A "szellemi termelési mód"

A szociológus és kulturális antropológus szerzőpáros legújabb kötete, a Túlélési stratégiák (200726025) folytatásaként egy tervezett trilógia második darabja. Mi a világ, amelyben élünk, és milyen az a társadalom, amely felé haladunk? - talán így foglalható a legtömörebben össze a könyv fő kérdése. A történelem milyen szakaszát éljük most? A kapitalizmus átalakulását vagy végét? Információs társadalomban, tudásalapú, hálózati vagy kockázattársadalomban élünk? A szerzők igyekeznek minél több interpretációt bemutatni, ugyanakkor felvázolják az általuk "szellemi termelési mód"-nak nevezett rendszert is. A kifejezés természetesen idomul a kapitalizmus termelés-megközelítéséhez, azonban a szerzők rámutatnak, hogy itt egy olyan folyamatról van szó, melynek főszereplői, a "szellemi termelők", egy meglehetősen tágan értelmezett értelmiség tagjai viszik a vezető szerepet. Elsőként bemutatják ezt a termelési módot, majd az efelé vezető út fontosabb állomásairól esik szó. Egy külön fejezet a változások néhány értelmezési modelljét vázolja fel, így például Bell és Touraine posztindusztriális társadalom-modelljét, Gorz értelmezésében a "szabadidő társadalmát", Bourdieut és a "kulturális tőke" elméletét, Beck "rizikótársadalmát", Beningert és a kontroll társadalmát, a Castells által megfogalmazott hálózati társadalmat vagy Tofflert és a "harmadik hullámot". Ezek után megtudhatjuk, hogy az említett szociológusok miként azonosították, nevezték meg a változások új alanyát, a "fehérgallérosok"-tól a "kreatív osztály"-on és az "ideológusok"-on keresztül az "új munkásosztály"-ig. Résztelesen szó esik még a kötetben a szellem fogalmáról, a szellemi termelési mód szociológiai "alanyairól", a humanizmus és szellemi termelés viszonyáról, az államszocializmus kísérletéről, a kapitalizmus szellemi termelési mód elleni hadjáratáról, végül a felvázolt társadalom jövőjéről. A fejezetenként alaposan jegyzetelt, részletes bibliográfiával záródó kötet szakemberek olvasmánya.