Bach-koncert
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár aulája ad...
K21 beszámoló nap
A járványügyi helyzetre való tekintettel a K21...
Az inga éjszakája
Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban,...
Lapokba zárt titkaink
Könyvbemutatóink keretében könyvtárunk különleges...
Tárlatvezetés az Eötvös-kiállításon
A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából A...
Könyvtári MOOC
Elérhetővé vált az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (...
Megújult restaurátor-műhelyünk
Európai viszonylatban is jelentős a könyvtárban...
Online beiratkozás
Egy évvel ezelőtt tettük hozzáférhetővé mobil...
6877
6849
6835
6804
6803
6797
6784
6619
 

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A panaszkezelésről

Régi idők könyvtári „panaszkezeléséről”, avagy miért nem kapta/kaphatta meg hajdanán az olvasó a könyvet?

Az a „nyílt levél”, amelyet felidézni szeretnénk, megírásának időpontját tekintve nem tartozna vizsgált időszakunk bizonyítékai közé, 3 dolog miatt még is úgy véljük, itt a helye. Valahonnan innen számolhatjuk az EK modern értelemben vett hivatali „panaszkezelésének” kezdeteit, kevéske fogalmainkat arról, hogyan is zajlódhatott a napi könyvtári gyakorlat ebből a szemszögből a régi épületben. Nem minden előzmények nélküli az írás. Mondhatnánk úgy is, hogy sok a panasz érte a „házat”. Ezzel a közleménnyel a század második felének azon kevés, ám idővel egyre gyarapodó számú hivatalos egyetemi könyvtári, közleményeinek egyikét idézzük, amelyben;

1.) a Könyvtár fordult közönségéhez, „szólította meg olvasóját”, hogy magyarázatot adjon arra az örökzöld kérdésre, MIÉRT nem jut hozzá az olvasó a kívánt könyvhöz?

2.) A dolognak helyet adó fórumot a korabeli sajtó Budapesti Közlönye biztosította. Általa (is) igyekezett a Könyvtár hozzá segíteni az olvasót ahhoz, hogy az olyan okokról, mint a könyvtári ügymenet belső gyakorlata (MIT…, MIÉRT …, HOGYAN …?) képet alkothasson magának. A sajtó pedig gondosan „hozta-vitte” e híreket. Komoly sajtóorgánumok, élükön a Pesti Napló, érezték szükségét e könyvtári kommunikáció, a könyvtárügy (intézmény és közönsége) gondjai közvetítésének. Vállalkoznak ellenzéki és kormánypárti oldalon egyaránt a kérdés napirenden tartására. Közöltek statisztikát, nyitvatartási időt, gyűjteményekre, (Ld. Frank-féle, Balogh-féle könyvtár), neves könyvtárosokra (Garay, Reguly), adományozókra ás adományokra stb. vonatkozó híreket.

3.) Ezzel pedig megnyílt, vagy inkább kinyílt az intézmény számára a tér, hogy kifejthesse álláspontját, védekezhessen, ha szükséges, háríthassa a kritikus megjegyzésekben rejlő többségükben talán korántsem oly igaztalan vádakat, védhesse magát, pontosabban, a „mundér becsületét”.

A kiegyezés előtti év végén járunk, az új épület építése vágyának megfogalmazásán már régen túl (Ld. Toldy, a legutóbbi alkalom, 1863), ám megvalósulásán, politikai, gazdasági, (főként financiális) okok miatt érdemi szándék hiányában, még innen.

A könyvtár régi épületbeli áldatlan állapotai az 1860-as évekre, a többiekéhez hasonlóan nagyjából „köz”ismertek voltak. (Ld. Könyvtári alaprajz és még valami, PN/1866. 08. 11.). Ebben a légkörben született ez a rendkívül „tanulságos” Márki tudor-féle tudósítás. Márki az EK könyvtártisztje volt, ő állította össze a gyűjtemény „Czímmutató“-ját. Írása a Budapesti Közlöny 1867. 183. szám, 2111–2112 számából:

„Valamely könyvet azért nem kap meg az olvasni akaró, ha nem kap,  

mert vagy a könyv nincs meg a könyvtárban;

vagy, ha meg van, nincs még a könyvkiadó hivatalnokok keze alá bocsátva, nincs a czímtárba beírva, (mi nem a könyvkiadó hivatalnokok dolga);

vagy, ha könyvet már más olvasó használja – helyben vagy odahaza;

vagy, ha setét van, hogy a kért könyvet gyertya-, vagy lámpavilág nélkül meglelni nem lehet, (mi bizony téli hónapokban estalkonyi 4-7 órák alatt évenként történik) s a könyv a nagy teremben áll, hova tűzlánggal tilos a bemenet, könnyen érthető oknál fogva;

[Emlékeztetnénk az olvasót, a többször is szóvá tett régi épületbeli olvasótermi állapotokra, utoljára id. Szinnyei tollából!]

vagy, ha az egyik tiszt, kinek épen kötelessége volna a könyvet kiadni (a nagy teremben levő könyveket csupán ő adhatja ki) más szintén nem halasztható, ’ s már előbb megkezdett teendőkkel (kölcsönkönyvekbe bejegyzés, vagy azokból a sokszor halomszámra hazahozott könyveknek kitörlésével stb.)  úgy el van foglalva, hogy a közben kért könyvet legjobb akarata mellett sem adhatja ki rögtön, talán fél óra múlva sem (miért vesztegetné ilyenkor a tiszt az időt az olvasóval?);

[A feladatkör a tiszteké, ezek száma, mint ezt fenti Könyvtár álláspontja sugallja, vagy nem elegendő, vagy túl sok az ellátandó feladat!]

vagy továbbá a könyv kötés alatt, illetőleg javításban van a könyvkötőnél Budán, honnan sokszor ¼, ½ vagy 1 évig sem érkezik az vissza;

[Az épületen kívüli köttetés rendkívül hosszadalmas és bizonytalan.]

vagy végre a mostani nagy-teremi könyvtártiszt elődei a könyveket a nagy-teremben számos állások (tékák)ban, különösen egy közülök (ki híresebb utazó, mint könyvtáros volt) oly rendben hagyták, mely a legbuzgóbb könyvkereskedési igyekezetet is meghiúsítja  (a könyveket t. i. egyik tékából a másikba, ötödik vagy 55-dikbe rakta, s a czímtárban nem jelezte meg, hogy hova.)

[Kimondva–kimondatlanul a nagybeteg Reguly Antalra történt e helyt a találattal is felérő célzás. A Garay és később Reguly rovására írtak, a raktározás, könyvelhelyezés választott módja, nem feltétlenül könyvtártiszttől függő, kényszermegoldások volt, tehát a könyvek több sorban egymás mögötti, nehezen követhető, galérián álló szekrények szerinti elhelyezése, jobb híján történhetett.]

Íme, ennyi oka szokott annak lenni, ha valaki az említett könyvtárnál a kívánt munkát meg nem kapja. Hogy egyszer-másszor tévedésből, a mostani kiadó hivatalnokok gyarlóságából is (mert ugyan ki nincs gyarlóságok nélkül?) juthat valamely könyv ideiglenesen oly helyre a könyvtárban, hol azt hamarjában meglelni nem lehet, tagadhatatlan, de hogy az akaratban volna hiba, mint ezt két kisebbszerű honi lapunk állítani nem átallotta, - ez nem egyéb hálátlan rágalomnál. […]

 Pest, oct. 16. 1867.

A „kisebbszerű ellenzéki lapok“ említése jelzésértékű. Ez lehetett azon a pontok egyike, amely a könyvtári szolgáltatás emelésének vágyát, egyre komolyabbá váló szándékát, noha a szövegben egy szó sincs új épületről, egy majdani új épülettel, az attól remélt modernebb könyvtári feltételrendszer ügyével véglegesen összekapcsolhatta, és megerősítette a Könyvtár és közönsége közötti hírlapokban, közlönyökben megvalósuló kommunikáció  hosszú időre érvényes nyomvonalát.

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Budapesti Közlöny 1867. 183. szám, 2111-2112

 

 

 

 

 

Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
Nem azonosított felhasználó
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Nem azonosított felhasználó
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
Nem azonosított felhasználó
???
2019.04.16. 13:51
Nem azonosított felhasználó
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő! Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Nem azonosított felhasználó
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Oldalszín

kék

pink

zöld

narancs

bordó

Keresés

Régi katalógus

Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat dokumentumállományában keres.



ELTEFind (teszt)

A kereső az online katalógusunkban és a digitális gyűjteményünkben (EDIT) keres.

Weboldal

Alacsony felbontáson nézi honlapunkat, ezért tartalma nem jeleníthető meg. Növelje meg az ablak méretét, vagy keresse fel kis felbontásra szánt honlapunkat a http://konyvtar.elte.hu/m oldalon.