Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2021. október 28. és 29. között technikai okok miatt ideiglenesen zárva tart.

Hagyományok és kihívások IX. – Két év után ismét nagy érdeklődés kísérte könyvtárszakmai napunkat az ELTE Egyetemi Könyvtárban

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2021. augusztus 26-án kilencedik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében a Felsőoktatási könyvtárak és a pandémia, Zárva is nyitva: középpontban a felhasználó, valamint a Muzeális dokumentumok korszerű könyvtári kezelése témái mentén hallhattak kerekasztal-beszélgetést és előadásokat az érdeklődők.

Ez alkalommal is széleskörű érdeklődés kísérte az előadásokat: összességében több mint 150 gyakorló szakember, egyetemi hallgató, szolgáltatói partner követte online vagy személyesen az eseményeket. A megjelenteket Dr. Sziklai Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese köszöntötte.

A nyitóbeszédet követően Karácsony Gyöngyi, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma elnöke, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója moderálásával Szóllás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője, Dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Intézet intézetvezetője, Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, Szeberényi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója, valamint Winkler Bea, az Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum könyvtárigazgatója a felsőoktatási könyvtárak pandémia során átélt tapasztalatait, illetve a járványhelyzet könyvtárszakmai szempontból levonható tanulságait járták körül a szakmai felügyelet, a felsőoktatási könyvtári gyakorlat és a könyvtárosképzés perspektíváiból. A beszélgetés résztvevői beszámoltak a virtuális szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos kihívásokról, az átállás körülményeiről, az online értekezletek hatékonyságáról és a járványhelyzet elmúltával is alkalmazható jó gyakorlatokról, többek között az online könyvtári vezetésekről, a szerzői jogilag védett tartalmak biztonságos otthoni használatáról, és az ahhoz fejlesztett integrált böngészőről, az önkölcsönzőpult és az online beiratkozási, illetve tagsághosszabbítási lehetőségek biztosításáról. A megváltozott helyzet és az eseményvezérelt munkavégzés a szervezeti kultúrára is jelentős befolyást gyakorolt, önálló döntéshozatalra, kreatív és innovatív megoldásokra ösztönözve a munkatársakat új képességek és készségek elsajátításához járult hozzá. A felsőoktatási könyvtárak és a könyvtárosképzés stratégiái fókuszában egyaránt az állandósuló változásmenedzsment, a kihívások rugalmas és hatékony kezelése, valamint a folyamatos fejlesztés és a teljes szolgáltatási paletta online elérhetőségének biztosítása áll. A jövő a könyvtári gyűjteményektől elszakadt szolgáltatásoké, a kutatás- és oktatástámogatás terén pedig új perspektívák és igények előtt nyílik meg az ajtó. A diskurzus során a könyvtár- és intézményvezetők kifejezték köszönetüket az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott segítségért, a folyamatos kooperációs lehetőségekért és a Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár vezetésével rendszeresen megrendezett online értekezletekért, melyek az együttműködést ösztönözve a közös problémamegoldás számára is új platformok kialakítását inspirálták, és folyamatos háttértámogatást jelentettek a krízishelyzetben.

A Zárva is nyitva: középpontban a felhasználó címmel meghirdetett szekció első előadójaként – Kóródy Judit (Magyar Telekom Nyrt. Infotéka Könyvtár) moderátori témafelvezetését követően – Fehér Miklós a Könyvtári Intézet pandémia alatt alkalmazott tájékoztató, kompetenciabővítő és információs szolgáltatásairól számolt be. Garamvölgyi László részletesen bemutatta az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban a járvány hatására bevezetett és a tervezettnél gyorsabban kialakított új fejlesztéseket. Közülük az ELTE Könyvtár Böngésző kialakítása révén a jogvédett tartalmak pandémia alatt érvényes jogszabályok által biztosított otthoni szolgáltatása, az online tájékoztatás kiterjesztése és virtuális értekezletek bevezetése, a könyvtári webapplikáció új funkciókkal való bővítése, az ELTEfind multikereső kialakítása, a megújult honlap és az RFID-rendszer kiépítésének megkezdése emelhető ki. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár olvasói igényeinek hatékony kiszolgálása érdekében létrehozott Kellegykönyv szolgáltatását és hatékonyságát Dr. Bakonyi Veronika és Pataki Fruzsina prezentálta, Csóka-Jaksa Helga és Petró Leonárd pedig az ügyfélközpontú működés kihívásairól és az Egyetemi Könyvtárvezetők Kollégiuma ContACT-csoportjának workshoperedményeiről számoltak be. A szekciót Simon András A jövő könyvtári szolgáltatásai már itt vannak – új adatmodellek és megoldások a Qulto szoftverekben című előadása zárta.

A Dr. Keveházi Katalin főigazgató (Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára) által koordinált, Muzeális dokumentumok korszerű könyvtári kezelése című előadássorozat keretében Dr. Farkas Gábor Farkas (OSZK) a Magyarországon fellelhető kódexekről és töredékekről, valamint a Muzeális Könyvtári Dokumentumokat Nyilvántartó Iroda pilotprogramjáról tartott prezentációt. Rédey-Keresztény Júlia és Vrabély Márk az ELTE Egyetemi Könyvtár 16. századi dokumentumokat tartalmazó antikvagyűjteményének kutatócentrikus és modern lehetőségeket is felhasználó gazdaságos feldolgozásába avatta be a közönséget; a Magyar Tudományos Akadémia Elischer-féle Goethe-gyűjteményébe, a gyűjteményből készített tematikus honlapba és virtuális kiállításba pedig Molnár Andrea (MTA KIK) engedett betekintést. Mihály Eszter (PIM) a közgyűjteményekben őrzött kéziratos források digitális szövegkiadása és hozzáférése terén a Petőfi Irodalmi Múzeumban végzett fejlesztéseket és eredményeket tárta a közönség elé. Bor Balázs a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár repozitóriumának példáján a muzeális gyűjtemények láthatóságának témáját körvonalazta. A szekció zárásaként Mészáros Tamás az Országos Széchényi Könyvtárban a kulturális örökségünk megőrzését célzó, újonnan kialakított Digitalizáló Központot és a fejlesztések nyomán az állományvédelmi és szolgáltatási szempontok együttes figyelembevételével megújított szakmai folyamatokat mutatta be.

A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap, a Monguz Információtechnológiai Kft., a ProQuest és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások IX. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE repozitóriumában.

 

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL