magyar

"A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem birtokába került báró Eötvös Loránd 1880–1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható.
"Idén januárban jött létre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezetében az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály azzal a céllal, hogy könyvtári-információs eszközökkel támogassa az egyetemen zajló oktatási, kutatási és tanulási tevékenységeket.
" Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató, nevelő és kutató munkáját segítő tudományos intézmény, nyilvános szakkönyvtár. A könyvtárat a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként 1561-ben Oláh Miklós esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben, a Pázmány Péter esztergomi érsek nevéhez köthető nagyszombati egyetem alapítási évében vált. Az Egyetemi Könyvtár – a jezsuita rend térítő munkájának szolgálatán túl – az egyetemen oktatott valamennyi tudományág szakirodalmát gyűjtötte.
"Egy 1959-es cikk részletével emlékezik Tandori Dezsőre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár.
"Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Facebook-oldalán Tandori Dezsőre emlékezve egy 1959-es Egyetemi Lapok számból mutatnak kivonatot. Akkoriban a múlt héten elhunyt író, költő, műfordító még egyetemista diák volt, de már kiemelkedett társai közül. Legalábbis a cikk szerint másodéves német-magyar szakosként csoportjából legelőször fejezte be fordítását: harminc sor Arany Jánosról írt kritikai szöveget kellett németre fordítania a dolgozat közben. "Ő hat éve tanul németül" - írja a cikk Tandoriról."
"[...] Sokan a könyvtárakkal, az olvasással kapcsolatban kongatják leghangosabban a vészharangot, miszerint a digitalizáció miatt nem lesz szükség a nyomtatásra, az emberek pedig szép lassan leszoknak a nyomtatott könyvek, folyóiratok olvasásáról, melyekből amúgy rengeteget digitalizáltak, megmentve a híreket az utókor számára. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és az Arcanum Adatbázis Kft. hozzájárult a magyar folyóiratok minél teljesebb hozzáférhetővé tételéhez, így Magyarország legnagyobb periodika-adatbázisává vált a digitális tudománytár.
"[...] A közelmúltban megvette az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kéziratát. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható - olvasható az egyetem honlapján. [...]"
" [...] A közelmúltban megvette az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kéziratát. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható - olvasható az egyetem honlapján. [...]"
"[...] A közelmúltban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megvásárolta báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kéziratát. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható. [...]"
"[...] Ám mivel Janus nem festette saját címerét kódexeibe, és nem használt csak az ő könyvtárára jellemző kötést, könyvei az utókor számára csaknem teljesen azonosíthatatlanok. Kivéve néhány szerencsés esetet. Ilyen az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik féltett kincse, egy 11. századi, Konstantinápolyban készített, görög nyelvű evangéliumos könyv is. [...]"