Toldy Ferenc 1843 és 1874 között volt könyvtárunk igazgatója. Ez az időszak az intézmény egyik legmozgalmasabb és legnehezebb korszaka volt, amikor folyamatos küzdelmet kellett vívni a könyvtári telek tulajdonjogáért, miközben a politikai változások és a tudományos fejlődés hatására megújuló egyetem már egy új típusú, a növekvő hallgatói létszámnak és a változó igényeknek megfelelő könyvtárat követelt.

Toldy Ferenc halálának 150., születésének 220. évfordulójára a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 2025. december 10-én emlékülést rendez, melynek keretében Toldy gyűjteményszervező és könyvtárépítő tevékenységéről munkatársunk, dr. Tóth Krisztina tart előadást.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részletes program és a regisztrációs felület a https://forms.gle/we78BKxkAD6ePext6 linken érhető el.

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Tímár Péter örök közönségkedvence a nosztalgia mellett a hatvanas évek groteszk kétarcúságát parodizálja sok-sok zenével és betétdallal.  1962 augusztusa van, a mozik az Édes életet játsszák, a rádió ontja magából a fülbemászó slágereket. A Kommunista Ifjúsági Szövetség „Ki mit tud?” vetélkedőt szervez. A győztes produkció részt vehet a Világifjúsági és diáktalálkozón a távoli Helsinkiben. Mivel a finn főváros az áhított nyugaton van, a felhívás sokak fantáziáját megmozgatja. Tímár Péter a korszak jól ismert slágereivel játszik, miközben a szövegek jelentését értelmezi át. A dalokhoz társított jelenetek nemcsak viccesek, de a kritikai éltől sem mentesek. A hatás kettős, hisz nosztalgiázva nevethetjük ki a szocializmus giccses látszatvilágát. A Csinibaba nem realista korrajzot tár elénk, inkább egy keserédes hangulatot ragad meg. A csetlő-botló hősökön nem csak nevetünk, de rögtön a szívünkbe is zárjuk őket.

Időpont: 2025. december 10., 18:00 óra

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Rendező, forgatókönyvíró: Tímár Péter

Író: Márton Gyula

Operatőr: Szatmári Péter

Vágó: Tímár Péter

Zene (többek között): Deák Tamás, S. Nagy István, Fényes Szabolcs, Bágya András, Hajdú Júlia, Lovasi András, Kispál és a Borz, Závodi Gábor, Cseh Tamás, Majláth Júlia

Főbb szerepekben: Reviczky Gábor, Gálvölgyi János, Pogány Judit, Molnár Piroska, Nagy Natália, Fesztbaum Béla.

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Fesztbaum Béla Jászai Mari-díjas színművész, a filmben Ede, a kisdobos alakítója, és dr. Kovácsné Magyari Hajnalka társadalomtörténész, nőtörténeti kutató, a Trendi nő a szocializmusban című kötet szerzője.   

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=H2p6aqkrW9g

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk: https://www.ajk.elte.hu/content/csinibaba-timar-peter-filmje-1997.e.1987
A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik különgyűjteménye, a második világháború után létrehozott Rariora Hungarica-gyűjtemény az 1711 után megjelent különleges vagy ritka, magyar vonatkozású nyomtatványokat őrzi. Kalendáriumok, metszetek, dedikált könyvek, magyar szerzők első kiadásai – ilyen csemegék közül választottuk ki december hónap műtárgyát.

Az 1903-ban Typographia SC néven alapított tornaegyesületa nyomdászati dolgozók szervezett sportolási lehetőségét biztosította. Elsőként a labdarúgók egyesülete alakult meg, első két meccsüket a Magyar Athletikai Clubbal és az UTE-vel játszották (Typographia SC‒BSC 1:0; Typographia SC‒UTE 2:2). Utóbb Gutenberg csapatnéven indultak.

Később a tornász és az atlétikai szakosztály is megalakult, az 1920-as években a Gutenberg Kerékpár Kör is csatlakozott hozzájuk. A második világháború után vízilabda, asztalitenisz, sakk, íjász, tájfutó és természetbarát szakosztályok is létrejöttek.

1919-től Typographia Sport Club címmel lapot is adott ki a klub, majd 11 évvel később a Nyomdászsport című hetilap is elindult.

A Rariora Hungarica különgyűjteménybe tartozó kötet a Tipográfia TE 1903‒1973 közötti történetét mutatja be a Nyomdász Szakszervezet lapjában megjelent rövid hírek alapján. A kötet különlegessége, hogy igen apró, gerince mindösszesen 6 centiméter hosszú. A megelőző évszázadokban a miniatűr könyvek elkészítése nagy szakértelmet igényelt, mivel elkészítésük megegyezett a normál méretű könyvekével, csak jóval kisebb méretben. Ez a forma alkalmas volt arra, hogy nyomdászok versenyre kelhessenek, ki tud kisebb méretű, de külsejében igényes kiadványokat létrehozni. Ugyan az 1970-es évekre a modern nyomdászati eszközök és technikák használatával ez már nem jelentett akkora kihívást a nyomdászok számára, mint a megelőző évszázadokban, a minikönyv formája mégis ezen szakmabeli versengés előtt hajt fejet.

Írta: Rédey-Keresztény Júlia