2022. augusztus 1. és 2022. szeptember 3. között könyvtárunk és az Eötvös-kiállítás zárva tart.

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. Az Egyetemi Könyvtár könyvszállító motorkerékpárjáról.

Azt nem állíthatjuk, hogy ez volt az EK valamikori oldalkerekes motorkerékpárja, de valami hasonlót képzelhet el az olvasó. Kép forrása: https://cybermotorcycle.com/gallery/matchless-1930/images/Matchless-1930-No1-Sidecar.jpg

A tények pedig a következők: Pasteiner Iván 1930-ban levéllel fordult a budapesti Főkapitánysághoz:

„Tekintetes Főkapitányság! Van szerencsém tisztelettel kérni a T. Főkapitányságot, hogy az EK 43-840 sorszámú könyvszállító motorkerékpárjának pót-számtábláját a csatolt csekk-szelvény alapján kiadatni szíveskedjék. Fogadja a Tekintetes Főkapitányság őszinte tiszteletem kifejezését.

Budapest, 1930. május 28.                               könyvtárigazgató”

A könyvtár ugyanis 1928-tól kezdődően 10 éven keresztül szolgáltatásként vállalta a könyv házhoz szállítást, és ehhez egy oldalkocsis motorra is tett szert. Ezzel a szolgáltatással nem állt egyedül a fővárosban. Maga a házhozszállítás, mint üzleti fogás vált/ lett gombamódra terjedő jelenség Pest-szerte, legyen szó lisztről, üzemanyagról, élelmiszerről, vagy akár könyvről. Így az sem meglepő, hogy a „konkurencia” is mindenütt azonnal ott termett, így az Egyetemi Könyvtár közvetlen közelében, a Veress Pálné u. 8.-ban is üzemelt egy magánvállalkozás, a Belvárosi Könyvszalon Modern Kölcsönkönyvtára, (Dr. Frigyes Júlia és társa magán cége) hasonló és profillal, és természetesen jóval szerényebb kínálattal.

A könyvtár tulajdonába kerülő használt, Matchless típusú oldalkocsis motorkerékpár előző tulajdonosa az 1930-as Magyar Automobil és Motorkerékpár Tulajdonosok Listája szerint még Dr. Veress Ernő volt. Ezt követően a hazai gépjárműállományt 1933-ban országosan átrendszámozták, így a motor az 1934-es listába már BP 481-es rendszámmal került be, mint a Magyar Királyi Tudományegyetem Könyvtárának (Ferenciek tere 5.) tulajdona.

Már 1925-ben hírül adta Nemzeti Sport (1925. 12. 21./243. sz.), hogy „Megérkeztek az első Matchless- gépek. Múlt számunk egyikében megírtuk, hogy a Bárdi József cég megszerezte a jónevű angol Matchless- motorkerékpárok magyarországi vezérképviseletét. A Matchless-gépeknek, különösen az oldalkocsis típusai örvendenek közszeretetnek, aminek legjobb bizonyítéka, hogy a Londonban most bevezetett 200 sidecar-taxit a Matchless- gyár szállította.„ Magyarországon nagy népszerűségre tettek szert a brit motorok, mint az AJS, a BSA, az Ariel stb., és amikor Magyarország egyik legelső kereskedője, Bárdi József 1930-ban leállt ezzel a tevékenységével az ország területén már 263 Matchless motor közlekedett. (A motorra vonatkozó információkat Négyesi Pál autótörténésznek köszönjük.)

A Matchless-motor gyors népszerűsége kisfogyasztásának, és strapabíróságának köszönhetően gyorsan növekedett, széles volt a választék belőle, egy-egy luxus példány már 1000 pengőért kapható volt, de a hirdetések szerint akadt olyan oldalkocsis típus is amelyet 250 pengőért meg lehetett szerezni. Az EK példánya nagy valószínűséggel nem a luxus kategóriába volt sorolható.

A vételt követően viszonylag hamar követték egymást az események. Budapest Székesfőváros Polgármestere a motor biztonságos tárolásához szükséges, a könyvtárépületében végrehajtandó, belső átalakításokat az egyetem Gazdasági Igazgatósága által 1930-ban benyújtott terveknek megfelelően még ugyanezen év augusztusában engedélyezte (120400 sz. 1930-III.), melyről a kérvényező egyetem Gazd. Hivatalát (VIII. Üllői u. 26.) valamint BÖHM Károlyt építőmestert és KÁLLAY Géza okl. mérnököt írásban értesítette. A tervezett motorkerékpárszín építéséhez azonban csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy "a motorkerékpárszín tűzbiztosan elkülönítendő és bérbe nem adható, valamint a beépített vasoszlopok talpa alá megfelelő nagyságú talpkövek helyezendők."  Így történt, hogy a könyvtári belsőudvarnak Reáltanoda utca felé eső részén felépülhetett a motorkerékpárszín. (Az irat hátoldalán 1930. 09. 19.-i dátummal kézírásos feljegyzés rögzíti, hogy a vasoszlop talpa alá azzal egyenértékű betonaljzat került.)

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár