmásoló tudásukat, iniciálét színezhetnek. Megtekinthető az "50 év : az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár kiadványai és rendezvényei" című kiállítás és a könyvtár állandó tárlatai; az ELTE története, és a könyvtár története.
Időpont: 2006. szeptember 15. 10-20 óráig, szeptember 16. 10-16 óráig.

Az Egyetemi Könyvtár története - kiállítás (helyszín: díszlépcsőház)
Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - kiállítás (helyszín: II. emelet, konferenciaterem)
Az ELTE története - A millenium évében létrejött egyetemtörténeti kiállítás.

"50 év : az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár kiadványai és rendezvényei - kiállítás (helyszín: díszterem)

Barangolás Az Egyetemi Könyvtár XIX. sz. második felében épült eklektikus stílusú palotájában (Gyülekező az aulában; indulás 15-én: 15, 17, 19 órakor; 16-án 15:30-kor.)
Útvonal: aula - díszlépcsőház - díszterem - műemlék raktár - főigazgatói szoba. Megtekinthető Than Mór I. Ferenc Józsefet ábrázoló olajfestménye is. 1876-ban készült el a Ferenciek terén álló könyvtárépület, amelyben a könyvtár azóta is működik. Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.

Az Egyetemi Könyvtár restaurátorműhelye (Előzetes bejelentkezés szükséges. Gyülekező: az aulában; indulás 15-én 10, 10:30, 12, 12:30; indulás 16-án 10, 10:30, 11, 11:30)
Vezeti az Egyetemi Könyvtár restaurátora Szalaváry Miklós

Kódexmásolás - játék (helyszín: aula; csak 15-én nyitvatartási időben)
Az elsősorban gyerekeknek szánt programban kinagyított kódexlapokat másolhatnak, kódexiniciálékat színezhetnek ki az érdeklődők.

Előadások (helyszín: díszterem)

Körvonalak - formára fűzve és szabadon címmel az ELTE Egyetemi Könyvtár által rendezett, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textil Tanszékének közreműködésével létrejött kiállítás megnyitójára 2007. június 27-én 15 órakor kerül sor a Díszteremben.
A kiállítást megnyitja: dr. Fábri Anna, Deés Enikő, DLA. Üdvözlő beszédet mond: dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Záróesemény: Szalai Zsuzsa, ruhatervező divatbemutatója.
A kiállítást rendezte: Fabó Edit. A képanyag válogatásában közreműködött: Benedek Attila. A fényképeket készítette: Cséka György.

A kiállítás 2007. június 27-től szeptember 7-ig látogatható munkanapokon 10-18 óra között.

Európában a 18. század óta beszélhetünk a mai érelemben vett divatról. A divat egyszerre két emberi törekvést jelenít meg, egyrészt a személyes megfelelés és vonzerő minél hangsúlyosabb, folytonos deklarálását. Másrészt a lépéstartást az állandó változással - az aktualitást - kívánja tükrözni a társadalom előtt.

A 19. században sorra jelentek meg az irodalmi lapok mellett a divatlapok, s bennük a divattudósítások, a divat- és szabásmintarajzok. E században vált el élesen egymástól a nők és a férfiak ruházatának stílusa is. A divat megvásárolható árucikk lett. Olyan termék, amelynek birtokában bárki demonstrálhatta az általa választott, elérni és képviselni vágyott értékrendet.
A férfiak hétköznapi ruházata a munkában hordott öltözetre egyszerűsödött, a nőké pedig egyre változatosabb lett. Az elsősorban reprezentálásra szorított nők a divat védőszárnyai alatt tabusértések sorozatát hajtották végre (l. dekoltázs, szoknyahossz). Viszont ők, illetve társaságuk szolgáltatta azt a közeget, ahol az illemszabályok elfogadása történt. A viselkedésirodalom is ekkor élte virágkorát. A jelentősebb művek erősen átdolgozva magyar nyelven is hozzáférhetőek voltak.

Az Egyetemi Könyvtár jelen divattörténeti kiállítása a fűzőhasználat köré összpontosult. A bemutatni kívánt időszakot a gyűjtemény két - a fűző ártalmairól szóló - kötete adta (Bonnaud, 1770. - Thanhoffer, 1901.).

A fűzőnek a (női) alakformálás arányeltolásainak tendenciáiban központi szerepe volt. Korszakonként változott a fűzőformált testarányok túlzó megjelenítésének módja. A 19. század első kétharmadában a divatlapok anyaga szerint a derék keskenységét az alak képét a deréktól horizontálisan kiszélesítő abroncsszoknyával növelték meg. Később kifejezetten a női alak kecsességét akarták érzékeltetni annak vertikális megnyújtásával. Az illúziókeltés fókuszába a női testalkat arányaiban érvényesülő elülső és hátsó domborulatok kerültek. A 19. század végén az egyre terjedő nőemancipációnak köszönhetően megszülettek kényelmes, tetszetős női reformruhák. A divat homlokterébe a ruhaformák helyébe az emberi test került. A szoros ruhadarab csak az 1920-as években ment ki a divatból.

A kiállítás anyaggyűjtésének váratlan különlegessége egy 1803-1804-es lipcsei hölgylap beragasztott - meglehetősen jó állapotban levő - textilminta-illusztrációinak előkerülése volt. Az Allgemeine Moden-Zeitung, Allgemeine Muster-Zeitung, Der Bazar, Honművész, Életképek, Pesti Divatlap, Honderű, Rajzolatok, Nefelejts, Salon és Sport, Családi Kör, Divatcsarnok, Hölgyek Lapja, Magyar Szalon, Új Idők irodalmi és divatlapok képeit korabeli illemszabályok és házassági hirdetések keltik életre. A tárlók tartalmának montázsszerű elrendezése a válogatás képanyagának gazdagságát és megjelenésük gyakoriságát érzékelteti.

A prezentáció a divat- és társadalomtörténeti változásokat szórakoztató szövegkörnyezetben szeretné közelebb hozni a mai közönséghez.

"Játék a vonalakkal, a formával, a sziluettel"

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) textil szakos hallgatóinak formakísérletei kreatív, lendületes, dekoratív szemléletet tükröznek. Ez a gondolkodási folyamat az egyszerű geometrikus, sík formákból (téglalap, kör, háromszög) indul ki és izgalmas térformákba szerveződik az emberi testen.
Az anyag ez esetben egyszerű pamut molinó, a színe natúr homok, lényeg a forma karakteres megfogalmazása.
Fontos oktatási szempont az egyetemen a kísérletezés, a hagyományokból, a különböző korok öltözködési szokásaiból, a népművészetből való építkezés.
A mai tervezőket gyakran inspirálják a régi korok öltözékei, mint például a sokat átkozott és imádott, a nagyon egészségtelen, de nagyon szexis ruhadarab, a fűző. A híres divatkreátor Jean Paul Gaultier ruhakölteményeiben a fűző főszerepet kap, vagyis a fehérnemű kívülre kerül felső öltözetként. A hatás izgalmas, erotikus, és újszerű struktúrája modern üzenethordozó.

Néhány illusztráció a kiállítás anyagából.

A kiállítás ismertetője angolul: Figures - corset and free

A kiállítás prezentációja letölthető.

Ismét Múzeumok Éjszakája az ELTE Egyetemi Könyvtárban. 2007. június 23-án, délután 4 órától éjjel 2 óráig a könyvtár - a tavalyi évhez hasonlóan - megnyitja kapuit, és munkatársai kulturális programokra invitálják az érdeklődőket.
Ezen az éjszakán látható lesz a Könyvtárak rongya című időszaki kiállítás egyéb más állandó kiállításunk mellett, kódexet másolhatnak a gyerekek, hallhatunk reneszánsz madrigálokat és igényes alternatív zenét, részt vehetünk egy különösen nagy értékű fotósorozat bemutatóján, valamint megtekinthetjük a könyvtár legféltettebb kincseit. Ezen az éjszakán felfedi kilétét a könyvtár fantomja, és bebarangolhatjuk az épület rejtett zugait, az olvasóktól jelenleg elzárt helyiségeit.

Programok

• Barangolás az Egyetemi Könyvtár 19. sz. második felében épült eklektikus stílusú palotájában 18:30-21:30 között óránként (18:30, 19:30, 20:30, 21:30)
  A könyvtár látogatók elől elzárt részeinek bemutatása, rövid ismertetővel az épületről. Eredeti raktárberendezés megtekintése, mely jelenleg a 18. századi könyvek raktárául szolgál. Főigazgatói kerek terem megtekintése, amely a kupola alatt helyezkedik el, és Lotz freskók díszítik.
• Épülettúra - minden, ami Egyetemi Könyvtár - Időpont: 23:00, 01:00
  A könyvtár 1876-ban épült eklektikus épületének megtekintése épületismertetéssel. A 18. századi főúri könyvtárak mintájára épült több mint 200 négyzetméter alapterületű, 16 méter magas, üvegtetővel ellátott díszteremben Lotz Károly freskóin a nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják. Az aulát az ókor tudósainak képei díszítik. Az eredeti bútorokkal berendezett műemlékraktár, és mellette a kupola alatti kerek terem - szintén Lotz freskókkal - a látogatók előtt máskor elzárt területen találhatók.
• A könyvtár fantomja - Helyszín: III. emelet, kupola - Időpont: 16:00-22:00 (A látogatás - szigorúan - libasorban történik!)
  Az Operaház fantomja átköltözött az ELTE Egyetemi Könyvtárba! A Fantom szívesen bemutatja az érdeklődőknek az épület kupoláját, amely egyben a festőműterme, fantasztikus festményeit, valamint a lenyűgöző kilátást Budapest háztetőire és kéményeire. Hogy ki ő? Lábass Endre író, festő, fotóművész.
• Légy te is kódexmásoló! - gyermekprogram - Helyszín: földszint, aula - Időpont: 16:00-22:00
  A gyerekek sokszorosított lapokon választhatnak egy szép iniciálét, amelyet kiszínezhetnek. Akinek kedve van, kipróbálhatja, milyen lehetett kódexet másolni: különböző betűminták alapján leírhatja a nevét, vagy választhat másolni való szöveget. Aki jobban szereti az önálló alkotást, kódex - könyv - könyvtár témában készíthet rajzokat. Az elkészült műveket az aulában egy rögtönzött kiállítás keretében azonnal be is mutatjuk a látogatóknak.
• A kórusirodalom gyöngyszemei - Reneszánsz madrigálok - Helyszín: földszint, aula - Időpont:17:30
  A Corvin Madrigálkórus 16. századi egyházi és világi madrigálokat ad elő a különleges akusztikájú előcsarnokban.
• Szárnyukat nyitogató fiatalok bemutatkozása - Helyszín: földszint, aula- Időpont: 19:30
  "A Fekete Péterből egy van a pakliban. De hátulról olyan, mint a többi lap. Dobmeggitár nálunk is van. Hát akkor mi az, ami elölről más? Éppenpont a hátulról." Igényes alternatív zene a Fekete Péter zenekarral.
• A magyar irodalom gyöngyszemei - Helyszín: I. emelet, díszterem
  A Múzeumok Éjszakáján az ország legrégebbi folyamatosan működő könyvtárába látogatók eredeti kódexeket, nyelvemlékeket, ősnyomtatványokat, régi magyar könyveket, 19-20. századi klasszikusaink kéziratait és első kiadásait tekinthetik meg az anyaghoz kapcsolódó előadások keretében. Emellett lehetőségük lesz az előbbiek hasonmásainak lapozgatására is.
  • 16:00-16:30 Könyvek és könyvtárak a középkori Magyarországon
  • 17:00-17:30 Középkori irodalmunk az ELTE Egyetemi Könyvtárban
  • 18:00-18:30 Nyelvemlék-kódexek az ELTE Egyetemi Könyvtárban
  • 19:00-19:30 Könyvek és könyvtárak az újkori Magyarországon
  • 20:00-20:30 16-18. századi irodalmunk az ELTE Egyetemi Könyvtárban
  • 21:00-21:30 19-20. századi klasszikusaink az ELTE Egyetemi Könyvtárban
• Premier előtt - Roger Fenton fotói - Helyszín: I. emelet, díszterem - Időpont: 22:00, 24:00
  Szenzációs fotótörténeti felfedezés az Egyetemi Könyvtárban.
• Könyvtárak rongya - Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról - kiállítás - Helyszín: I. emelet, díszterem
  Időszaki kiállításunkon, amelyet ezen az éjszakán ingyenesen látogathatnak az érdeklődők, 15-19. századi kéziratokat és nyomtatványokat mutatunk be az Egyetemi Könyvtár különgyűjteményeiből. Valamennyi dokumentum valamilyen értelemben "szenzáció", különleges, egyedi felfedezés.
• Az Egyetemi Könyvtár története - kiállítás - Helyszín: I. emelet, díszlépcsőház
  Az Egyetemi Könyvtárat a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár ekkor állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. A tárlókban könyvtárunk történetének dokumentumait tekinthetik meg a látogatók.
• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - kiállítás - Helyszín: II. emelet, konferenciaterem
  Az ELTE története - a millennium évében létrejött egyetemtörténeti kiállítás.
• "Körvonalak - formára fűzve és szabadon" - beharangozó - Helyszín: I. emelet, díszterem

Könyvtárak rongya - Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról című kiállítás megnyitójára kerül sor 2007. május 3-án 14.00 órakor, az Egyetemi Könyvtár Dísztermében.
A kiállítást megnyitja Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Üdvözlő beszédet mond Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. A kiállítást bemutatja Farkas Gábor Farkas, az ELTE Egyetemi Könyvtárának osztályvezetője.

A kiállítás június 23-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Terentius Maurus, 2. századi latin grammatikus sokszor tévesen, vagy csonkán idézett szállóigéje - Pro captu lectoris, habent sua fata libelli, vagyis az olvasói befogadás, az ízlés határozza meg a könyvek sorsát - jól példázza kiállításunk egyik vezérvonalát.

A kiállításon szereplő legrégebbi nyomtatott könyv Mátyás király nyomdászának, Hess András 1473-ban Budán megjelent latin nyelvű krónikája. A legritkább könyv ugyancsak 15. századi nyomtatvány, Laudivius Zacchia Szent Jeromos életrajza, amelyből egy példány ismert a világon. Mintegy félszáz kötet közül kiemelkedik Umberto Eco A Foucault-inga és Szerb Antal A Pendragon legenda című regényeiben is megidézett ezoterikus filozófus, Robert Fludd különleges könyve. A Szigeti veszedelemben, s Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászában szereplő Alapi Gáspár kötete újabb adalékot nyújt a 16. századi magyar könyvkultúrához. Regénybe illő története van az 1553-ban kivégzett Szervét Mihály spanyol szabadgondolkodó könyveinek, mivel többségük elhamvadt írójukkal együtt a genfi máglyán. Így különleges pillanat, hogy egy tárlóba helyezhettük egymás mellé a 16. századi és a hozzá hasonlóan kalandos történettel rendelkező, újrakiadott 18. századi, erdélyi vonatkozásokkal is bővelkedő példányt. Először láthatja a kiállításon a nagyközönség és a szakma Báthory István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmek könyveit, illetve 17-19. századi angol (és más) utazók sokszor mulatságos és tanulságos beszámolóit. Beszédes Kálmán festő bejárta az egész Közel-Keletet a 19. század végén, s lerajzolta a rodostói kurucok megmaradt épületeit. Ebből az egyedülálló kéziratos anyagból válogattuk ki a legszebb és legérdekesebb miniatűr festményeket s rajzokat. Az olvasói ízlés extrém megnyilvánulását mutatja be a Zsámboky János által kiadott 16. századi Janus Pannonius-kötet, amelyben a humanista költő pajzán epigrammáit felháborodottan kicenzúrázta későbbi olvasója.

A kiállítás címében szereplő játék utalás Vörösmarty Mihály 1844 végén írott Gondolatok a könyvtárban című versére.

A kiállítást Bakos József, Bene Sándorné, Boross Klára, Farkas Gábor Farkas és Szvorényi Róbert készítette.

Néhány illusztráció a kiállítás anyagából.

A kiállítás ismertetője angolul: Rags of Libraries

Minden formatervezés alapvető kiindulási pontja az ember tanulmányozása. Kovács Andrea szobrász-formatervező művész-belsőépítész formatanulmányai az emberről. Szénrajzok a az emberben mozgó energiákról.

A kiállítás május 18-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Japán kultúra és tudomány - válogatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyűjteményeiből című kiállítás megnyitójára kerül sor 2007. április 10-én, 14 órakor az Egyetemi Könyvtár Dísztermében.
A kiállítást megnyitja: dr. Szögi László az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.
A kiállítást a könyvtár Régi Nyomtatványok Tára, a Kézirat- és Ritkaságtár és az Egyetemi Levéltár munkatársai állították össze.
A tárlat április 27-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Tárlatunk az ELTE Botanikus Kertjében megrendezett Sakura-ünnephez, a japán cseresznyevirágzáshoz köthető hagyományhoz kapcsolódik. Kiállításunk bepillantást kíván nyújtani a japán kultúrába. Különleges érdekesség a Xavéri Szent Ferenc hittérítő missziójáról szóló kiállított művek és korabeli illusztrációk.

A Könyvtár a Kézirat- és Ritkaságtárból, a Régi Nyomtatványok Tárából, az ELTE Levéltári anyagából és a BTK Orientalisztikai Könyvtár állományából válogatta ki a közönség érdeklődésére számot tartó látnivalókat.

A 18. századi Homann német kiadócsalád által készített térképeket Kaspar Gindl (?1801) pálos szerzetes, bölcsész gyűjtötte- és kötette össze, nyomtatott címlappal és tartalomjegyzékkel látták el, a végén található kéziratos index feltehetően Gindltől származik. Willem Janszoon Blaeu (1571-1639) németalföldi kartográfus, rézmetsző és csillagász, aki Jodocus Hondiushoz hasonlóan a Mercator által megkezdett új stílusú térképkiadás hagyományát folytatja. Fő műve több kartográfus térképeinek a gyűjteménye először 1634-1635-ben jelent meg. Érdemes még megemlíteni, hogy a címlapon szereplő puttók közül három éppen a Japánt ábrázoló térképet nézegeti. Ezt a példányt 1700-ban katalogizálták a nagyszombati jezsuita egyetem könyvtárában. A híres geográfus, kartográfus és matematikus Gerard Mercator (1512-1594) halála után fia kiadásában jelent meg híres atlasza, amelynek lapjai korábban csupán részletekben (fejezetenként) jelentek meg. Baszk származású nemes, eredeti nevén Francisco de Jassu y Javier, 1530-ban szerzett magiszteri fokozatott a párizsi egyetemen. Ferenc 1534. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Ignáccal együtt letette a szegénységi és tisztasági fogadalmat. Ferencet 1541-ben a Távol-Kelet pápai legátusává nevezték ki. 1549-ben Goából elindult Japán felé, s Kagoshimánál szállt partra. Két évet töltött ott, 1500 embert keresztelt meg. Majd Kínába ment, s Kanton közelében halt meg. XV. Gergely pápa 1622-ben szentté avatta. XIV. Benedek pápa 1748-ban India és az egész Távol- Kelet védőszentjévé tette. A kiállított kötetek 17. századi nyomtatványok, 3 darab Szent Ferenc portréját tartalmazza, a következő 4 darab Szent Ferenchez köthető kegyességi munka, közülük kiemelkedik a levélgyűjteménye. Az utolsó könyv Cornelius Hazart SJ (1617-1690) német nyelvű egyháztörténeti munkája, amelyben az egyik részt Japánnak szentelte a térítés részletes leírásával és különleges képi ábrázolással.

Megmaradsz-e, ennyi kell - válogatás az Egyetemi Könyvtár restaurált kincseiből című kiállítás megnyitójára kerül sor 2007. március 8-án 14.00 órakor, az Egyetemi Könyvtár Dísztermében.
A kiállítást megnyitja: Dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.
A kiállítást a könyvtár Régi Nyomtatványok Tára, a Kézirat- és Ritkaságtár és az Egyetemi Levéltár munkatársai állították össze.
A tárlat április 6-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Az ELTE Könyvtárának Kézirat- és Ritkaságtárában, valamint a Levéltárban 269 db, történeti szempontból értékes oklevél és irat található a magyarországi írásbeliség legkorábbi századaiból. A Kézirat- és Ritkaságtár anyagában található, Mohács előtt keletkezett pergamen alapú okleveleket és elsősorban papírra írt leveleket tartalmazó, két részből álló gyűjteményt a XIX. század második felétől őrzik jelenlegi rendjében az Egyetemi Könyvtárban és a XX. század elejétől egészítették ki az időközben vásárolt kéziratokból és hagyatékokból. A Levéltárban őrzött oklevelek Pray Györgytől, az egyetem egykori híres tanárától kerültek az intézménybe. Az ő gyűjteményét vásárolták meg 1784-ben, majd a XIX. század végén elsősorban oktatási célokra használták a Történelmi Szemináriumban.
Napjainkban a gyűjtemények egyik fő feladata a középkori anyag biztonságban és épségben való megőrzése. A levéltári dokumentumokat két részletben (1990-ben, illetve 1997-ben) restaurálták és ekkor került sor az oklevelek biztonságos és szakszerű elhelyezésére is. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár vezetése 2003-tól kezdve nagy figyelmet fordított a Kézirat- és Ritkaságtár két gyűjteményébe sorolt veszélyeztetett anyagok megmentésére. 2003-2004 során a Diplomatarium Autographum (Dipl. Aut.) 65 db Mohács előtti oklevelét restaurálták a Magyar Országos Levéltár Restaurátor Műhelyének munkatársai a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma által biztosított pályázati összegből. 2005-2006-ban a Litterae et Epistolae Originales (LEO) gyűjteményéből származó 44 db, sürgős beavatkozást igénylő dokumentum konzerválását végezték el a restaurátorok. Jelenleg is folynak közel negyven, az előzőekhez képest jobb állapotban lévő középkori irat állagmegőrzési munkálatai.
Jelen kiállításunk anyagát a könyvtári gyűjtemények leglátványosabb restaurált darabjai közül válogattuk ki.

Az Egyetemi Könyvtár antikva-gyűjteménye közel 7200 kötetet őriz, bennük 9800 bibliográfiai egységgel. Ennek a tekintélyes mennyiségű és becses anyagnak javarészt a fizikai "ruhája" is figyelemre méltó, értékes történeti kötés. A teljes állománynak mintegy harmada a nyomtatvánnyal egykorú kötést visel, további harmada szintén régi, de a nyomtatásnál 1-2 évszázaddal fiatalabb kötést kapott. Az egykorú kötések közül kb. 300-ra tehető a gótikus kötések száma. Ennél sokkal tekintélyesebb a reneszánsz stílusjegyeket magukon viselő kötetek mennyisége. Közülük is több mint 30 kötés készült valószínűleg Budán, de legalábbis Magyarországon. E korszakból a német típusú reneszánsz munkák képviseltetik magukat a legnagyobb számban. Ennél is több az egyszerű, díszítetlen vagy alig díszített pergamen könyvborítás állományunkban. A 17/18. századi darabok általában 1-1 rendházban vagy kolostorban újrakötéssel nyerték el mai külsejüket. Mindezek a régi könyvkötések önmagukban is - a könyv tartalmától akár függetlenül is - értéket képviselnek, megőrzésük és karbantartásuk minden régi gyűjteményt őrző intézménynek fontos feladata. E feladatnak fontos része a rossz állapotban lévő darabok restaurálása, eredeti szépségüknek a lehetőségekhez mérten leghívebb visszaállítása

Elpusztult, sérült, elhasználódott könyvek javítása, újra használhatóvá tétele, azaz - modern kifejezéssel élve - restaurálása - gyakorlatilag egyidős magával az írott dokumentumok megjelenésével. Restaurálási munkákra már a papirusztekercsek és kódexek korában is szükség volt, s a különböző javítási, reparálási módszerek, technikák folyamatosan végigkísérték a hazai könyvkultúra történetét is. Az Egyetemi Könyvtár új kiállításán a látogatók e nehéz, de rendkívül érdekes munka, a könyvek megmentésének történetébe
nyerhetnek bepillantást, s végigkísérhetik a restaurálás különböző módszereinek fejlődését a középkori kolostori könyvtárak gyakorlatától kezdve a 18-19 század olykor igen ellentmondásos restaurálási szemléletén át egészen a legmodernebb pergamenöntési, sőt digitalizálási módszerek megjelenéséig. Mindezt a Könyvtár értékes kódexein, korvináin,
ősnyomtatványain és más kincsein keresztül mutatjuk be, s így a kiállítás a restaurálási technikák történetének bemutatásán túl érdekes, sajátos szempontok szerinti válogatást is nyújt a gyűjteményünkben őrzött legértékesebb kincsekből.

Poór Kata - Erotikus és arisztokratikus című kiállítás megnyitójára kerül sor február 19-én 17.00 órakor az aulában.

A kiállítás megnyitja: Lovas Nagy Anna.

Poór Kata Budapesten születetett mint ábrándozó. Fischer Ernő tanítványaként végzett speciális művészeti tagozaton, Szegeden. A művésznő kiállításon szereplő képei akryl technikával készültek.
"Gyermekkoromban - sőt még ma is - gyakran hittem, hogy madár vagyok. Védőállatom a sirály. Az ég és a föld vándora. Vándorlásaim száma és sora mai napig tart. Számomra talán nem is az alkotás a fontos, hanem a vászonnal, ecsettel, festékkel, színekkel és a fényekkel való együttlétem. Élmény. Ennek a lelkiállapotnak nem tudok nevet adni. Talán ez a kegyelem. Köszönöm a lehetőséget."

A kiállítás március 23-ig látogatható.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Diákokból professzorok. Válogatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből című kiállítás megnyitójára kerül sor 2007. február 1-én 14 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.
A kiállítást megnyitja: Dr. Hudecz Ferenc az ELTE rektora. Köszöntőt mond: Dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.
A tárlat március 6-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A kiállítás anyagát válogatta Kissné Bognár Krisztina az Egyetemi Levéltár munkatársa.

A kiállítás anyagát az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetére vonatkozó forrásokból válogattuk, amelyeket az ELTE Egyetemi Levéltára őriz. A tárlat az Egyetem épületeinek, az itt oktató professzorok munkásságának és az egyetemi hallgatók, valamint a diákélet dokumentumainak bemutatására vállalkozik.

Megtekinthető lesz eredetiben a Pázmány Péter által 1635-ben kiadott alapító levél, a Mária Terézia által kettőszázhuszonhét éve kibocsátott "Diploma Inaugurale", az Egyetem nagy szabadalomlevele, és a szintén 1780-ban adományozott, ritkán kiállított kari pecsétek. Pecsétkülönlegesség az először megtekinthető 1848-as egyetemi nagypecsét, amivel a legfontosabb dokumentumokat hitelesítette az akkori rektor.

A tizenhárom vitrinben eredeti fotók, képeslapok, egyedi és különleges hallgatói nyilvántartások, egyetemünk híres professzorainak kéziratai kerültek elhelyezésre. Fejér Lipót világhírű matematikus jegyzetei, Pais Dezső nyelvészprofesszor különleges személyes iratai, Mödlinger Gusztáv botanikus kitüntetései.

Megtekinthetők lesznek Eötvös Loránd egyetemi pályafutása fontosabb állomásainak forrásai, érdekes képek a rektori arcképcsarnokból és az egyetemi jubileumok díszes oklevelei.

Az ELTE több mint háromszázötven éves történetének legfontosabb iratanyagai, tanácsülési jegyzőkönyvei és a tudományos fokozatok megszerzését tanúsító nyilvántartások is láthatók lesznek a kiállításon.

Fark László - Töredék és Misch Ádám - A dolgok hatalma című dupla kiállítás megnyitójára kerül sor január 15-én 17.00 órakor az aulában.

A kiállítás megnyitja: Frömmel Gyula festőművész.

Fark László munkái általában realista ábrázolásmódot követnek, de előfordul időnként az absztrakció is. Témája gyakran maga az emberi test. "A látott világ kaotikusnak hat sokszínűségével, de a kiválasztott téma, térbeli és időbeni sorrendiségével létrehozza azt a rendet, amiben létezésem manifesztálódik."

Misch Ádámra emlékezik a dupla kiállítás második része. A kollekció tárgyi motívumokat nélkülöző, elvonatkoztatott festői elemekből épül fel. Különböző nézőpontok különböző képet adnak a valóságról. Misch Ádám felfogása szerint "az alulnézet magatartása engedi meg felismerni annak igazi természetét". A tizenkét éve elhunyt művész tevékenysége nem csak két dimenzióra korlátozódott. Mozgóképes elképzelései is nagy tetszést arattak.

A dupla kiállítás február 16-ig látogatható.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Amatőr Üvegfestők Köre - Fényjáték és az Andor Ilona Ének-Zenei Általános Iskola - Mese és valóság című dupla kiállítás megnyitójára kerül sor december 18-án 17.00 órakor az aulában

Fényjátékosok - Amatőr Üvegfestők Körének kollekciójában a fények és a színek játéka köszön vissza. Nagy művész elődök előtt tiszteleg a kiállítás. A közönség által sokszor jól ismert és kedvelt alkotásokat álmodták üvegre a kiállítók, más-más stílusban gondolták és dolgozták át az ismert műveket.

Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. A régmúlt festészeti, zománc és kerámia technikáját alkalmazzák a kiállítók. Az alkotásokat a művészeti iskola nyolc-tizenöt éves diákjai készítették.

A dupla kiállítás 2007. január 12-ig látogatható.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Könyvbemutató. A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára I. és II. című könyvek bemutatójára kerül sor november 28-án 15 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében. Az első kötet Szögi László, a második kötet Bernád Rita munkája.
A köteteket bemutatja dr. Török József egyetemi tanár (Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara) és dr. Gecsényi Lajos főigazgató, c. egyetemi tanár (Magyar Országos Levéltár)

Mintegy nyolcévi szakmai munka eredményeként, amelyben erdélyi levéltárosok, valamint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltárszakos hallgatói is részt vettek, elkészült a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye levéltári anyagát bemutató repertórium, valamint másik kötetben az ezt kiegészítő oklevél és iratjegyzék és a canonica visitatiok mutatója.

Határon túli magyar egyházi levéltári anyagról eddig ilyen részletességű tudományos segédlet még nem jelent meg, és Erdélyben is példaértékűek azok a feltételek, amelyeket az Érsekség levéltári anyagának elhelyezéséhez és kutathatóvá tételéhez biztosított.

A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumának segítségével elkészült segédletek az alábbi címen jelentek meg az "Erdélyi római katolikus levéltárak" címet viselő sorozat első két köteteként.

• Szögi László: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára I. (1429-2000) Repertórium. Gyulafehérvár-Budapest, 2006. 350 o.
• Bernád Rita: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára II. Oklevél és iratjegyzék. (1224) 1429-1992. Canonica visitaciok mutatója. 1711-1908. Gyulafehérvár-Budapest, 2006. 282 o.

Erőss Gábor - Városlakó Nők és a Fővárosi Cigány Ház - Rom som, roma férfi arcok című dupla kiállítás megnyitójára kerül sor november 20-án 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

Erőss Gábor nem hivatásos fotós, hanem társadalomkutató. Fotókiállításának témája a nő, de nem a csábító, a szédítő, a kedves a gondoskodó nő, hanem a városlakó. "A nyüzsgő metropolis közhelyétől a legnehezebb megszabadulni. A nő (s a férfi) vágókép. Szedi a lábát, szalad valahová. Én egy pillanatra megállítom, s ezzel egyidejűleg megmutatom hová. A város nem háttér, nem
helyszín - szereplő."

Fővárosi Cigány Ház. A roma képzőművészet sokszínűségének egyik érdekes szeglete az önábrázolás. A Cigány Ház közel 2000 darabos gyűjteményéből ezúttal roma férfi ábrázolásokat válogatott. A kiállításon megtekinthetők lesznek cigány alkotók portréi, önmagukról, barátaikról, híres és ismeretlen cigány férfiakról.

A dupla kiállítás december 15-ig látogatható.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők. Fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár
kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Digitalizált tartalmakat bemutató nyílt nap az Egyetemi Könyvtárban. Október utolsó hétvégéjén újra nyílt nappal várja az érdeklődőket az Egyetemi Könyvtár. Az ide látogatók projektoros vetítésekkel kísért előadásokat hallhatnak a könyvtár ősállományának digitalizálásáról, a corvina programról, és a kéziratkatalógushoz val hozzáférésről. Több eredeti kézirat mellett a könyvtár dísztermében megtekintekinthető lesz a világhírű Dante Kódex is. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre.
Időpont: 2006. október 28. 11.00 - 18.00

Program

Állandó programok

• Pálosok - Kiállítás a pálos rend történetéről
• Illés Andrea, Kenderesi Zsuzsanna és Pilmayer Gabriella - Re-Víziók című tripla kiállítás

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Et tu Hungaria cum Paulinis crescis - És Te Magyarország a pálosokkal virulsz : Válogatás a budapesti Egyetemi Könyvtár öt évszázad történetét bemutató pálos gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára kerül sor 2006. október 17-én, 17 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.
A kiállítást megnyitja: Knapp Éva az MTA Doktora és Sarbak Gábor kandidátus
Köszöntőt mond: Dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója
A kiállítás anyagát válogatta Knapp Éva, az Egyetemi Könyvtár Kézirat és Ritkaságtárának osztályvezetője.

A kiállítás válogatás a budapesti Egyetemi Könyvtár öt évszázad történetét megörökítő pálos gyűjteményéből. A tematikus válogatás a pálos rend történetének különösen fontos dokumentumait mutatja be hat egységben. A kiállítás reprezentálja a rend középkori és Buda visszavívása (1686) utáni újjászervezett életét.

Közismert tény, hogy az egyetlen magyar alapítású, évszázadokon át tevékeny középkori szerzetesrend a pálos rend. A rend története ezer szállal kapcsolódott - és kapcsolódik ma is - Magyarország történetéhez. I. (Nagy) Lajos király, a pálosok első nagy jótevője a Velence elleni 1378-as háborút megnyerve a torinói békekötés (1381. augusztus 24.) egyik pontja értelmében kötelezte Velencét Remete Szent Pál mumifikálódott testereklyéjének átadására. A szent "hadizsákmány" Magyarországra hozatalával a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta az országot. A legendás thébai első remete maradványait a budaszentlőrinci pálos főkolostor templomában az erre a célra kialakított kápolnában helyezték el, ahol zarándokok sokasága látogatta 1526-ig. Nagy Lajos adományaihoz hasonlítható pártfogásban Mátyás király részesítette a rendet, aki - mint ismeretes - 1475-ben Remete Szent Pál ünnepén aratott győzelmet Moldvában Ali bég seregei fölött.

A kiállítás megrendezéséhez egyedülálló lehetőséget biztosított az Egyetemi Könyvtár gazdag, több mint öt évszázad történetét megörökítő pálos gyűjteménye. A tematikus válogatás a rend történetének különösen fontos dokumentumait mutatja be hat egységben. A kiállítás reprezentálja a rend középkori és Buda visszavívása (1686) utáni újjászervezett életét. Alkalmát a Budapesten megrendezett VII. Nemzetközi Pálos Konferencia (2006. október 16-18.) szolgáltatta. A címként választott ismeretlen eredetű - általában forráshivatkozás nélkül Pázmány Péter nevéhez kötött -, több nyelvi változatban ismert mondás a magyarság nemzeti toposzaihoz tartozik. Teljes terjedelmében így hangzik: "Et tu Hungaria, mi dulcis Patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem descrescis" (És Te Magyarország, édes hazám, a pálosokkal virulsz és ővelük hanyatlasz).

Fontosabb kiállított művek:

• Cod. Lat. 115 - Liber Viridis - A XVI. század első felében keletkezett kézirat színezett pergamen kötéséről kapta a "Zöld Kódex" nevet. A kódex első részében 68 középkori pálos kolostor okleveleinek tartalmi kivonatai olvashatók. A második rész a pálos rend 1308-1525 közötti általános kiváltságainak gyűjteménye.
• Ab 151/c - Gyöngyösi Gergely: Vitae fratrum heremitarum Sancti Pauli primi heremitae - A kézirat a középkori pálos rend szerzeteseinek életrajzait tartalmazza. 1603 előtt keletkezett másolat, melyet 1603-ban vezettek be a csáktornyai pálos kolostor katalógusába. A Hervay Ferenc által gondozott kiadás ezt a kéziratpéldányt vette alapul.
• Inc 812a - Brevarium Ordinis Fratrum Heremitarium., [Basel 1486-1491]. - Az ősnyomtatvány a pálos szerzetesek napi imádságait tartalmazza.
• Ac 4052 - Andzrej Goldonowski: Summariusz historiey o Obrázie Pánny Mariey ktroy iest ná Jásney Gorze., W Krakowie 1639. - A czestochovai pálos kolostor templomának csodatévő Szűz Mária kegyképe közbenjárására történt csodákat tartalmazó lengyel nyelvű nyomtatvány.

A kiállítás december 22-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Cséka György és Mátray Péter - Részletkérdés című kettős kiállítás megnyitójára kerül sor szeptember 25-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

Cséka György másfél éve fényképez intenzívebben. Képeit középformátumú fényképezőgéppel, 6x6 cm-es negatívra fotózza, elsősorban fekete-fehérre az artisztikusabb és drámaibb hatás kedvéért. Úgy véli, nincs végérvényes teljes mű, csak nagyrészt ideiglenes részletek, amelyeket elmond, kiszakít a "valóságból".

Mátray Péter képeinek elkészítését az átalakuló Budapest inspirálta, úgy érzi a fotográfia alkalmas médium arra, hogy a pillanatszerűség elemeit felhasználva jellemző és érdekes képet alkosson a mai Budapestről. Képeiről kiderül, hogy az átalakulást kísérő folyamatok milyen látható és dokumentálható lenyomatokat hagynak arcokon, ruhákon, tereinken és legfőképp emberi viszonyainkon.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

A kiállítás október 21-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Kulturális Örökségvédelmi Napok. Az ország legrégebben folyamatosan működő könyvtára szeptember 16-17-én-én kulturális programokra invitálja az érdeklődőket. A Kulturális Örökségvédelmi napokon a látogatók XV-XVII. századi nyomtatványokat láthatnak, barangolhatnak az Egyetemi Könyvtár eklektikus épületében - többek között olvasóktól jelenleg elzárt helyiségekben is. A gyermekek kipróbálhatják kódexmásoló tudásukat, iniciálét színezhetnek. Megtekinthető a "Vigyázó szemetek Párizsra vessétek" című kiállítás, és "A művészet esélye - Esély a művészetben" - című kettős kamarakiállítás és a könyvtár állandó tárlatai; az ELTE története, és a könyvtár története. 

Időpont: 2006. szeptember 16. 10-20 óráig, szeptember 17. 10-16 óráig.

Az Egyetemi Könyvtár története - kiállítás (helyszín: díszlépcsőház)
Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - kiállítás (helyszín: II. emelet, konferenciaterem)
Az ELTE története - A millenium évében létrejött egyetemtörténeti kiállítás.

"Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" Válogatás az Egyetemi Könyvtár filozófiatörténeti gyűjteményéből - kiállítás (helyszín: díszterem, Tárlatvezetés: 13 óra, 15 óra)
A tárlókban olyan filozófiai alkotások találhatók, amelyek az ELTE Egyetemi Könyvtár állományában találhatók, s amelyekből a francia vonatkozású (nyelvi, tematikai, személyi vagy territoriális elv alapján kigyűjtött) művek kerültek túlsúlyba. A rendezők azt a célt is maguk elé tűzték, hogy a filozófiai írásművek egyben ritka, értékes, különleges könyvek, azaz a könyvtörténet remekművei is legyenek.

A művészet esélye - Esély a művészetben - kiállítás (Helyszín: aula)
Szigony Alapítvány - A test, a lélek és a szellem hármas egysége és a Látássérültek budapesti Speciális Szakiskolája - Esély a művészetek világában című kettős kiállítása.

Barangolás Az Egyetemi Könyvtár XIX. sz. második felében épült eklektikus stílusú palotájában
Útvonal: aula - díszlépcsőház - díszterem - műemlék raktár - főigazgatói szoba. Megtekinthető Than Mór I. Ferenc Józsefet ábrázoló olajfestménye is. 1876-ban készült el a Ferenciek terén álló könyvtárépület, amelyben a könyvtár azóta is működik. Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.

Középkori Könykultúránk - előadás (helyszín: díszterem, Időpontok: 12 óra, 14 óra, 16 óra)
Bibor Máté a Kézirat- és Ritkaságtár munkatársa eredeti kódexeket, ősnyomtatványokat és régi magyar nyelvű könyveket mutat be.

Kódexmásolás - játék (helyszín: aula)
Az elsősorban gyerekeknek szánt programban kinagyított kódexlapokat másolhatnak, kódexiniciálékat színezhetnek ki az érdeklődők.

"Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" Válogatás az Egyetemi Könyvtár filozófiatörténeti gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára kerül sor 2006. augusztus 31-én, 13 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.

A kiállítást megnyitja: dr. Szögi László főigazgató.

A tárlókban olyan filozófiai alkotásokat helyeztünk el, amelyek az ELTE Egyetemi Könyvtár állományában találhatók, s amelyekből a francia vonatkozású (nyelvi, tematikai, személyi vagy territoriális elv alapján kigyűjtött) művek kerültek túlsúlyba. A rendezők ugyanakkor azt a célt is
maguk elé tűzték, hogy a filozófiai írásművek egyben ritka, értékes, különleges könyvek, azaz a könyvtörténet remekművei is legyenek.

A kiállítás végső elrendezésében a két fenti szempont közül a tartalmi-tematikai aspektus vált meghatározóvá: már kezdetben célszerűnek látszott a könyvek korokat követő, kronologikus sorrendben történő elhelyezése, bár tudtuk, ezzel lemondunk az egyes filozófiai iskolák, irányzatok, elméletek és problémafelvetések szűkebben tematikus csoportosításának lehetőségéről.

A kiállítás első részében az ókor, a középkor és a kora újkor bölcseleti világának alaki-formai megjelenésében is értékes könyveit tekinthetik meg a látogatók. Az újplatonisták kiadásában megjelent latin nyelvű Platón-köteteket, vagy az Arisztotelészt ismét felfedező humanisták
gyűjteményes kódexét említhetjük itt. Szemet is gyönyörködtető Boëthiusnak A filozófia vigasztalásáról írott műve, vagy az olasz nyelvű Dante-kódex. De némi elfogultságot érezni a XV. századi párizsi ősnyomtatványok, Baptista Mantuanus teológiai munkáinak, illetve Faber Stapulensis csillagászati könyvének láttán is.

A második részben a XVI-XVIII. századi francia filozófusok alkotásait mutatjuk be. Különlegességként több első kiadású könyvet kínálunk (Voltaire La Bible enfin expliquée [1776], Nagy Tótth József Montagne Mihály külömbbkülömbbféle tárgyak felöl való gondolatjai és vélekedései magyar köntösben [1803]). Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediajának első kiadását (1655), amely érdekes párhuzamra hívja föl a figyelmet a korabeli európai és magyar tudományos irodalom között, szintén itt helyeztük el. Kuriózum a könyvtárunkban őrzött Journal des savants című tudományos folyóirat is, amely 1665-ben Párizsban indult. Ebben a részben kapott helyet néhány XVIII. századi rézmetszet, amelyekkel egyrészt vizuálisan is megragadhatóvá kívántuk tenni a témát, másrészt a nyugat-európai illusztrálóművészet XVIII. századi virágzását, a rézmetszet felértékelődését is szemléltetjük.

A harmadik rész tárlóit a XIX. és a XX. századnak szenteltük, igaz, jelzésszerűen. Ennek az a magyarázata, hogy e két század filozófusainak kiadványai - a könyvkiadás indusztralizációja miatt - külalakjukban már jellegtelenebbek. Az egyikben azonban külön tisztelettel adózunk Paul Ricoeur francia filozófus és irodalomtudós emlékének; az ő életműve kiemelt szerepet kap a Francia Nyelvű Filozófiai Társaságok Szövetségének XXXI. nemzetközi kongresszusán is. Az ELTE Egyetemi Könyvtár a szerző - állományunkban megtalálható - francia és angol nyelvű műveinek, illetve ezek magyar fordításainak kiállításával fejezi ki nagyrabecsülését.

Az utolsó tárló az egyetemünkről és a kiállító intézményről szól, mintegy aláírásként a kiállításhoz. Az ELTE Egyetemi Levéltárban folyó kutatások nyomán, amelyeknek központi témája a magyarországi diákok egyetemjárása Európában a középkortól 1918-ig, művelődéstörténetünkben egyre meghatározóbb szerephez jut az egyetemtörténeti kapcsolatok feltárása. Ezek emlékeiből mutatjuk be a levéltárunkban őrzött dokumentumokat.

A kiállítás az ELTE BTK, Filozófiai Intézet és a Magyarországi Francia Nyelvű Filozófiai Társaság 2006. augusztus 29-e és szeptember 2-a között Önmagunk és a másik - identitás és különbözőség címmel megrendezett nemzetközi kongresszusához kapcsolódik.

A kiállítást rendezte: Jakab Judit, Kakasy Judit és Vér Eszter Virág, az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár munkatársai

Megtekinthető: 2006. október 13-ig.

A művészet esélye - Esély a művészetben.

Szigony Alapítvány - A test, a lélek és a szellem hármas egysége és a Látássérültek budapesti Speciális Szakiskolája - Esély a művészetek világában című kettős kiállítás megnyitójára kerül sor augusztus 28-án 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A Szigony Alapítvány azért dolgozik, hogy átfogó segítséget nyújtson pszichés problémákkal élő társainkak, és az emberi méltóság tiszteletben tartásával elfogadtassa őket. Az alapítvány lehetőséget biztosít a beteg emberek képességeinek fejlesztésében és kibontakoztatásában. A kiállításon hat tehetséges amatőr képzőművész képei láthatók.

A Látássérültek budapesti Speciális Szakiskolája mintegy 170 éves múltra tekint vissza, az egyetlen állami fenntartású intézmény, melyben látássérült fiatalok szakképzése folyik. A kiállításon fiatal alkotók kézműves alkotásai láthatók. A társadalmi integráció elősegítésére, szemléletváltozásra biztosít lehetőséget a kiállítás.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

A kettős kiállítás szeptember 22-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Erdei Sándorné - Környezetünk szépségei című kiállítása Magyar Ágnes - Karok című tárlatával együtt július 11-étől augusztus 25-ig látogatható a könyvtár aulájában, hétköznapokon 10-18 óráig.

Erdei Sándorné tíz éves korától rendszeresen rajzol, fest. Fő célja a környezet és a természet szépségének megláttatása és megörökítése. Ma ezt különösen fontosnak tartja, hiszen az élet minden területén a borzalmak, az élettől elrugaszkodott formák és látványok megjelentetése van túlsúlyban. Kedvel techinkája az akvarell és a pasztell valamint a linómetszet.

Magyar Ágnes három éve kezdett festeni terápiás céllal. Az alkotás, a rajzolás végigkísérte egész életét "megmaradt hobbynak". A kiállítás képein a karok a főszereplők, amik a művész érzelmeinek közvetítői és kifejezői.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

ET IN ARCADIA EGO - Az antikvitás képe az ELTE Egyetemi Könyvtár régi gyűjteményeiben című kiállítás megnyitójára kerül sor július 11-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.

A kiállítást megnyitja: Szörényi László DSc, az MTA ITI igazgatója, a Hungaria Latina Magyar Neolatin Egyesület alapító alelnöke. A kiállítást bemutatja Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Osztályának vezetője.

A kiállításon 13 képből álló visszatekintést láthatnak a látogatók egymást váltó művelődéstörténeti korszakok antikvitás-képéből. Megtekinthető lesz Arany János Árkádiáról szóló költeménye, s nevezetes Arisztophanész-fordításának eredeti kézirata, amelyet eddig még nem láthatott a nagyközönség.

Külön érdekességei a kiállításnak az antik Róma képét bemutató 16. századi metszetek (Etienne Du Perac), történeti térképek (Ortelius, Horn, Braun) valamint a római emlékeket felelevenítő olyan művek, mint a jezsuita polihisztor Athanasius Kircheré, vagy a bolognai hadmérnök Luigi Marsiglié. Rövid betekintést kaphatnak a látogatók a római harcművészet (Caesar) és
építészet (Vitruvius) gazdagon illusztrált koraújkori adaptációjába (Palladio, Lipsius).

A tárlókban 15-18. századi klasszikus görög illetve latin auktorok igényes, gazdagon kommentált és illusztrált szövegkiadásait helyeztük el: filozófusok (Platón, Arisztotelész), történetírók (Tacitus, Livius, Curtius Rufus, Suetonius, Sallustius), geográfusok (Ptolemaiosz, Sztrabón, Polübiosz, Pauszaniasz), költők (Vergilius, Horatius, Ovidius, Lucanus, Tibullus, Catullus).

Nicolas Poussin 1640 körül festette a később "Árkádiai pásztorok" címet viselő festményét, amely ma a Louvre-ban található. A sírkő előtt álló alakok egy titokzatos feliratot olvasnak, amelynek jelentése: "Én is Árkádiában". A szöveg rengeteg ellentmondásos, olykor nevetséges értelmezést is szült, amelyek közül néhány a mai napig - Hollywoodnak és az emberi butaságnak köszönhetően - makacsul tartja magát. A festmény egyik legnevezetesebb interpretátora Claude Lévi-Strauss francia antropológus, aki szerint a festmény nem jelent mást, mint "Én a Halál, még Árkádiában is létezem", s még a boldogság, a bukolikus jelenet közelében is ott van a megkerülhetetlen elmúlás. Erwin Panowsky amerikai művészettörténész ellenben úgy véli, hogy a szöveg jelentése egy nosztalgikus ábrándozás, a boldog múlt iránti vágy jelképe. Bármi is volt a francia festő szándéka, a kiállítás létrehozói számára mindkét értelmezés üzen valamit: körülvesznek bennünket a múlt emlékei, egy modern világban egy régi könyvtár, benne régen elporladt tudósok, kollégák könyveivel és munkáival. Mégis büszkén mondhatjuk: "Én is Árkádiában éltem", nekünk is volt valami közünk ehhez a lassan eltűnő világhoz.

A kiállítás része az idén augusztusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Neolatin Társaság XIII. konferenciájának.

A kiállítást készítette: Bakos József, Bene Sándorné, Boross Klára és Szvorényi Róbert. A digitalizálás és webes megjelenítés Soproni Ferenc munkája.

Megtekinthető: 2006. augusztus 25-ig.

A kiállítás részletes tartalmi ismertetője.

Múzeumok éjszakája. Az ország legrégebben folyamatosan működő könyvtára június 24-én kulturális programokra invitálja az érdeklődőket. A Múzeumok éjszakáján a látogatók XIV-XVII. századi nyomtatványokat láthatnak, barangolhatnak az Egyetemi Könyvtár eklektikus épületében - többek között olvasóktól jelenleg elzárt helyiségekben is. A gyermekek kipróbálhatják kódexmásoló tudásukat, iniciálét színezhetnek. Megtekinthető a "Kódexeink világa" című kiállítás, dr. Vargay Zoltán intarziatábla-készítő tárlata, Magyar Ágnes festőművész legjobb munkái és a könyvtár állandó kiállításai; az ELTE története, és a könyvtár története. Igény szerint vezetést biztosítunk. Időpont: 2006. június 24. 16.00 - 02.00

Programok:

• Az Egyetemi Könyvtár története - kiállítás
  Helyszín: Díszlépcsőház
  Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.
   
• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története - kiállítás
  Helyszín: Konferenciaterem (2. emelet)
  Az ELTE története - A millenium évében létrejött egyetemtörténeti kiállítás.
   
• Kódexeink világa - kiállítás
  Helyszín: Díszterem (1. emelet)
  A kiállítás a kódexgyűjtemény egészéből válogat, annak tematikus áttekintésére vállalkozik. A kiállítás az európai írásbeliség mintegy tizennégy évszázadát reprezentáló kultúrkincs itt őrzött részét úgy mutatja be, hogy benne minél hiánytalanabbul fellelhetők legyenek az ismert világi- és vallásos szövegtípusok. A kötetek jelentős része a XV. században, a kódexirodalom virágkorában készült. A csaknem teljes egészében restaurált kódexgyűjtemény kiválasztott darabjai mellett a látogatók megismerkedhetnek a gyűjteményhez tartozó kódextöredék-állománnyal is. A kiállítás anyagát válogatta Knapp Éva, az Egyetemi Könyvtár Kézirat és Ritkaságtárának osztályvezetője.
   
• Magyar Ágnes: Karok - dr. Vargay Zoltán: A varázslatos fa - kamarakiállítás
  Helyszín: Aula
  Magyar Ágnes három éve kezdett festeni terápiás céllal. Az alkotás, a rajzolás végigkísérte egész életét - "megmaradt hobbynak". A kiállítás képein a karok a főszereplők, amik a művész érzelmeinek közvetítői és kifejezői. dr. Vargay Zoltán 2001-ben kezdte el az intarzia-táblakép készítés technikáját elsajátítani, jelenlegi munkáit is ennek a tanulásnak a soha be nem fejezendő lépéseinek tekinti. Az alkotás öröme teszi teljessé életét, "ha képeimmel egy kis örömet szerzek másoknak, már sokat visszaadok abból, amit élettől kaptam".
   
• Barangolás az Egyetemi Könyvtár 19. század második felében épült eklektikus stílusú palotájában
  Helyszín: Egyetemi Könyvtár
  Útvonal: Díszterem - Aula - Műemlék raktár
  Megtekinthető Than Mór I. Ferenc Józsefet ábrázoló olajfestménye is. 1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik. Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, a falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.
   
• Búvárkodás a középkor és a reneszánsz világában - előadás
  Kezdés: 16 óra, 18 óra, 20 óra, 22 óra, 0 óra
  Helyszín: Díszterem
  Húsz különleges kódexet, nyomtatványt és térképet mutat be Farkas Gábor Farkas a könyvtár Régi Nyomtatványok osztályának vezetője. Az előadások hossza harminc perc.
   
• Kódexmásolás - játék
  Helyszín: Aula
  Az elsősorban gyerekeknek szánt programban kinagyított kódexlapokat másolhatnak, kódexiniciálékat színezhetnek ki az érdeklődők.

Magyar Ágnes - Karok és dr. Vargay Zoltán - A varázslatos fa című kiállítások megnyitójára kerül sor június 12-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.
A kiállítást megnyitja: dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

Magyar Ágnes három éve kezdett festeni terápiás céllal. Az alkotás, a rajzolás végigkísérte egész életét - "megmaradt hobbynak". A kiállítás képein a karok a főszereplők, amik a művész érzelmeinek közvetítői és kifejezői.

dr. Vargay Zoltán 2001-ben kezdte el a táblakép készítés technikáját elsajátítani, jelenlegi munkáit is ennek a tanulásnak a soha be nem fejezendő lépéseinek tekinti. Az alkotás öröme teszi teljessé életét, "ha képeimmel egy kis örömet szerzek másoknak, már sokat visszaadok abból, amit élettől kaptam"

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Kódexeink világa - válogatás az Egyetemi Könyvtár kódexgyűjteményéből című kiállítás megnyitójára kerül sor 2006. május 29-én 14 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.

A kiállítást megnyitja: Madas Edit DSc, és Knapp Éva DSc.
Köszöntőt mond: Dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

A kiállítás anyagát válogatta Knapp Éva, az Egyetemi Könyvtár Kézirat és Ritkaságtárának osztályvezetője.

A budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat és Ritkaságtára 137 latin, 7 arab, 2 török, 2 etióp, 2 perzsa, 11 szláv, 8 magyar, 6 német, valamint 4-4 görög és olasz nyelvű kódexet őriz. Több "nemzeti ereklye" található köztük, így például a korvinákon kívül nyolc magyar nyelvű kódex, köztük a Ráskai Lea domonkos apáca által másolt Cornides-kódex. A kódexgyűjtemény egyik része a feloszlatott magyarországi szerzetesrendek könyvtáraiból vagy ajándékként került az Egyetemi Könyvtárba, a másik részét, 35 kódexet II. Abdul Hamid török szultán 1877-ben, mint korvinákat ajándékozta a budapesti egyetemistáknak. A könyvtárban őrzött kódexek hosszú idő óta a hazai és a nemzetközi kutatás, valamint a közérdeklődés középpontjában állnak.

A kiállítás a kódexgyűjtemény egészéből válogat, annak tematikus áttekintésére vállalkozik. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az európai írásbeliség mintegy tizennégy évszázadát reprezentáló kultúrkincs itt őrzött részét úgy mutatjuk be, hogy benne minél hiánytalanabbul fellelhetők legyenek az ismert világi- és vallásos szövegtípusok. A kötetek jelentős része a XV. században, a kódexirodalom virágkorában készült. A csaknem teljes egészében restaurált kódexgyűjtemény kiválasztott darabjai mellett a látogatók megismerkedhetnek a gyűjteményhez tartozó kódextöredék-állománnyal is. A felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs biztonságos megőrzésén,
kiegészítésén és állapotának javításán kívül a dokumentumok megfelelő színvonalú kiállításával a könyvtár a kibernetika korában is törekszik a kéziratok egykori jelentőségéhez méltó bemutatására.

Az Egyetemi Könyvtár őrzi az ország egyik leggazdagabb és legrégebbi történeti, művelődés- és irodalomtörténeti forrásgyűjteményét, s ennek egyik jelentős része a kódexállomány. A több szakterületet átfogó kódex-állomány létrejötte óta a magyar és az európai művelődéstörténet egyik fontos tanulmányi- és kutatóbázisa. Az európai kulturális örökség részét jelentő állomány dokumentálja egy kulturális régió történetét, melyet a nemzetközi kutatás sem nélkülözhet. A jelentős mennyiségű tudás- és ismeretanyag a kulturális emlékezet megtestesítőjeként folyamatosan szerepet játszik a mindenkori európai társadalom történetiségének tudatosításában. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött kódexek minél teljesebb, sokrétűbb, több tudományszakot érintő feltárása és bemutatása nemcsak elsőrendű tudományos, hanem nemzeti érdek. Ennek megfelelően az elmúlt években lehetőség nyílt a magyar kódexek (Cod. Hung. 1-8) és 28 latin kódex (Cod. Lat. 14-30, 32-36, 51, 71, 73, 78, 98, 114, 115) digitalizálására és internetes megjelenítésére.

A kiállítás magyar és angol nyelvű ismertetője letölthető.

A kiállítás tematikája néhány illusztrációval:

1. Biblia
2. Liturgia
3. Prédikáció-, tractatus és legenda-irodalom
4. Kolostori élet
5. Orationale - Imádságoskönyv
6. Exemplum, parabola, szórakoztató irodalom
7. Historia, antik irodalom, történeti munkák
8. Jogtudomány
9. Orvostudomány
10. Filozófia

Hargitai Zsigmond - Jelképek és Halász Géza - Retusált művészettörténet című kiállítások megnyitójára kerül sor május 15-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.
A kiállítást megnyitja: D. Tóth Péter, a könyvtár kulturális referense.

A kiállítás június 9-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Hargitai Zsigmondot kortársai a kor legtehetségesebb karikaturistái közé sorolták, de mivel nem volt "rendszer-kompatibilis", ezért alig-alig jelentek meg alkotásai. Szatirikus karikatúráit eddig csak két kiállításon láthattuk: 1971 decemberében a Műszaki Egyetem E Klubjában, ahol egy "kvázi-ellenzéki" szatirikus művészeti csoport egynapos kiállításán szerepelt, és 1972 februárjában az MSZMP KB épületében rendezett szintén ellenzéki, ehhez mérten zártkörű, a nomenklatúra számára rendezett karikatúra kiállításon. A 2004-ben elhunyt művész eddig még meg nem jelent életművét mutatja be a kiállítás, Hargitai Henrik válogatásában.

Halász Géza a budapesti Corvinus Egyetemen oktat. Rajz- és festőtehetségére az általános iskolában figyelt fel tanítója. Komputergrafikáit először zsebszámológépen, majd 48Kb-os Sinclairen hozta létre. Sorozatának képeit a 90-es évek elején készítette: unalomig ismert nagy művészek nagy műveit "szentségtelenítette" meg újabb ötletekkel, gondolatokkal. Mona Lisa beleásít a képünkbe, és Don Quijote-t és Sancho Panzát, a két easy ridert is így, motorizáltan képzelte el Picasso.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények, számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár
kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Birkás Babett - Földalatti és M. Kass Judit - Vizes Variációk című tárlatok megnyitójára került sor április 18-án 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.
A kiállítást megnyitja: dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

A kiállítás május 12-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Birkás Babett textiltervező. Képeinek forrása a nagyvárosok metrómegállóiban látható letépett óriásplakátok. Pontosabban az a folyamat, hogy egy felületen a különböző vizuális információt hordozó lapok egymásra kerülnek, egymást eltakarják, majd egy idő után elvesznek egyes elemek, és ami a legfelső rétegből hiányzik, azt az alatta lévő pótolja. A képsorozat darabjai a lecsupaszítottság és eltűnés eltérő fázisait örökítik meg. A kiállítás anyaga papír, akril- és temperafesték.

M. Kass Judit az OM Képzőművészeti Főiskola tanári szakán végzett, több önálló kiállítást rendezett. Képein a természet, vagy annak átírt változata szerepel, de absztrakt kompozíciót is kiállít. Alkotásai javarészét papíron olajfestékkel készíti, de gyakran használ monotípiás megoldásokat, vagy vegyes technikákat.

Az Egyetemi Könyvtár programjában huszonegy alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal, 2007 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, fotókollekciók, olajfestmények,
számítógépes grafikák is megtalálhatók lesznek az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

A konferencia helyszíne az Egyetemi Könyvtár díszterme.
Budapest V. ker. Ferenciek tere 6.
A konferencia ingyenes, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával kerül megrendezésre.

A konferencia programja:

A konferencia moderátora: dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója

A kiállítást megnyitja: Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár, intézetigazgató.

A Toldy Ferenc Könyvtár gyűjteményének egyik legféltettebb kincse Temesvári Pelbárt 1511-ben nyomtatott kötete. A könyvtár egykori anyaintézete, a Pázmány Péter Tudományegyetem előtt is tiszteleg egy-két nagyszombati kiadvánnyal. A ritkaságok jól mutatják azt a szellemi irányultságot, amely alapítását és működésének kezdeti századait jellemezte. A kiállítás harmadik nagyobb egysége a hazai tudományosság kibontakozását illusztrálja.

Kiemelt helyre kerültek az anyanyelvvel kapcsolatos dokumentumok, párhuzamosan a tiltott művek jegyzékének néhány kiadásával. Önálló egységet alkotnak az egyetemi oktatást kísérő jeligés záró dolgozatok az 1870-es és 1880-as évekből, s egy kezdetleges sokszorosítással készítetett egyetemi jegyzet. Ugyancsak hangsúlyosan szerepel a kiállításon Toldy Ferenc néhány műve. A változatos könyvtári állomány illusztrálásaként látható két kéziratos gyűjtemény, valamint a XIX. és XX. század bibliofil kiadványait tartalmazó blokk. Tanulságos az utolsó előtti rész, amely tulajdonosok és dedikációk időrendjében, az egykori birtokosok bármilyen megkülönböztetése nélkül, az egyes kiadványok időrendjében ad válogatást az állományról.
Legvégül két könyvtári konferenciát és a hozzájuk kapcsolódó helyi kiállítást idézünk fel.

Ezt a Toldy Ferenc Könyvtár állományából készült áttekintést kiegészíti egy 1848. március 15-re és következményeire utaló összeállítás.

Az anyaggyűjtésben segítséget nyújtott: Boros Klára, Sárközi Éva. A kiállítást Buda Attila rendezte.

A kiállítás április 28-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Virágné Nagy Emília női szabó mester, a tiszafüredi Vízfolt Klub vezetője a 80-as évek közepén kis textildarabokból alkotott először foltmunkákat akkori diákjaival. Később kiderült ezt a technikát patchwork-nek hívják. 1998-ban alakította csoportját, a Vízfolt Klubot.

"Célom, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a foltvarrást. Sokszor járok táborokba és csoportokhoz egy-egy technikát megtanítani. A tanításom alatt másodlagos célom a precizitás, inkább a technika menetének egyszerű elsajátítása az elsődleges cél Nekem az az alkotás, amikor az Anyukám 60 évvel ezelőtt készített keresztszemes négyzeteit beledolgozom a lányomnak
készített köténybe és kenyereszsákba."

A kiállítás április 7-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

A kiállítás ingyenesen látogatható.

A gyűjtemény hivatalos lelőhelye megtalálható az Interneten, a http://www.hubblesite.org oldalon. A Magyar Csillagászati Egyesület 2002-ben adott engedélyt arra, hogy mintegy 20 kép nagyítva mindenki számára elérhetővé váljon. Azóta a fotók non-profit kiállítások keretén belül kerülnek bemutatásra, hogy elgondolkodtassanak, és színt vigyenek az emberek mindennapjaiba.

A Hubble Űrteleszkópot 1990-ben állította az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Hivatal (NASA) földkörüli pályára. Az Űrteleszkóp a nevét Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagászról kapta, aki a húszas években felfedezte, hogy a galaxisok színképe a színképvonalak közismert eloszlását mutatja. A galaxisok távolodnak tőlünk, és minél távolabb vannak, annál
nagyobb a távolodási sebességük.

Az Űrteleszkóp tükörteleszkópja 240 cm-es átmérővel rendelkezik, amely a spektrum ultraibolya, a látható és az infravörös régióinak vizsgálatára alkalmas műszerekkel is ki van egészítve. Elképesztő előnye az, hogy megfigyeléseit, esetenként pedig a több napos expozíciós időt, nem zavarja a "légköri ablak", hiszen keringési pályája jóval a légkör fölött húzódik, így a légköri optikai effektusok és egyéb, a légkörből eredő zavaró tényezők teljesen ki vannak küszöbölve. Jellemző a felbontásra, hogy a kinyújtott kar távolságára levő porszem által lefedett térész mögött a Hubble százezer galaxist képes elkülöníteni.

A kiállítás ingyenesen látogatható.

Az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatványaiból és a világhírű tudós, Bay Zoltán hagyatékából összeállított kiállításon világviszonylatban is kivételes értékű dokumentumok sora látható. Bay Zoltán teljesítményét különlegessé teszi, hogy magyar földön, magyar pénzből, magyar munkatársakkal ért el világraszóló eredményt a tudományos-technikai forradalom terén.

A kiállítás 2006. március 10-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Gyémántjubileumát ünnepli a tudomány annak a kiemelkedő történelmi eseménynek, hogy Bay Zoltán az általa vezetett tudóscsapat élén jelképesen kilépett a világ-űrbe és üzenetet váltott a Holddal. A sikeres Holdradar-kísérlet egyszerre a radarcsillagászat kezdete és a globális
műholdas hírközlés korának nyitánya. Ez a történelmi tett az önálló magyar űrkutatás születése is.

Az ünnepi alkalomból 2006. február 3-án kiállítás nyílt meg Bay Zoltán egykori alma matere, az ELTE Egyetemi könyvtárának dísztermében. A kiállításon a világon egyetlen példányban létező kivételes értékű dokumentumok sora látható. A rendezvény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Bay Zoltán Tudomány- és Technika-történeti Alapítvány összefogásával készült. A megnyitó ünnepségen a rendező szervek képviselői tisztelegnek Bay Zoltán és világraszólót alkotó társai emléke előtt, és tolmácsolják üzenetüket.

Bay Zoltán azon magyarok géniusz galaxisának egyik csillaga, amely a tudományban és a tudománnyal megváltoztatta világunk arculatát s a történelem menetét. E huszadik századi magyar tudósok, Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő, és társaik mind a magyar iskolákban kapták tudásuk és emberségük alapjait. De míg Neumannék amerikai földön, amerikai pénzen, amerikai munkatársak élén alkottak világhírűt a tudományos-technikai forradalom terén - Bay Zoltán itthon érte el ugyanazt. Ezért példája különösen fontos, és egyre időszerűbb.

A kiállítást az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, valamint a Bay Zoltán Tudomány- és Technika-történeti Alapítvány szervezte.

Bay Zoltán életútja.

Virágvölgyi István Kockacukor című kiállításának megnyitójára került sor január 9-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.
A kiállítás Ferencsik Ibolya Fák című meghosszabított tárlatával együtt február 10-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Virágvölgyi István jelenleg az ELTE hallgatója. Fotóin keresztül szeretné a tárgyak, jelenségek lényegét megragadni. Képsorozatain a fény segítségével eddig szokatlan, rejtett összefüggéseket dokumentál. A tárgy, amely amúgy témája egy képnek, itt csupán közvetítő szerephez jut, csak egy eszköz, amely más értelmezések felé nyit ajtót.

Ferencsik Ibolya felnőtt fejjel került a fővárosba, a beilleszkedés folyamatát, érzelmi hátterét dokumentálja sorozata. A fái nem természeti képek, hanem szimbolikus, jelképes alakok, melyek külső vagy belső kényszerektől hajtva hajlonganak, nyújtózkodnak, fordulnak vissza önmagukba,
de igyekeznek minden helyzetben fölfelé növekedni.

Az Egyetemi Könyvtár programjában húsz alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal 2006 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán.

Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Prohászka Anita életének szerves részét képezi a művészet; a rajzolás és a festés. Kiállítása a természet dinamikáját, mozgását mutatja be sajátos vonalvezetésű grafikákáin keresztül. Fontosnak tartja a mai "túlcivilizált" ember számára megértetni az ember alkotta világon kívüli környezet szépségeit és csodáit.

Ferencsik Ibolya felnőtt fejjel került a fővárosba, a beilleszkedés folyamatát, érzelmi hátterét dokumentálja sorozata. A fái nem természeti képek, hanem szimbolikus, jelképes alakok, melyek külső vagy belső kényszerektől hajtva hajlonganak, nyújtózkodnak, fordulnak vissza önmagukba,
de igyekeznek minden helyzetben fölfelé növekedni.

Az Egyetemi Könyvtár programjában húsz alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal 2006 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán.

Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Bogdán Éva Judit - Álomban egyszerű, Szakmári Klára - Színek varázslata című kiállítások megnyitójára kerül sor november 7-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában
A két kiállítás december 2-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Bogdán Éva Judit 1998-ban ismerkedett meg a papírmárványozás technikájával. Képei egy része vizes keményítős folyadék alapon készül, de kalandra csábítja a kész száraz papír is. Belerajzol, szétvágja, másként rakja össze, hajtogatja a márványos papírokat. Képei olykor megérintik a versírás bűbájáéval is. Szeret tanítani, szereti megosztani a márványozás örömét.

Szakmári Klára könyvtárostanár, papírmárványozás a hobbija. Mindig foglalkozott kézműves dolgokkal, kerámiázott, kézimunkázott, varrt, sokféle technikát kipróbált. Könyvtárosként találkozott régi könyvekkel, melyek lenyűgözték fizikai szépségükkel is. Az Egyetemi Könyvtár kiállításán a régi könyvekben megbúvó szépségek találkoznak- ha csak virtuálisan is - egy régi
technika új formáival.

Az Egyetemi Könyvtár programjában húsz alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal 2006 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán.

Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Közgyűjtemények speciális részlegei. Együttműködés, átfedés, tájékoztatás
címmel 2005. november 14-15-én két napos konferenciát rendez az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár.

A konferencia programja:

A konferencia moderátora: dr. Szögi László az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, az Egyetemi Levéltár igazgatója

A konferencia helyszíne az Egyetemi Könyvtár díszterme. ( Budapest V. ker. Ferenciek tere 6.)
A konferencia ingyenes, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával kerül megrendezésre.
Jelentkezési határidő nincs, tervezett létszám 70 fő.

Letölthető jelentkezési lap

Kopócsy Judit - Lélek, jelenlét és Henter Csaba - Kék-kék-kék című kiállítások megnyitójára kerül sor október 10-én 17 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A kiállítást megnyitja: Kopócsy Anna művészettörténész, dr. Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész és dr. Aszalós Károly, az Egyetemi Könyvtár osztályvezetője. Föllép a Kodály Női kar.

A két kiállítás november 4-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Kopócsy Judit művei egyéni élményekből, emlékekből táplálkoznak. Szívesen alkalmazza a kollázs, ill. a különféle vegyes grafikai technikákat. Visszafogott, érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott "sétáló" vonal. Képeinek különböző rétegei alól a régmúlt egyéni és kollektív történelmének töredékei sejlenek elő. Az utóbbi időben kódexfestők módjára kisméretű képeket fest.

Henter Csaba Marosludason, Erdélyben született. Óvodás kora óta rajzol, kedvelt kékes technikáját is - zsírkréta és tinta - akkoriban szerette meg. Alkotási technikájából kiolvasható a frappáns egyszerűség, a játékos vonalvezetés, a humorizálás kedvessége. A hangulatteremtő lendület kedvéért elveti az anatómia törvényeit. Képeiben megfogalmazza a csöndes derűt, a halkszavú szomorúságot.

Az Egyetemi Könyvtár programjában húsz alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal 2006 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán.

Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

A Kódextől a szépséggalériáig - tíz évszázad portréi a budapesti Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiben című kiállítás megnyitójára kerül sor 2005. október 5-én 14 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.

A kiállítást megnyitja: Buzási Enikő művészettörténész, köszöntőt mond dr. Szögi László az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

A kiállítás 2006. január 31-ig munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából válogatott kiállítás a könyvillusztrációkon, illetve sokszorosított grafikai lapokon megjelenő portrék történetét és típusait követi végig. A műfaj kezdeteire négy kódexben - köztük egy 10-11. századi, Janus Pannonius birtokában lévő görög
evangeliáriumban, illetve Dante Isteni színjátékának egy korai kéziratos másolatában, az ún. Dante-kódexben - és egy kódextöredékben bukkanunk. A portrék ideálportrék voltak, éppúgy, mint azok a magyar királyokat bemutató ábrázolások, melyek egyik legnevezetesebb ősnyomtatványunkat, Thuróczy János 1488-ban Brünnben és Augsburgban kiadott magyar krónikáját díszítik.

A kiállításon bemutatott réz- vagy fametszetes portrékat tartalmazó 16-18. századi pompás könyvek történeti vagy jogi munkák, más részük arcképsorozatot, illetve az ábrázoltakról szóló rövid ismertetéseket közöl.

A kiállítás második része az Egyetemi Könyvtár számítógépes feldolgozás alatt lévő, kb. 5000 darabos metszetgyűjteményéből ad válogatást. A látogatók 17-19. századi magyarországi és külföldi fejedelmek, főurak, nevezetes hadvezérek, híres tudósok és művészek, pl. Montecuccoli,
Descartes, Goethe portréival ismerkedhetnek meg.

Külön tárlókban mutatjuk be a napóleoni háborúk időszakának legfontosabb szereplőit ábrázoló portrékat, illetve a 19. század első felének híres színésznőit, énekesnőit, táncosnőit, valamint szép hölgyeit.

A kódexeket - köztük corvinát - a megnyitó napján és csütörtökönként 13 és 16 óra között tekinthetik meg a látogatók.

Időpontok: október 13., 20., 27., november 3., 10, 17, 24, december 1.

A kiállítás anyagát Papp Júlia válogatta.

Igénybe vehető magyar és idegen nyelvű tárlatvezetés, a kiállításon videó-, és fényképfelvétel készíthető.

A kiállítási tárlók tartalmának rövid leírása letölthető magyar és angol nyelven.
A kiállítás témái és néhány illusztráció:

1. Portrék a kódexekben
2. Ősnyomtatványokban és 16-18. századi könyvekben található portrék
3. Fejedelmek, hadvezérek portréi - 17-19. századi lapok a könyvtár metszetgyűjteményéből
4. Az "igazi nemesség". Tudósok, írók, művészek portréi a 17-19. századból
5. Portrék a napóleoni háborúk időszakából és az Iconographie des Contemporaine című kötetes portrésorozat 1840-ből
6. "Birodalmi patriotizmus" - Blaschke János portréi J. Hormayr Österreichischer Plutarch. Bécs, 1807-1814. című kiadványához
7. A 19. századi szépséggalériák
   

Könyvbemutató. Hargittai Magdolna-Hargittai István: Képes szimmetria című könyvének író-olvasó találkozójára kerül sor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.
A beszélgetés résztvevői: prof. dr. Klinghammer István, az ELTE rektora, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és prof. dr. Meskó Attila, az MTA főtitkára.
Helyszín: Budapest V. ker. Ferenciek tere 6., I. emeleti Díszterem
Időpont: 2005. október 4., 15.30

Hargittai Magdolna-Hargittai István: Képes szimmetria
A Galenus Kiadó gondozásában megjelenő könyv szerzőpárosának tagjai Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert tudósok, akadémikusok, akik számos tudományos dolgozatot, sikeres könyvet, cikket jelentettek meg szimmetriával kapcsolatos témában, hazánkban és külföldön egyaránt. Az albumnak is nevezhető könyv pontosan és ugyanakkor közérthetően, elsősorban a vizuális élményen keresztül mutatja be a
szimmetriát.
Az ismeretterjesztő kiadvány közel 600 színes fotóval és sok rajzzal egy látványos és érdekes utazásra invitálja az olvasót a szimmetria világába. A szerzőpáros a hópehelytől a tengeri csillagig, a pitypangtól a csigalépcsőkig, a kristályoktól a kólaautomatákig mindent szokatlan megközelítésben, egyedi módon, a szimmetria szempontjából vizsgál. A könyv a legegyszerűbb szimmetriáktól (tükrözés, forgatás) a bonyolultabbak (ismétlés, csavarvonalú mozgás stb.) felé haladva mutatja be a szimmetriákat. A magas színvonalú tudományos ismeretterjesztés eszközeivel élve szinte észrevétlenül juttatja el az olvasóhoz a tudományos értékeket és ismereteket. Ugyanakkor fontos tudományos fogalmak és alkalmazások is szerepelnek a könyvben, olyanok, mint a molekulaszerkezet, a gyógyszerek kiralitása, a DNS és biológiai nagymolekulák helikális szerkezete és mások.
A sok száz színes felvétellel illusztrált könyv példáit a legkülönbözőbb területekről és a világ minden tájáról veszi.
"A szimmetria iránti érdeklődés velünk van, amióta csak tudatunkra ébredtünk, amikor először felismertük, hogy van két kezünk és azok hasonlítanak egymásra, amikor tudatosodott bennünk, hogy jobb és bal oldalunk külsőre egyforma és amikor először vettük észre a virágokat és a bogarakat és minden mást, ami körülöttünk van. Biztos, hogy minden olvasónk össze tudna állítani egy szimmetriakönyvet azokból a képekből, amelyekkel nap mint nap találkozik, és amelyekben így vagy úgy jelen van a szimmetria. Csupán életünk nagy rohanásában ritkán tudatosulnak bennünk a körülöttünk levő világ szimmetriái. Ezzel a könyvvel ezt a tudatosulást szeretnénk elősegíteni."

(A szerzők.)

Tűnékeny terek, Jelmezek, tárlatok

2005. szeptember 12-én, 17 órakor dupla kiállítás nyílik az Egyetemi Könyvtár aulájában.

Makrai Adél - A tűnékeny tér
Kulcsár Viktória - Jelmez -tár-lat

című kiállítások megnyitójára kerül sor szeptember 12-én 17.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A kiállítást megnyitja: dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.
A két kiállítás október 7-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Makrai Adél a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán végzett, érdeklődése túlmutat a festészeten, mellette grafikával, fotózással, technikai képpel, mozgóképpel, számítógépes animációval is foglalkozik. A festmények alapján számítógépes grafikával átdolgozott, variált képek technikájukat tekintve már ügynevezett elektrografikáknak számítanak mivel a számítógépes grafika nyomat szerűen jelenik meg a fényes felületű fotópapíron. Természetesen nem hiányozhat pár olajkép sem a kiállításról, melyekben a művész a transzparencia lehetőségeit keresi az adott figurális témákon keresztül.

Kulcsár Viktória színháztörténész, divat- és jelmeztervező. Érdeklődése a színházi kosztümtörténet, és a divatirányzatok területére koncentrálódik. Pályafutása során több értekezése jelent meg szaklapokban; színháztörténeti konferenciákon tartott előadásokat. Jelenleg színpadi kosztümök tervezésével és kivitelezésével foglalkozik, alternatív színházi produkciók részére készít impozáns látványterveket. A kiállítás a jelmeztervezés útját ábrázolja a színes rajzoktól a kosztümökig egy hagyományostól eltérő, viselettörténeti divatbemutató modelljein keresztül.

Az Egyetemi Könyvtár programjában húsz alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal 2006 februárjáig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán.
A kiállítások megrendezését a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat támogatta. Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

"Ég és Föld" - Csillagászat és Földrajz az Egyetemen a 15-18. században

"Ég és Föld" - Csillagászat és Földrajz az Egyetemen a 15-18. században című térképtörténeti
kiállítás megnyitójára kerül sor 2005. június 22-én 13 órakor az Egyetemi Könyvtár I. emeleti dísztermében.

Az "Ég és föld" című tárlat legrégibb darabja Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben készült világkrónikája. Kivételes ritkaságnak számít Amerigo Vespucci 1504-ben nyomtatott műve az Új világ leírásáról, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.
A kiállításon láthatóak lesznek a csillagászat, a térképészet és a földrajztudomány olyan alapvető munkái, mint Kopernikusz 1543-ban kiadott, Az égi pályák körforgásáról, illetve Kepler 1606-ban megjelent, Új csillagászat című művének első kiadása, továbbá James Cook, a világhírű
utazó 1772-75 közötti dél-tengeri útjáról szóló, metszetekkel díszített könyve.

A kiállítást megnyitja Farkas Gábor Farkas, a Régi nyomtatványok osztályának vezetője, köszöntőt mond dr. Klinghammer István az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, és dr. Szögi László az Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

A kiállítás anyagát az Egyetemi Könyvtár Régi nyomtatványok osztályának munkatársai állították össze.

A kiállítás 2005. június 22. és szeptember 30-a között munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A kiállítás angol nyelvű megnyitójának szövege.

A kiállítási tárlók tartalmának 1-1 oldalas leírása letölthető magyar és angol nyelven.
A tárlókban elhelyezett művek címlapjai, illusztrációk a művekből, és a művek rövid bibliográfiai leírása:

1. tárló - A modern világkép megszületése
2. tárló - A föld alatti világ
3. tárló - A 16. századi csillagászat kérdései és válaszai
4. tárló - Csillagászat és asztrológia a 17-18. században
5. tárló - Óceánia és a Távol-Kelet meghódítása
6. tárló - Az eltűnt felfedező, La Perouse rejtélye
7. tárló - Ptolemaiosz világa
8. tárló - Népszerű térképek a 16-18. században
9. tárló - Mundus novus - Újvilág
10. tárló - Magyar jezsuita misszió Dél-Amerikában
11. tárló - Csillagok, csillagvizsgálók
12. tárló - Török hadjáratok és a Duna a 18. században
13. tárló - Vág-völgye és a jezsuiták

Eddig ismeretlen kézirat az 1572-es szupernóváról. Csillagászattörténeti ritkasággal bővült a z Egyetemi Könyvtár kiállítása.

Néhány, a kiállítás témájához kapcsolódó honlap.

Életérzések grafikában elbeszélve - Vonalak, érzések, képek, gondolatok

Batta Eszter - Életérzések grafikában elbeszélve, és Váraljai Csaba - Vonalak, érzések, képek, gondolatok című dupla kiállítás megnyitójára kerül sor június 6-án 14.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A kiállítást megnyitja: dr. Sipos Anna Magdolna, az Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese.

A kiállítások 2005. júilus 8-ig, hétköznapokon 10-18 óráig tekinthetők meg.

Batta Eszter jelenleg középiskolában tanul, négy éves kora óta készít grafikákat. Számos hazai és nemzetközi eredményt ért el alkotásaival. Finnországban, Franciaországban és Kínában is kiállított már. "Sokszor elgondolkozom azon, hogy a megszületett rajzaim hogyan és miként fogalmazódnak meg bennem, magam is meglepődök mikor egy-egy munka kikerül a kezem alól."
Váraljai Csabát régóta foglalkoztatja a rajz és festészet. Hobbi szinten kezdett el rajzolni 18 évesen. Művészeti iskolába nem mert jelentkezni, így egy szolnoki festőművésznél tanulta az alapokat. A jelenlegi kiállítás képeinek kusza vonalait egy nehéz időszak érzései alkották. A régebbi képek feszült hangulatának élét, egy-két új, érzelmes és komikus munkával próbálja tompítani.

Az Egyetemi Könyvtár 2005-ben húsz alkotónak, alkotócsoportnak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal december végéig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. A kiállítások megrendezését a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat támogatta.

Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

"FLOREAT, CRESCAT"

"floreat, crescat" címmel az Eötvös Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár gyűjteményéből válogatott kiállítás megnyitójára kerül sor 2005. május 25-én 13 órakor az Egyetemi Könyvtár I. emeleti dísztermében.

A száztíz éves gyűjtemény legértékesebb darabjait láthatják az érdeklődők az Egyetemi Könyvtárban. Értékes régi könyvek, a levéltár irodalmi ritkaságai, a "francia kapcsolat" és a diákélet dokumentumai (kabaréplakátok, kézzel írott diákújságok) mellett Alpár Ignác tervrajzait,
a könyvtáralapítók olajfestésű portréját, régi fotókat, metszeteket tekinthetnek meg a látogatók. Az 1895-ben br. Eötvös Loránd kezdeményezésére alapított Eötvös Collegium legfőbb célja a tudós középiskolai tanárok képzése volt. Az új intézmény két bőkezű mecénása br. Semsey Andor
mineralógus, és br. Mednyánszky Dénes geológus adományai révén már első éveiben nagy értékű könyvtárat hozott létre.

A kiállítást megnyitja Kósa László akadémikus, köszöntőt mond Borzsák István akadémikus, a Collegium kurátora és Takács László, a Collegium igazgatója.

A kiállítás anyagát Tóth Magdolna és Szabó András a Mednyánszky Könyvtár munkatársai állították össze.

Megtekinthető: 2005. június 20-ig, hétköznapokon 10-től 18 óráig.

Legendás lények az ember körül.

Kemény Zsuzsa - Homo Pictus, és a Mózner Anna, Horváth Ágota alkotócsoport - Legendás Lények című dupla kiállítás megnyitójára kerül sor május 9-én 14.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A kiállítások 2005. június 3-ig, hétköznapokon 10-18 óráig tekinthetők meg.

Kemény Zsuzsa az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 17 éves tanulója gyermekkora óta érdeklődik a festés-rajzolás iránt, jelenleg festményeken grafikákon kívül gyakran készít illusztrációkat is kiadványokba. "Homo Pictus" című sorozata válogatás 2002 és 2004 között
készült olajfestményeiből.
Mózner Anna - Horváth Ágota alkotócsoport. A kiállítás témájának ihletője J.K. Rowling Harry Potter meseregény sorozata mellett kiadott Legendás állatok és megfigyelésük című könyve. A benne ABC sorrendben szereplő mitikus állatfigurák, lények képi megformálása volt a cél, azért, hogy a gyerekek és felnőttek festéssel és rajzolással örömet szerezzenek maguknak
és környezetüknek, úgy ahogy mások örömzenét játszanak. Mózner Anna volt a spontán szerveződő alkotói csoport művészeti és pedagógiai vezetője.

Az Egyetemi Könyvtár 2005-ben húsz alkotónak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal december végéig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. A kiállítások megrendezését a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat támogatta.

Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Négy szín, két kiállítás, egy helyszín

Kovács Eszter - Hétköznapok a tudatalattiban, és Máhr Péter - Tusrajzok
című dupla kiállítás megnyitójára kerül sor április 11-én 14.00 órakor az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A kiállítások 2005. május 6-ig, hétköznapokon 10-18 óráig tekinthetők meg.

Kovács Eszter nem tekinti magát profi grafikusnak, kedvelt területe az animációk készítése. "Hétköznapok a tudatalattiban" című sorozata egy novelláskötet illusztrációiból áll, tollal és színes ceruzával készült grafikákat, valamint akvarellfestményeket sorakoztat fel.
Máhr Péter művészeti képzésben nem vett részt, Szalay Lajos Genezis című munkájának hatására - autodidakta módon - négy éve foglalkozik képek készítésével. "Tusrajzok" című kiállítása fekete-fehér tusrajzokon emberi alakokat ábrázol. A képek közötti összefüggést az expresszionizmus irányába mutató, a különböző érzelmi állapotokat nyers, lendületes tollvonásokkal bemutató ábrázolásmód teremti meg.

Az Egyetemi Könyvtár 2005-ben húsz alkotónak biztosít ingyenesen lehetőséget munkáinak bemutatására. Négy hetes váltásokkal december végéig számos képzőművészeti stílusban készült alkotást láthatnak az érdeklődők, az extrémebb számítógépes grafika és a klasszikus olajfestmény is egyaránt megtalálható lesz az Egyetemi Könyvtár kiállítás-sorozatán. A kiállítások megrendezését a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat támogatta.
Minden kiállítás ingyenesen látogatható.

Könyvbemutató

"Zala követe, Pest képviselője : Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873" című tanulmánykötet bemutatójára kerül sor 2005. március 29-én, 14 órakor az Egyetemi Könyvtár dísztermében.
Az albumot bemutatja: dr. Gergely András egyetemi tanár (ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék)

Deák Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére 2003. október 14-én tudományos emlékülést szervezett Zalaegerszegen a Zala Megyei Levéltár, a Zala Megyei Bíróság és a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete. A "Zala követe, Pest képviselője" címmel rendezett hét előadója Deák Ferenc 1833 és 1873 közötti országgyűlési tevékenységét elemezte. A kötet a zalaegerszegi emlékülésen elhangzott előadások nyomán készített tanulmányokat tartalmazza. A Deák Ferenc országgyűlési tevékenységét részletesen feldolgozó tanulmányok kiegészítéseként közreadott források számos újdonsággal bővítik eddigi ismereteinket.

A könyv szerzői: Deák Ágnes, Dobzsy Tamás, Erdmann Gyula, Estók János, Hermann Róbert, Molnár András és Pajkossy Gábor.

"Kézzel írott magyar történelem" - Mohács előtti oklevelek

kiállítás megnyitójára kerül sor 2005. március 17-én 11 órakor az Egyetemi Könyvtár I. emeleti dísztermében.

A kiállítás válogatás az Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Levéltár közel háromszáz darabból álló Árpád kori és XIV - XVI. században keletkezett középkori okleveleiből, melyeket először láthatnak Magyarországon az érdeklődők. A kiállítás különlegessége IV. Béla három, az 1200-as évekből származó oklevele, Zsigmond király 1406-os adománylevele királyi felségpecséttel és Mátyás király XV. századi oltalomlevele a Nyulak szigeti Szűz Mária apácáinak. A kollekció különleges értékét adják az okleveleken található eredeti királyi és pápai aláírások és pecsétek: IV. Béla király,
IV. László, Zsigmond király, Mátyás király, II. Ulászló király, VI. Kelemen pápa, VI. Ince pápa, XI. Gergely pápa.

A kiállított dokumentumok közül a legrégebbi IV. Béla 1240-ben keletkezett irata, amely András országbíró ítéletlevelét erősíti meg.

A kiállítást Dr. Gecsényi Lajos a Magyar Országos Levéltár főigazgatója nyitja meg. Köszöntőt mond Dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Levéltár főigazgatója.

A kiállítás 2005. március 17. és 2005. május 20-a között munkanapokon 10 és 18 óra között tekinthető meg.

"Polcológiától" az "információs bummig" - avagy könyvtárak válaszai a XXI. századi információs társadalom kihívásaira címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára konferenciát rendez.

Időpont: 2005. március 9.
Helyszín: Budapest, Ferenciek tere 6., Díszterem
Előadások hossza: 40 perc

Részletes program:

A konferencia, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával kerül megrendezésre.
A részvétel ingyenes. Minden résztvevő megkapja az előadások anyagát.

Eddig kiadatlan címereslevelek könyvbemutatója

"Armálisok - Nemesi címereslevelek a Zala Megyei Levéltár gyűjteményéből 1477-1898" című könyv bemutatójára kerül sor 2005. január 20-án 14 órakor az Egyetemi Könyvtár I. emeleti dísztermében.
Az albumot bemutatja: dr. Kóta Péter tanszékvezető egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Mária Terézia 1765-ben rendelte el a férfiágon kihalt nemesi családok címeresleveleinek lefoglalását annak érdekében, hogy ne juthassanak illetéktelen kezekbe, és ne hamisíthassák meg őket. A vármegyei levéltárakban ilyen módon már 1848 előtt, a nemesi kiváltságok fennállása idején létrejött az armálisgyűjtemények törzsanyaga. A Zala Megyei Levéltár az elmúlt másfél évtizedben restauráltatta armálisgyűjteményét. A könyv ezeket az újjávarázsolt, mindeddig közöletlen, sőt túlnyomórészt teljesen ismeretlen nemesi címeresleveleket dolgozza fel. Az album színes reprodukciókon adja közre a címerképeket, leírja a címereket és az armálisok valamennyi jellemző adatát, majd a címerszerzők azonosításán és lokalizálásán túl összefoglalja az egyes famíliákra vonatkozó családtörténeti adatokat is.

Könyvtárgyak - Tündértánc

2004. november 12-én 14 órakor Kis-Németh Ferenc grafikusművész Könyvtárgyak és Kovács Tibor fotográfus Tündértánc című kiállítása nyílik az Egyetemi Könyvtár aulájában.

A kiállítás 2004. október 12. és december 23-a között látogatható. Nyitva hétfő-péntek, 10-18 óráig.

Belvárosi Lipót Napok az Egyetemi Könyvtárban 2004. november 12-14.

November 12.
Barangolás az Egyetemi Könyvtár XIX. sz. második felében épült eklektikus stílusú palotájában. Az épülettúra 12.00, 14.00, 16.00, órakor indul szervezett csoportokban.

November 13.
Digitális kódexek prezentációja.
Köszöntőt mond dr. Szögi László főigazgató, a prezentációt Tóth Péter Phd tartja.
Helyszín: Földszint EISZ kabinet 12.00  

November 14.
Az Egyetemi Könyvtár kincsei. A nap folyamán csoportokat indítunk az Egyetemi Könyvtár legkülönlegesebb, legrégebbi kincseinek megtekintésére.
A programot előzetes regisztrációval lehet igénybe venni.

Részletes program.

A rendezvényt a Budapest Főváros V. kerület Belváros-Lipótváros Önkörmányzatának Kulturális, Emberi jogi- és Kisebbségi Bizottsága támogatja.

Historia Litteraria. 2004. október 12-én 15 órakor kiállítás nyílik "Historia Litteraria - Válogatás az Egyetemi Könyvtár állományából" címmel.

A kiállítás válogatás a XVIII. századi historia litteraria történetéből. Az érdeklődők a magyar irodalomtörténet-írás kialakulására, az irodalomelméleti és kritikai törekvésekre, valamint a század végén elkülönülő irodalomtudomány és a közönség kapcsolatára vonatkozó kéziratokkal és nyomtatványokkal ismerkedhetnek meg.
A kiállítás különlegessége például Sajnovics János Demonstratiójának nagyszombati kiadása, melyben Faludi Ferenc átiratában és értelmezésében olvasható a Halotti Beszéd. Az Egyetemi Könyvtár XVIII. századi állománya mintegy 100.000 bibliográfiai egységből áll.

Köszöntőt mond Dr. Szögi László főigazgató.
A kiállítást megnyitja és anyagát összállította Dr. Knapp Éva osztályvezető.

Igénybe vehető magyar és idegen nyelvű tárlatvezetés, a kiállításon videó-, és fényképfelvétel készíthető.
A kiállítás 2004. október 12. és december 23-a között látogatható. Nyitva hétfő-péntek, 9-17 óráig.

A kiállítás a 2. emeleti kiállítótermekben kerül megrendezésre.
Kiállítás térítési díjai:

• teljes árú: 300 Ft
• kedvezményezett: 150 Ft (nyugdíjas, diák, ELTE dolgozó, oktató)
• kiállítás látogatása vezetéssel:
  • magyar nyelven: 600 Ft/fő
  • idegen nyelven: 1000Ft/fő

Litteraria Hebraica-Judaica. 2004. június 9-én 11 órakor kiállítás nyílik "Litteraria Hebraica-Judaica - Válogatás az ELTE Egyetemi Könyvtár állományából" címmel.

A kiállítás válogatást ad a héber írásos kultúra, az írott dokumentumok, a héber könyv, a héber nyomdászat történetéből. Az érdeklődők a hellenisztikus zsidó irodalomból, művelődéstörténetből, szépirodalomból, filozófiából igazi ritkaságokat tekinthetnek meg, továbbá Biblia kéziratokat, törvénykódexeket, imádságoskönyveket, talmud-kommentárokat is láthatnak.
A kiállítás emléket állít a 60. évforduló kapcsán a holokauszt áldozatául esett zsidó nyomdászoknak, emlékezik a könyv szakembereire, a zsidó tudósokra és ezeknek a könyveknek minden hajdani olvasójára. Képek a kiállítás anyagából.

Köszöntőt mond Dr. Szögi László főigazgató.
A kiállítást megnyitják: Varnai Shorer Judit, Izrael állam magyarországi nagykövete és Dr. Borsányi Schmidt Ferenc, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Könyvtárának igazgatója.
A kiállítás anyagát válogatta Dr. Knapp Éva.

Az Egyetemi Könyvtár válogatott szerb vonatkozású ritkaságai

2004. május 26-án, 14 órakor kiállítás nyílik az Egyetemi Könyvtár válogatott szerb vonatkozású ritkaságai címmel.
Megnyitja Dr. Jejan Janca, Szerbia & Montenegro rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és
Boross Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.
Beszédet mond Miro Vuksanović, az újvidéki Matica Srbska Könyvtár igazgatója és Dr. Szögi László főigazgató.
A kiállítás anyagát Dr. Klimes Szmik Katalin válogatta.
A kiállítás június 4-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 9-17 óráig.

16-18. századi nyomtatott térképek és metszetek

2004. április 20-án, 15 órakor kiállítás nyílik az Egyetemi Könyvtár földrajzi gyűjteményéből. Képek a földrajzi gyűjtemény anyagából.
Megnyitja dr. Klinghammer István rektor
A kiállítás anyagát Farkas Gábor Farkas, a Régi nyomtatványok osztályának vezetője válogatta.
A kiállítás május 14-ig látogatható. Nyitva: hétfő-péntek, 9-17 óráig

A konferencia programja:

Szerda, április 21.

Csütörtök, április 22.

2003. december 17-én délután 6 órakor Kabdebó Tamás munkáiból könyvkiállítás nyílik az Egyetemi Könyvtár kiállítótermében.
"Az első hetven év" munkásságát Pomogáts Béla ismerteti.
A szerző Summa Summarum című új kötetéből Mécs Károly és Mezei Annamária olvasnak fel.
A kiállítás január 15-ig tekinthető meg.

A megnyitó helyszíne: az Egyetemi Könyvtár aulája.

Program

• Bevezető:
  Dr. Szögi László főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár
  Az Egyetemi Könyvtár nemzeti kulturális feladatairól
• Üdvözlő beszédet mond:
  Koncz Erika közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
  Dr. Klinghammer István rektor, Eötvös Loránd Tudományegyetem
• Megnyitó előadást tart:
  Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója "A könyvtári múzeum" címmel
• Közreműködik:
  Az ELTE Pro Musica Vegyeskar, vezényel: Erdős Ákos
  16. századi madrigálok:
  • Hassler: Ünnepre jöttünk
  • Dowand: Könyörögjek-é?
  • Othmayr: Kis barna lányka
  • Jannequin: Sok csoda közt
  • Scandelli: Bonzorno madonna
  • Gastoldi: Csónakos ének

15 órakor a második emeleten kiállítás nyílik az Egyetemi Könyvtár 16. századi gyűjteményének legértékesebb darabjaiból. Képek a 16-17. századi gyűjtemény anyagából

A kiállítást bemutatja Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok osztályának vezetője.

A kiállítás 2003. december 15-ig látogatható.
Nyitva: hétfő-péntek, 9-17 óráig.

Támogatóink:

• Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
• Fischerman Kft.

A kiállítások a 2. emeleti Díszteremben kerülnek megrendezésre.

Kiállítások térítési díjai:

• vezetés nélkül : 300 Ft
• kiállítás látogatása vezetéssel:
  • magyar nyelven: 600 Ft/fő
  • idegen nyelven: 1000Ft/fő