Szijjártó Péter külügyminiszter 2025. július 23-án jelentette be, hogy a New York-i ügyészség visszaszolgáltatott egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kiadványt Magyarországnak, amelyet korábban Budapestről loptak el.
A szóban forgó kiadvány, Zacharias Traber (1611–1679) jezsuita szerzetes Nervus Opticus sive Tractatus theoricus című műve, amely 2022 márciusában egy New York-i antikvárium árverésén tűnt fel. Címlapján egy kéziratos bejegyzés arra utal, hogy egykoron az Egyetemi Könyvtár jogelődje, a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának tulajdonában volt. Az 1675-ben Bécsben megjelent kötet három könyvre tagolódik: optikára (fénytan), katoptrikára (visszavert fény, azaz a tükröződés tudománya) és dioptrikára (sugártöréstan). A gazdagon illusztrált kiadvány címlapképét Tobias Sadeler rézmetsző (1641?–1679 körül) készítette el, és valószínűleg az ő műhelye kivitelezte az ábrákat tartalmazó táblákat is. Traber a műben az optika tudományának alapvető tudnivalóin túl személyes tervezői tapasztalataira alapozva különböző katoptrikai kombinációk előállításának gyakorlati teendőit is elemzi. Történeti szempontból fontos forrást jelentenek azok a fejezetek, amelyek a pozsonyi érsekkert leírásáról szólnak. A kötet kétféle dedikációval került forgalomba: egy részébe Karl von Liechtenstein-Kastelkorn olmützi püspöknek (1664–1695) szóló ajánlás került, másik részébe pedig Szelepcsényi György esztergomi érseket dicsőítő dedikációt nyomtattak. A Szelepcsényi érsek számára dedikált példányokból mindössze három darabot őriznek ma magyarországi közgyűjteményekben.
A nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának jogutódjaként az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár széles körű vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a New Yorkban feltűnt kötet azonos-e a gyűjteményünkből hiányzó példánnyal. Az árverést meghirdető antikvárium segítségével bebizonyosodott, hogy a kötetből az egykor közgyűjteménybe tartozást igazoló elemek nyilvánvalóan el lettek tüntetve: a címlap verzón egy kiszedett bélyegző nyomára bukkantak, az előzéket és a szennylapot (a tulajdonbélyegzők további előfordulási helyeit) pedig kicserélték. Multispektrális képalkotó vizsgálat segítségével kiderült, hogy a kötetben az egykori Báró Eötvös József Collegium tulajdonbélyegzője szerepelt. Hosszas kutatómunka után végül a kötet kalandos útja is rekonstruálhatóvá vált. Az Egyetemi Könyvtár kéziratos katalógusai alapján ugyanis 1690-ben még hét példányt birtokolt a kötetből. 1777-ben, amikor a könyvtár Nagyszombatból Budára költözött, már csak két példány volt a tulajdonában. A költözés során ugyanis az egyetemi oktatáshoz már nem szükséges, mintegy háromezer kötetet Nagyszombatban hagytak, majd ezek nagy részét különböző egyházi intézmények vagy személyek között szétosztották. Így kerülhetett egy példány a kötetből a pozsonyi katolikus főgimnáziumba, majd onnan az Eötvös József Collegium könyvtárába. A Collegiumból az 1940-es évekből tűnt el, és most, mintegy nyolc évtized múlva – az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közreműködésének köszönhetően – újra visszatérhet jogos tulajdonosához.
A hosszadalmas és izgalmas nyomozás részletei Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária Minden, amit a közgyűjtemények védelméről tudni akartál, de sosem merted megkérdezni című írásában olvasható.