A hónap műtárgya – Pázmány Péter egyetemi emlékserleg
„Mikor a Tekintetes Tanács bölcs intézkedéséből és a Hittudományi Kar bizalmából először nekem jut a szerencse, hogy Pázmány Péter dicsőséges emlékét és az egyetem alapításának korszakalkotó jelentőségét ünnepeljem, eltűnődöm azon, mily érzések és gondolatok vezethették a nagy Bíborost hatalmas műve megalkotására?” – ezekkel a gondolatokkal kezdte Dr. Trikál József az első Pázmány Péter-emlékserleg beszédet 1936. szeptember 27-én a Pázmány-ebéd alkalmával.
A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 1936. március 30-i ülésén határozott arról, hogy emlékserleget készíttet az egyetemalapító Pázmány Péter emlékének megörökítésére. A kezdeményezés szorosan kapcsolódott ahhoz, hogy az egyetem 1935-ben ünnepelte fennállásának háromszáz éves jubileumát, ennek szellemében hívták életre a serleget és a hozzá tartozó megemlékezési rendet is. A határozat értelmében az ünnepi alkalmon évente, váltakozó sorrendben a karok képviselői tartottak emlékbeszédet.
A beszédet tartó személyt minden tanév végén a kari dékánválasztó ülés választotta ki titkos szavazással. Az előadónak - miután röviden megemlékezett Pázmány Péterről – egy legfeljebb félórás tudományos előadást is tartania kellett az általa megválasztott témában. A beszédek időpontját a rektor határozta meg, rendszerint a tanévnyitó ünnepséget követő két héten belül. Arról is ő döntött, hogy az egyetem nyilvános rendes és rendkívüli tanárain kívül kik kapnak meghívást az eseményre. Az ünnepség alkalmával a rektor ebédet adott a résztvevők tiszteletére, az elhangzott beszédek pedig az egyetem Beszédek című sorozatában jelent meg nyomtatásban. A téma szabadon választható volt, érinthette az egyetemtörténet kérdéseit, az intézmény egykori kiváló tanárait, aktuális egyetemi ügyeket vagy az előadó szakterületének általános problémáit. Ezt az előadást nevezték „serlegbeszédnek”. Maga a serleg ezüstből készült, rajta az egyetemi címer és Pázmány bal oldali arcképe található.
A serleg egyik oldalán a következő felirat olvasható:
“INCLYTAE MEMORIAE FUNDATORIS
ALMAE UNIVERSITATIS NOSTRAE
PETRI CARDINALIS PÁZMÁNY de PANASZ.”
Másik oldalán:
“LELKI KUTAK LEGYETEK, HOGY MAGATOK BÉVSÉGÉBŐL
MÁSOKAT IS ITASSATOK
PÁZMÁNY”
A rendezvény nem csak megemlékezésként szolgált, de arra is jó alkalmat biztosított, hogy a tanárok évenként rendszeresen találkozhassanak. Ennek nyomán az 1930-as években több helyen is elterjedtté váltak az intézményi serlegbeszédek.
E hagyomány újjáéledéseként értelmezhető az 1991-ben bevezetett szokás, miszerint a májusban tartandó Pázmány-napi ünnepi szenátusi ülések alkalmán az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora saját kutatási területéről megtarthatta az ún. „Pázmány Péter szakmai előadást”. Az Egyetemi Tanács 1992. április 6-i ülésén az a határozat született, hogy az előadás mindenkori előadóját az egyetem kitüntetésben részesíti.
A serleg napjainkban a Rektori Kabinetirodában található, a Rektori gyűjtemény részét képezi.
Szöveg és fotó: Kovács-Molnár Bianka
Serlegbeszédet tartottak:
1936.09.27. – Dr. Trikál József, Hittudományi Kar (https://adt.arcanum.com/hu/view/ELTE_EgyetemiBeszedek_1936/?pg=99 )
1937.09.26. – Dr. Balás Károly
(https://adt.arcanum.com/hu/view/ELTE_EgyetemiBeszedek_1937/?pg=48 )
1938.10.15. – Dr. Vámossy Zoltán (https://adt.arcanum.com/hu/view/ELTE_EgyetemiBeszedek_1938/?pg=50 )
Forrás:
Papp, J. (1983): Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Budapest.
Németh, Gy. (szerk.) (1984): A Pázmány Péter Tudományegyetem igazgatására vonatkozó hatályos jogszabályok és elvi határozatok gyűjteménye. Budapest.
Beszédek (1936): A Pázmány Péter Tudományegyetemen elhangzott beszédek, Egyetemi beszédek, 1936–1937. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem, Budapest, Nyomatott a Magy. Kir. Egyetemi Könyvnyomdában. (https://adt.arcanum.com/hu/view/ELTE_EgyetemiBeszedek_1936/?pg=0&layout=l)
