Nálunk kézbe veheti, elolvashatja… Érdekességek, ritkaságok az EGYETEMI KÖNYVTÁR állományából. 1.

Van annak valamilyen varázsa, amikor egy régóta könyvtárban őrzött könyvről kiderül, hogy a könyvtáros az első olvasója. 

Ez a tény pedig e könyv esetében kétségnélküli, mert a kissé megszürkült borítójú, aprócska kötet lapjait – elejétől a végéig – mi magunk vágtuk fel. 

Még izgalmasabbá válik a dolog akkor, amikor a kicsiny kötet címét kisilabizálva ezt mindolvashatjuk:

Der unerschöpfliche Maitre de Plaisir oder die Kunst in allen Jahreszeiten, im Freien und zu Hause, so wie an allen nur denkbaren Freudentagen die unterhaltendsten und belustigendsten Partien anzuordnen. Enthaltend die besten Spiele, Lieder, Declamier-und Kunststücke, Raethsel, Charaden ec. Ein unentbehrliches Haus-und Handbuch für alle lebensfrohe deutsche Familien.

A kötetke kiadója és szerzője az igen régi és rangos szász nemesi famíliából származó Bernhard Friedrich Voigt, az igazán remek gazdasági érzékkel rendelkező üzletember, könyvkiadó volt. Az 1818-as évet követően összesen hatszor adta ki és méltatta újabb és újabb előszóban e könyvecske „érdemeit”, megnevezve „célközönségként” a családot, amelynek évszakok szerinti tematikus rendben, szabadban és otthon töltendő, játszható, előadható, megcsodálható mulatságokat, társas időtöltésre alkalmas játékokat, dalokat és versikéket, trükköket, rejtvényeket kínált.

Az Egyetemi Könyvtárban lévő kötet a jeles mű hatodik kiadása, amelyet Ilmenau városában nyomtattak 1834-ben. A második előszó szerint az első kiadás nagy sikere arra ösztönözte Voigtot, hogy új, javított és átdolgozott formában adja közre a művét – elhagyva a dalocskák és előadható darabok egyikét-másikát, helyette még több érdekes játékot összegyűjtve. Az 1821-es kiadás már azzal büszkélkedik, hogy a két, magas példányszámban megjelent előző kiadás darabjai teljességgel elfogytak, így ismét újabb, bővített „játék – könyvet” jelentet meg. Ezt követték 1823 tavaszán, majd 1832-ben, ill. 1834-ben a további kiadások. Szóval igazi korabeli „bestseller”-t vehetett volna kézbe az olvasó, ha felvágta volna a könyvecske lapjait!

A kötetben majd másfélszáz különféle játék leírását találja az érdeklődő, ha szükséges, illusztrációs táblázatokkal, rajzokkal. A szerző az egyes játékokat – azok népszerű, közkeletű elnevezéseinek megadását kívül – gondosan leírja, apró magyarázatokkal látja el, pl.: „Csak szabadban játszható”, „Legalább 6 személy szükséges hozzá”, „Hölgyek óvakodjanak részt venni benne…” stb. Nemcsak a játékokat és azok ajánlott sorrendjét közli, hanem egy-egy teljes napra vonatkozó „játékterv”-vel is segíti a játszani vágyó publikumot. Egy-egy ilyen terv gondosan megkomponált „mű-sor”, amelynek állandó, nélkülözhetetlen része a dal, a költemény, a rövid jelenet, az elbeszélés, a monológ, a találós kérdés, a közmondás, a nyelvtörő, a kártya és minden egyéb olyan trükk, amely szórakoztatásra alkalmas.

A szerző az előadókat és a játékok szereplőit is apró instrukciókkal látja el az előadás módjára, eszközeire, helyére vonatkozóan; „Ez a költemény könnyed, tetszetős, vidám előadásmodort igényel.”, vagy „Ezt a játékot csak azért vettük fel a tavaszi játékok közé, mert csak tornácon, folyosón vagy teremben játszható”. Amennyiben ismert, megadja a dalok, nóták szerzőjére, szövegírójára vonatkozó adatokat is – igaz, ugyan kottát nem közöl. De a dalok igen változatos és szórakoztató hosszú sora kárpótol: megtalálható benne a tavaszköszöntőtől a bor-, sör-, puncsdalon át a műdalig csaknem minden műfaj, de van diáknóta, menyegzői ének, a kávé dicséretét zengő stb. is.

Nézzük, mit ajánlottak a XIX. sz. harmincas éveiben a tavaszi idő múlatására!

  1. An die Freude. Költemény
  2. Társasjátékok: Das Topfschlagen. (7. p.), Die blinde Jagd. (9. p.), Das Amtsmannspiel. (10. p.), Der todte Capuziner. (18. p.), Der geplünderte König (19. p.)
  3. Lebensphantasie. Költemény (22. p.)
  4. Im Freien. Költemény (23. p.)
  5. Társasjátékok: Drei Mann hoch. (24. p.), Brüderchen, wer klopft? (26. p.), Das böse Ding, oder: mein Plumpsack geht herum. (27. p.), Das Sacklaufen. (28. p.), Der blinde Marsch nach dem Ziele. (29. p.), Die Verwandlung. (35. p.), Ich komme vom Markte. (36. p.),
  6. Ich ging zum Sonntagstanze. Dal. (37. p.)
  7. Wischiwaschi von Kotzebue. (39–42. p.)
  8. Találós kérdések: Papierdüte (45. p.), Rosegarten (46. p.), Meerschaum (46. p.), Langbein (47. p.)
  9. Schnickschnack (51–54. p.)
  10. Társasjátékok: Ein gesellschaftliches Fragespiel (54–56. p.), Flucht aus dem Kloster (57–58. p.), Das Tellerspiel (59. p.), Das wogende Meer (59–60. p.), Ich verkaufe Ihnen meine gekreuzten Scheeren (61. p.),
  11. Bor- és sördalok: Trinklieder am Abend gesungen. (61–63. p.)
  12. Kártyajátékok: Die sich verwandelnen Karten (64–68. p.), Die sich von einer Person heausgezogene Karte sehr bald zu erraten (68–69. p.)
  13. Dalok: Lieder
  14. Charaden: (72–73. p.)
  15. Logogryphen: (74. p.)
  16. Matematikai és egyéb logikai játékok: Mathematische Unterhaltungen (75–78. p.), Eines Andern Gedanken im Voraus zu errathen (79–82. p.), Die Kugel von einem Becher unter den andern zu bringen (83–84. p.), Die unbegreiflichen Zahlen (84–88. p.)
  17. Dalok: (89–93. p.)
  18. Rejtvények: Räthsel, Charaden, Logogryphen: (3–96. p.)
  19. Rövid költemények: Stücke zum Deklamiren (97–100. p.)
  20. Társasjátékok: Der Pilger (100–102. p.), Das Faulenballschlagen, (103–104. p.), Die botanische Blindekuh (104–105. p.), Die Parole, (105–108. p.), Frage und Antwortspiel (108–109. p.), Das Fünfsatz-Spiel (109–111. p.), Das Dreisatz-Spiel (111–113. p.), Das Gilet-Spiel (113–114. p.), Das  Spiel der Rätsel (114. p.), Madame’s Toilette (114. p.)
  21. Dalok: Frühlingslieder (116–118. p.)

A tavaszi kínálat alapján nagyjából képet alkothat magának az olvasó a többi, tehát a nyári, őszi és téli időszakbéli szórakoztatás és mulatság várható műfajairól is. Csak válogatva, mintegy csalogatónak említenénk egy-két „gyöngyszemet”, annak a trükknek a leírását például, hogy:

hogyan lehet éjszaka apró fénygömböcskéket fellőni a levegőbe,
hogyan lehet egy tojás belsejéből lángot elővarázsolni,
hogyan lehet valakinek a kezébe adni valamit, amit mindenki lát, kivéve őt,
hogyan lehet egy vízzel teli tálból száraz kézzel kiemelni egy gyűrűt,
hogyan lehet pusztán négy betű használatával titkosírni – és így tovább.

De található itt nyelvtörő is germanistának, romanistának egyaránt: In der Frische fischen Fischer Fische, …

 A találós kérdések között található egy különleges, a könyvtárosnak különösen kedves:

„Hier in dem kleinen Raume wohnen
Von Hütten selbst bis zu den Thronen
Fast Menschen aller Nationen,
Und klein und gross, und jung und alt,
Und schön und häßlich von Gestalt,
Welch Wunderding! und dennoch störet
Kein Zank und Streiten ihre Ruh’;
Der Tapfere, wie der Feige, kehret Sich und auch uns den Rücken zu.”

Ne törje fejét az olvasó, elég, ha visszafele olvassa a szót: kehtoilbib

Lapozzon bele! (jelzete: He 2253)

 

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár