Kis-Halas Judit: A „Mennyei Orvos Asszony gyűdi Apothékája” - előadás a Szekfű Gyula Könyvtárban

A Magyar Hagiográfiai Társaság tisztelettel meghív minden érdeklődőt 
Kis-Halas Judit ["Kelet-Nyugat" Kutatócsoport] A „Mennyei Orvos Asszony gyűdi Apothékája” A gyógyítás egyházi szférája egy 18. századi kegyhely tükrében című előadására.
 

 

 


Időpont: 2020. FEBRUÁR 24., 17:00

Helyszín: ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára (Múzeum körút. 6-8. 1. em. 115.)
 

 

 


A „Mennyei Orvos Asszony gyűdi Apothékája”
A gyógyítás egyházi szférája egy 18. századi kegyhely tükrében
Kis-Halas Judit

A Siklós várától alig két kilométerre fekvő, teljes egészében reformátusok lakta Gyűd a 17. század végén, a török elleni felszabadító harcokat követően vált a Mária-tisztelet egyik dél-dunántúli központjává. A 18. században a kegyhelyet gondozó ferences szerzetesek több mint 337 csodás gyógyulás és megmenekülés történetét jegyezték fel a Historia Domusban, amelyekből két latin nyelvű csoda-lista, egy németül íródott mirákulumoskönyv kézirata, valamint egy püspöki vizitációt követő vármegyei vizsgálat csodákat is tartalmazó jegyzőkönyve maradt ránk. A mirákulumjegyzékek, valamint a gyűdi és a siklósi rendházból fennmaradt további írott vagy nyomtatott források (prédikációgyűjtemények, szertartáskönyvek) és tárgyi emlékek (hálatárgyak, ex-voto képek, oltárképek, stb.) alapján ismertetem a gyűdi mirákulum-történetek betegség-csoportjait, a csodás gyógyulások résztvevőit (a betegeket), a kegyhely által kínált szakrális gyógymódokat, és végül a csodás gyógyítás szereplőit: Szűz Máriától az orvosdoktorokig. Az előadás második részében a gyűdi csoda-elbeszéléseken alapuló esettanulmányokat mutatok be. A pestisről szóló történetek példáján arról beszélek, hogy milyen megoldásokat kínált a szakrális medicina a járványra, mint össztársadalmi krízishelyzetre. Az ún. „életjel” (Lebenszeichen) -jelenség apropóján e középkortól fogva ismert csodatípus barokk kori szerepét, helyi társadalmi kontextusát tárgyalom az erre vonatkozó gyűdi csodatörténetek segítségével. Végül a boszorkányság és az egyházi orvoslás interferenciáit veszem sorra a boszorkányrontásként értelmezett esetek kapcsán.