Egyetemi Könyvtár

Az Egyetemi Könyvtár kiváló munkát végző munkatársai elismerése céljából a fent nevezett díjat alapítja. A díjjal azon munkatársak eredményes tevékenysége ismerhető el, akik legalább három éve dolgoznak az Egyetemi Könyvtárban, munkájukat példaszerűen, magas színvonalon végzik, a hivatali munkán túlmenően is segítik a Könyvtár működését, és mindezzel hozzájárulnak intézményünk hírnevének növeléséhez.
Könyvtárunk több mint 450 éves múltra tekint vissza, mely idő alatt a magyar művelődést és az egyetemi tudományosságot szolgálta mind gyűjteményével, mind tudós igazgatóival és munkatársaival. Az alábbiakban könyvtárunk és a könyvtári épület rövidített története olvasható a XVI. századi kezdetektől napjainkig, amelyet az írás végén található válogatott irodalom egészít ki.
Az ELTE-n működő könyvtárak között egy úgynevezett gyűjtőköri megosztás van érvényben, melynek értelmében a különböző karokon működő könyvtárak és az Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteménye együttesen biztosítják az egyetemen oktatott és kutatott tudományok szakirodalmához való közvetlen hozzáférést.
A könyvtárt Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1561-ben. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben költözött Budára, majd 1784-ben Pestre. A könyvtár mai épülete Skalnitzky Antal tervei alapján 1876-ban épült. Legszebb terme a Nagyolvasó, mely több mint 200 négyzetméter alapterületű, természetes fényt a mennyezeti üvegtetőn keresztül kap, falait pedig a Lotz Károly által festett freskók díszítik.