2022. augusztus 1. és 2022. szeptember 3. között könyvtárunk és az Eötvös-kiállítás zárva tart.

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A Reáltanoda utcai homlokzat kis híján eltüntetett sgrafittóiról

 „Sgrafittó: Többrétegű, eltérően színezett és/vagy festett, kifelé haladva világosodó, vékony vakolatrétegekre, felvitt rajzolat, mely alapján a vakolatból karcolással síkplasztika jellegű fali karcolt díszítés készül. (Hallgatói építészeti és művészeti szakszótár. Debreceni Egyetemi Műszaki kar, építészmérnöki tanszék 2011/2012)

Az EK esetében kül-, és beltéri falfelületek (homlokzat és az aula) díszítésére alkalmazott technika. De, mert tudjuk, hogy nem mindig néztünk ki így, ahogy most (!), érdemes tudnunk azt is, hogy a Skalniczky és Koch Henrik (utóbbi SA sógora, üzlettársa, az ellene indított csődeljárás elhárítója, az EK épületének tényleges kivitelezője!) által választott technika feltételezhetően kezdettől fogva sok veszélynek lehetett kitéve.

Ilyen viszonylag késői veszély lehetett, a könyvtárépület átalakításainak sorában a Pasteiner-féle 1928-30-as átalakítással járó nagy volumenű felújítás külső homlokzati felületekre vonatkozó döntéseinek egyike. Átalakítás, tatarozás indult, ennek részeként felújításra került az EK külső homlokzata, az előcsarnoka, a lépcsőháza és olvasóterme. A külső vakolat rendbehozatala, lényegében a Ferenciek tere felé néző főhomlokzat sgrafittóinak, valamint a kupola alatti ornamentális részeknek a tatarozását jelentette. Az rendkívül rossz állapotuk miatt vitatott Reáltanoda utcai front esetében a sgrafittók tekintélyes részét újra kellett volna készíteni. A sgrafittók erre felkért és hivatalosan megbízott képzőművészeti főiskolai tanár az iparművész, díszítőfestő Megyer(i)-Meyer Antal (a továbbiakban MMA) 1930. július 16.-án levélben hozta a Gazdasági Igazgatóság  tudomására,  hogy közte és a kivitelezési pályázatot elnyerő Böhm és Kállay cég (Bp., X., Kőbányai-ú,t, 43/E) között feszültség támadt az árajánlatok értelmezésével, valamint a kivitelezést végző személyekkel és az elszámolás módjával kapcsolatban. Hosszas és nehézkes egyeztetés kezdődött, amelyben az egyetem újra és újra felszólította a feleket az aláírt szerződés betartására.

Ebbe a meglehetősen feszült diskurzusba kapcsolódott bele dr. Szentiványi Gyula, mint a Műemlékek Országos Bizottságának titkára, aki úgy értesült, hogy a könyvtár igazgatóságának nem áll/állna szándékában a sgrafittók felújítása, azokat, állapotukra tekintettel, bevakolással megkívánná semmisíteni. Szentiványi a bevakolás ellen érvelve leszögezte, hogy „a könyvtárépület Szkalniczky legkiválóbb alkotása és a főváros egyik legszebb épülete” (Egy. Levéltár: 320/930. sz., 1930. 07. 21.) E fenti terv ellen emelte fel szavát „legtekintélyesebb építészeink egy csoportja”nevében és, mint a titkár írta, kérik, hogy ettől a szándékától az EK vezetése álljon el, a sgrafittókat eredeti állapotban helyreállítani és megtartani szíveskedjen.

A Böhm és Kállay cég július 28-i levele egyértelművé tette, hogy a felek (kivitelező és MMA) közötti viszony véglegesen megromlott, így a kivitelező cég MMA visszalépését tudomásul véve, a munkát a szintén pályázó Schwarcz János okl. iparművészre kívánta bízni. Schwarcz referencia-munkáiként pedig a Medika Menza (Bp., IX. Erkel utca) homlokzatának és a Bölcsészet kari épület ornamentikájának figurális tatarozását (Múzeum krt. 6-8.) nevezte meg. A változtatáshoz a Gazdasági Hivatal, végül, hozzájárulását adta.

A Műemlékek Országos Bizottságától a Gazdasági Igazgatósághoz érkező újabb levél jelzi, hogy az ügy szélesebb közvéleményt is elérő hullámai ekkorra már magasabbra csaptak és Hütl Dezső műegyetemi építészprofesszor, valamint a hivatalban (Vkm) lévő főtanácsos Wiesner Emil rövid úton Pasteiner Iván tudomására hozta, hogy a Reáltanoda utcai sgrafittókkal kapcsolatos tervezett bevakolást azonnali hatállyal le kell állítani.

A könyvtár újabb költségvetés elkészítésére szólította fel kivitelezőt, valamint intézett még egy „viharfelleg oszlató” levelet a „T. Műemlékek Országos Bizottságához.”, amelyben ismertette a hozott intézkedéseket, megnyugtatni igyekezve a magas szakmai grémiumot a tekintetben, hogy a kivitelező szükség esetén akár Magyarországon nem kapható építőanyagokat (pl. Portland cementet!) is beszerez az elvégzendő munkákhoz. A Schwarcz János által benyújtott „Költségvetés” a munkát „33 db scrafittó-homlokzatdíszt képező összes allegorikus figurák és ornamentális díszek újrarajzolása a mostani rajzok pontos betartásával és a scrafittó-dísz készítése, - állvány és kőművesmunka nélkül -- a szükséges festőanyag hozzáadásával legtisztább kivitelben, 3700„ pengő értékben vállalta. A Böhm és Kállay által benyújtott végleges költségvetés már ugyanezen egy tétel esetében 4400, azaz négyezernégyszáz pengőről szólt, tekintettel a feltáskásodott, falfelület rossz állapotára, ám mivel sem az egyetemnek, sem pedig a Vkmnek nem akadt erre ennyi pénze, ezért az a döntés született, hogy:  „a reáltanoda utcai sgrafitto díszítés jelen tatarozási munkák során megújítva nem lesz, hanem jelenlegi állapotában fog a homlokzaton megmaradni.”

Ismét adódott egy újabb lehetőség olyan hagyományos könyvtárintézményi erények gyakorlására, mint türelem, empátia és megértés.

 

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár