2022. augusztus 1. és 2022. szeptember 3. között könyvtárunk és az Eötvös-kiállítás zárva tart.

Amit az Egyetemi Könyvtárról még tudni érdemes. Az Egyetemi Könyvtár első olvasótermi órájáról

Az emlékezésnek ez a szála az új épület átadása utáni időkbe visz vissza. Az olvasóterembe a terem harmóniájához, szépségéhez és stílusához illő időjelző berendezés szükségeltetik. Minden részlet fontos, így az üggyel maga a nagyméltóságú kultuszminiszter, Trefort Ágoston foglalkozik, ám némi késéssel, mert az a levélváltás, amelyre hivatkozunk, nem az átadás előtti lázas sürgés-forgás idejéből való. 1878 elején Szilágyi Sándor intézi a kultuszminiszterhez, és levele lényegében válasz arra a miniszteriális kérdésre, hogy vajon kinek a tulajdonát képezi az az óra, amely az olvasóteremben található. Szilágyi fennmaradt válasz-fogalmazványa szerint:

 „Az Egyetemi Könyvtár olvasótermében levő óra Králik órás úr jelentése szerint az ő tulajdona. Ennek helyét egy más órának kellene pótolni, melyet nála Koch építész megrendelt. Jelentése szerént ez az óra már hosszabb idő óta kész, daczára hogy ő ezt Koch építésszel tudatta, ez az új és a teremhez alkalmazott óra felállítása iránt még nem intézkedett. Minthogy Koch építésznek valószínűleg már ki van fizetve ez az óra, továbbá minthogy csakugyan óhajtandó volna, ha a díszes teremben egy stílszerű óra helyeztetnék be, mely ketyegésével nem zavarja az olvasókart, bátorkodom VKM. urat tisztelettel kérni kegyeskedjék Koch építészt, vele tisztázni, hogy a megnevezett órafelállítása iránt intézkedjék.”

Óra tehát addig is volt az olvasóteremben, csak nem az, amelynek ott kellett volna állnia, ráadásul ez Králik Sámuel órásmester tulajdona volt, nem beszélve arról, hogy hangosan ketyegett. Mindez valahogyan addig elkerülte a figyelmet. Koch építész pedig már meg is rendelte az odavalót, s az ki is lett fizetve. Intézkedni kellett. A magas minisztériumból válasz érkezhetett, mert Szilágyi újabb levelében már az alábbiakat jelentette:

„Folyó év február hó 12.-én 30310 sz. a. kelt kegyes leirata folytán Kálik Sámuel órással a Könyvtár olvasótermében felállítandó órát Excellentiád utasítása értelmében elkészíttettem, az óra az olvasóterem berendezésével teljes összhangban elkészítve a cathedra felett, nem a falban, már fel is van állítva. Ennek folytán Králik Samu számláját ugyanannak két évre szóló jótállási levelével együtt van szerencsém azon tiszteletteljes kéréssel felterjeszteni, hogy 150 frt részére kiutalni szíveskedjenek. Hódoló tisztelettel. Szilágyi Sándor

Más forrásokból tudjuk, hogy az órával kapcsolatos elvárások betartásával a könyvtár szó szerint Trefort instrukcióinak kívánt megfelelni, igaz, az óhajtott 3 évnyi garancia helyett mindössze 2 év garanciát tudott biztosítani magának, minisztériumának pedig kereken 150 frt-jába került a” kívánat” megvalósítása. Érdemes, elgondolkodnunk a dolgon. Az órát nem a terem bejárata fölött helyezték el, mint ezt a későbbi fotókon látva gondolná az ember, s mint az a későbbiekben, hosszú időn keresztül így is volt, ellenkezőleg, a főhomlokzati falon függött, egy katedra "piedesztál" felett.(Jelenleg, nincs óra e teremben, sem ezen, sem azon az oldalon) Mára már mindennek nincs nyoma, rajzunk, s tulajdonképpen fotónk sincs (mindössze egy távoli kép részleteként), pedig jó lenne tudni, vajon milyen lehetett az az óramű, amelyet a XIX. szd. egyik legképzettebb és legeredetibb pesti órásmestere egyenesen az Egyetemi Könyvtár számára készített. Az óra leírása helyett egyelőre álljon itt az, amit erről a tehetséges, sokoldalú, besztercebányai származású, órásmesterről tudnunk érdemes.

Králik Sámuel (Besztercebánya, 1815- Budapest, 1886) 5 év bécsi inaskodás után Pestre vissza kerülvén Hahn/ Hayn Gáspár órásmester mellett dolgozik, 1840-ben átveszi az 1822-ben alapított üzletet és 1843-tól kezdve saját jogon pesti órásmester. 1845-tól először Bécsben, később 1841, 1843, 1846-ban hazai iparmű kiállításokon, 1851-ben pedig Londonban szerez magának hírnevet. ezt koronázza meg 1852-ben azzal, hogy a párizsi nemzeti művészi akadémia tagjává választja. (A további kitüntetések, oklevelek felsorolásáról ezúttal lemondunk) Műhelye a Kígyó u. 8-ban még a jeles utódok idejében is megőrizte cégnévként Králik mester emlékét. Arcképét sem akárki, maga Barabás Miklós festette meg.

 

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár

 

Fotó:

Erdélyi Mór: Nagy olvasóterem (részlet)