Bach-koncert
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár aulája ad...
K21 beszámoló nap
A járványügyi helyzetre való tekintettel a K21...
Az inga éjszakája
Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban,...
Lapokba zárt titkaink
Könyvbemutatóink keretében könyvtárunk különleges...
Tárlatvezetés az Eötvös-kiállításon
A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából A...
Könyvtári MOOC
Elérhetővé vált az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (...
Megújult restaurátor-műhelyünk
Európai viszonylatban is jelentős a könyvtárban...
Online beiratkozás
Egy évvel ezelőtt tettük hozzáférhetővé mobil...
6877
6849
6835
6804
6803
6797
6784
6619
 

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. Emberek és hírek „közlekedéséről, áramlásáról” e házban

Messziről kell kezdenünk ... A könyvtárpalota rendszeres látogatói ma is jól tudják, hogy az épület emeletei gyalog kétszintnyi (2 lépcsőfordulónyi!), távolságra esnek egymástól. Közöttük tekintélyes mennyiségű lépcsőfok vezet a magasba (mennyi is ???), még a főlépcső pihenője is „engedelmeskedik” ennek a rendnek. A távolságok napi többszöri leküzdése, a fáradságos föl és alá pedig kezdettől fogva leküzdendő akadályt kellett jelentsen, megnehezítette a hivatali helyiségek elérését, még akkor is, ha abból indulhatunk ki, hogy az érdemi könyvtári forgalom lényegében a földszinten és az első emeleten zajlott.

A könyvtári üzem belső tereinek gyors elérésére, e fenti „nehézségek” leküzdésére az új épület rendelkezett különféle emelőszerkezetekkel, de ezek személyszállításra nem alkalmas berendezések, nem erre szánt emelőgépek voltak. Annyira, hogy az új épület e századbeli történetének tudomásunk szerint egyetlen, közhírré vált balesete, Fabricius (Fabritius) Károly (Segesvár, 1828. 10. 28. - Bp., Budapest, 1881. 02. 02.), ág. ev. lelkész, történetíró, országgyűlési képviselő e palotában bekövetkezett szerencsétlen esése, majd nem sokkal ezt követő halála is egy ilyen emelőszerkezethez fűződött. Fabricius esetéről a sajtó is beszámolt, ezért ezúttal a belső hivatali jelentést idézzünk, Szilágyi írja rectorának (1880. 12. 12. / 49. sz.):

 „Ma d. u. 3 és 4. óra közt sajnos szerencsétlenség  történt az Egy. Könyvt. helyiségében: Fabricius K. orsz. képviselő a pitvarba akarván menni, a gépszobába tévedt, s a gép helyiségét nézvén pitvarnak, kinyitotta ajtaját és a mélybe zuhant. Segítség azonnal volt kéznél, ifj. dr. Kovács megjelent a helyszínén, s ennek alulírott és többek jelenlétében végakaratát szóval közölte. Ez alatt hordkocsin szállítattuk fel, ahol dr. Kovács egy. tanár általam értesíttetvén, maga vette gyógykezelés alá, s fejét bekötötte. De állapotát, fájdalom, aggályosnak jelenté ki.

A könyvtári szolga személyzetet előlegesen kihallgattam, s bűnös mulasztásnak még eddig nem akadtam nyomára. Állítások szerint a géphelyiség, mint rendesen le volt zárva, de a kulcs, minthogy a gép sokszor használtatik, benne szokott állani. A gépszoba sötét helyiség. A gáz rendesen d. u. 4 órakor gyújtatik meg. Épen ma d. u. lévén Tipray T úrnak kvtőr temetésére, a tiszti személyzet, annak kivételével, ki az olvasó szobában foglalatoskodott, a temetésen volt. A szolgák mind a nagy teremben voltak elfoglalva. Fabricius rendes látogatója a könyvtárnak, de gyenge szemei miatt nem tudta kivenni, hogy minő veszélyes helyre lép. […] De a helyiség biztossá tételére kell valamit tenni.

A szerencsétlenül járt Fabricius  végül is e súlyos esés következtében fellépő borda– és lábszártörésben, ill. a későbbi szövődményekben vesztette életét.

A hivatalosan megindult vizsgálat eredményeképpen „Őfelsége nevében” kihirdetett bírósági ítélet szerint, a könyvtár teljes személyzete vétlennek nyilvánítatott. A nagy emelőgép köré kettős korlát került.

Továbbra is fennállt azonban az a gond, hogy a belső utasítások közvetítésére, könyvtári hivatalnokok, egyes hivatali helyiségek  azonnali, gyors  “elérésére“, épp e terhesnek bizonyuló, állandó lépcsőzést kerülendő,  nagy szükség mutatkozott. Az Egger Bernát-féle távírdai csengettyű-készülék pedig ilyesmire kínált megoldást. Ez lényegében egy belső sürgönyrendszer volt, amelynek beépítési dátumát irat hiányában egyelőre nem ismerjük.  Ilyen készülékek beszerelésére ekkoriban főként kastélyokban, szállodákban (pl. Angol királyné) és nagyobb ipari létesítményekben (pl. malmok) került sor. Annyi bizonyos, hogy 1880-ban már működött ilyen berendezés e házban. Sok gond akadhatott vele, mint ez a megmaradt céges levélváltásból kiderül. 1883/84 / 57. sz. levél:

„T. cz. Egger B. [ernát Béla] távirdai készülékcsinálónak. Dorottya u. 9. sz.“  […] Tisztelt Uram!  Az egyetemi Könyvtár épületében (Ferencziek tere 5. sz.) a távirdai csengetyű-készülék elromlott – mint már több ízben izentem szóbelileg annak megigazítása végett, de az Önök részéről senki sem jött. Kérem, haladék nélkül egy ahhoz értő munkást küldeni. Bpest, 1883. nov. 9.  E. ig.

Egy későbbi levelezőlapon szintén Egger Bernát Bélához (Rudolf rakpart 8. sz.)  Szilágyi a könyvtári telegraphi-készülék megigazítását kéri. Bp. 1885. 03. 20. (EK. a. Ikt. Iratok 1884/85/22. doboz) 1888 / 2. számú  igazgatósági átirat a gazdászati hivatalhoz: jan. 25-i feljegyzés:

„[…] a Könyvtár épületében levő szobasürgönydrótok részben elszakadtak, miből esetleges szerencsétlenség is történhetnék. Április 16-i feljegyzés: „Egger B. szoba-távírda-készülék csinálóknak levél a megromlott készülékek megcsináltatása végett.“

Az Egger B.-cég,  (Egger B. és Tsa cégnéven) komoly vállalkozó volt a hazai piacon. A cégtulajdonos, Egger Bernát Béla 1834. 05. 05.-én született Budapesten és 1910. 07. 05-én hunyt el Bécsben.

Londoni tanulmányútját követően önállósította magát, alapított céget 1862-ben Telegraphenbauanstalt néven Bécsben. 10 évre rá, 1872-ben Pesten is megvetette lábát. 1874-ben megalapította „Távírda felszerelés elkészítési és elárusítási üzlet-”ét a Dorottya u. 9.-ben, majd ezt 1876 szept. 4-én felvetette a cégjegyzékbe.  Fontos tényezője lett a főváros bontakozó híradástechnikai életének, ekkor még csak nagy forgalmat bonyolító távirdaszerelő műhely tulajdonosként, melyet testvére Egger Dávid vezetett.

Az 1880-as évektől villamos csengettyűk és telefon-berendezések gyártásába fogott. Komoly versenytársak, a Neuhold és Fischer cégek mellett, pneumatikus csengőberendezések, távíró készülékek, egyéb villamos berendezések gyártására és nagybani szerelésére vállalkozott.  Telefonkészülékeivel, később izzólámpáival pedig megelőzte a korabeli Angliát, Franciaországot, Svájcot, az első magyar ipari kiállításon cége sikerrel szerepelt Egger and Co. néven. Üzeme olyan nagy vállalatok jogelődjének tekinthető, mint az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., a későbbi Standard Villamossági RT. , illetve a BHG.

Visszatérve az EK-beli híradástechnikai kezdetekre 1896-ban még villanycsengettyűk megjavítása tárgyában zajlott a két intézmény párbeszéde, 1899-ben történik korszakváltás jeleként a telefonkészülékek hivatali helyiség(ek)be történő bevezetése (Mutatókönyv 450/99, 453/99.). Hogy pontosan hány készülék és hol került beüzemelésre, milyen számon (a szám azonos-e a századfordulót követő idők telefonszámával) további utánjárásra vár. Amíg e kérdések tisztázásáig eljutunk, szíves türelmüket kérjük. Köszönjük.

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár

 

 

Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
Nem azonosított felhasználó
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Nem azonosított felhasználó
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
Nem azonosított felhasználó
???
2019.04.16. 13:51
Nem azonosított felhasználó
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő! Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Nem azonosított felhasználó
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Oldalszín

kék

pink

zöld

narancs

bordó

Keresés

Régi katalógus

Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat dokumentumállományában keres.



ELTEFind (teszt)

A kereső az online katalógusunkban és a digitális gyűjteményünkben (EDIT) keres.

Weboldal

Alacsony felbontáson nézi honlapunkat, ezért tartalma nem jeleníthető meg. Növelje meg az ablak méretét, vagy keresse fel kis felbontásra szánt honlapunkat a http://konyvtar.elte.hu/m oldalon.