2022. augusztus 1. és 2022. szeptember 3. között könyvtárunk és az Eötvös-kiállítás zárva tart.

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A Than Mór-féle festményről. 2. rész

És ha már e festményről megemlékezünk, essen szó ezúttal Hasek Svejkjének nevezetes epizódjáról is, amelyben Bretschneider, úr a civil ruhás detektív és Palivec vendéglős őfelsége képéről ekként cserél eszmét:

„Bretschneider elhallgatott, és csalódottan körül jártatta pillantását az üres vendéglőben. - Azelőtt a császár őfelségének a képe lógott azon a falon - szólalt meg egy idő múlva -, éppen ott, ahol most a tükör lóg. Az, jól tetszik emlékezni - felelte Palivec úr -, ott lógott, és leszarták a legyek, hát felraktam a padlásra. Mit tudom én, valaki még tehet rá egy megjegyzést, és csak kellemetlenségem lenne belőle. Kell az nekem?”

Ha nem is egészen e fenti eszmefuttatás szerint, de Than Mór festményének 1919 előtt és után többedmagával lényegében közös sors jutott, osztotta a monarchia középületeiben elhelyezett mindenféle Ferenc József-, továbbá IV. Károly-portrék sorsát, a monarchia fennállásáig ezért, a bukását következően pedig azért. Változatosságot legfeljebb a festmények eltérő földrajzi koordinátáktól függően választott eltávolítási metódusai jelentettek.

Az uralkodó, I. Ferenc József portréja magát a monarchiát szimbolizálta, így annak bukását követően az utódállamokban egyértelmű és széleskörű elutasítás övezte. A képeket aszerint, hogy a darabjaira hullott monarchia melyik fertályán ki és hol szembesült az eltávolítás gondjával, hol hagyták ahol volt, hol sürgősen levették a falról, hol átfestették, mint az pl. Újvidéken történt, hol elárverezték, mint azt Marosvásárhelyen tették, hol pedig gondosan elrejtették, mint az a kolozsvári egyetemen esett meg.  A jóval később, 1940-ben ide érkező Hóman Bálint látogatásakor derült ki, hogy bizony feleslegesen csomagolták be az egyetem névadójának magukkal hozott hatalmas olajportréját, mert a kolozsvári eredetit annak „gyönyörű fafaragású rámájával együtt elrejtették, így tehát az eredeti Ferenc József-portré került újra kifüggesztésre az aulában.” (Keleti Újság / 1940. 10. 23. / 244. sz.).

Nagyjából ilyesmi történt az Egyetemi Könyvtár nagyolvasójában lévő Than-festménnyel is, mégpedig két alkalommal. Egyszer 1918/19-ben, egyszer pedig 1945 után, azzal a szerencsés véletlen okozta különbséggel, hogy míg 1919-ben eltávolításra, addig 1945 után az uralkodói képmás mindössze arra ítéltetett, hogy „takarásba”, drapéria mögé kerüljön, a drapériára pedig, változó idők változó szavát követve, először a Rákosi-, később a Kádár- címer került. Abban azért a mindenkori „hallgatólagos közvélemény” többé-kevésbé egyet értett, hogy egyik esetben sem született igazán szerencsés megoldás.

1918-ban az EK Igazgatósága „miheztartás végett” a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek (1918. évi 14,490. eln. sz. körrendelete a királyi jelzőnek, a címzéseknek és a királyképeknek mellőzése tárgyában. Megjelent a Hivatalos Közlöny 1918/28. számában, pp. 614. ) november 30.-i körlevele szerint felszólíttatott;

  1. a „királyi” jelző „felterjesztéseiken, átirataikon, kiadványaikon, úgy az előadó íveiken, mint tisztázataikon és összes egyéb írásaikon” történő mellőzésére,
  2. „a valóságos belső titkos tanácsosi, udvari tanácsosi, királyi tanácsosi, valamint a nagyméltóságú, kegyelmes, excellentiás, méltóságos, nagyságos és tekintetes czímzések” mellőzésére, továbbá
  3. hogy „hivatalos helyiségeiben, előadó- ill. tantermekben kifüggesztett és IV. Károly volt magyar királyt, valamint néhai I. Ferencz József magyar királyt ábrázoló arczképeinek levétele és további alkalmas módon való megőrzése iránt intézkedjék.

Az eltávolítandó, ám megőrzendő (!) festmény helyére az akkori igazgató, Ferenczi Zoltán a Szépművészeti Múzeumtól hasonló formátumú művész, hasonló méretű alkotását kérte letétbe, és hivatalos, aláírt 3 példányos jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a kért kép (Delhaes István: Szt. Genovéva-t ábrázoló képe) 1919 februárjában már az EK épületében volt. A királyportré lekerült a falról, de, hogy Szt. Genovéva valaha is a néhai uralkodó képmásának helyére került volna, ebben már nem vagyunk ilyen biztosak. Már a cserekép jegyzőkönyvben megadott méretei sem valószínűsítik ezt a cserét, a 600.- K értékű Szt. Genovéva portré ugyanis nagyobb volt, mint a befedni szánt felület. 184,5:121,5 cm vászonra festett műtárgyat képzeljen el az olvasó.  A viharos történelmi események azonban elsodorhatták a képcsere ügyét, mert az 1920-ban az e tárgyban ismét tollat ragadni kényszerülő Ferenczi, ezt a levelet intézte rektorához:

Néhai I. Ferenc József király olajfestményű képe az EK olvasótermének faláról a Károlyi-féle forradalom idejében felsőbb rendeletre eltávolíttatott, a helye most is üresen áll. Miután az olvasóterem a kép eltávolításával külső szépség tekintetében sokat veszített, s mivel a kép üresen álló helye mostani állapotában jelentős szépséghiba, tisztelettel kérdem Méltóságodat, hogy a helyreállított normális jogviszonyokra tekintettel a képet visszahelyezhetjük-e régi helyére? Kívánatos volna, hogy az olvasóteremnek a közeljövőben a közönség részére újból való megnyitásához a terem ismét régi épségében álljon.”

1920. április 19.-én Ballagi Aladár rektor engedélyét adja a visszahelyezéshez. Az 1918 novemberében eltávolított uralkodói képmás tehát 1920 áprilisában ismét visszakerült eredeti helyére.

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár