A Múzeumok Éjszakája alkalmából Jókai Mór klasszikusának első feldolgozása, Az aranyember című, sokáig elveszettnek hitt némafilm vetítésére kerül sor 2025. június 21-én 21.00 órától az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiállítótermében. Az író legkedvesebb regényének 1918-ban készült, virazsírozott (színezett) magyar játékfilmje Korda Sándor rendezésében elevenedik meg a mozgóképeken Farkas Bence zeneszerző kísérőzenéjével.

Jókai Mór regényének három filmváltozata közül ez a legkorábbi. A magyar némafilmgyártás egyik csúcsteljesítménye, hű adaptációja az eredeti történetnek. Sokáig elveszettnek hitték, 1983-ban került elő a Bundesarchiv Filmarchiv koblenzi gyűjteményéből, melynek katalógusában A vörös félhold címen szerepelt. A filmet először az Európai Unió filmörökség megőrzését célzó LUMIÈRE programjának támogatásával újították fel, majd 2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak együttműködésével készült el a film teljes körű restaurálása.

A forgatás érdekessége, hogy a budapesti Corvin műterem mellett eredeti helyszíneken, többek között az Al-Dunán, a Vaskapunál és Komáromban zajlott.

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatára Farkas Bence zeneszerző újraálmodta az 1983-ban előkerült film kísérőzenéjét, így egy teljesen új zene is született hozzá.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=YCB6HlvZCik

Helyszín: ELTE EKL Kiállítótér

Időpont: 2025. június 21., 21:00

(A filmhez angol feliratot is biztosítunk.)

A filmvetítés az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub szervezésében valósul meg. 

író: Jókai Mór, forgatókönyvíró: Vajda László, operatőr: Kovács Gusztáv, főszereplők: Beregi Oszkár, Rajnay Gábor, Lenkeffy Ica, Makay Margit, Berky Lili, Horváth Jenő

A filmvetítés után, kb. 22:30-as kezdéssel, beszélgetésre invitáljuk vendégeinket László Ferenc zenekritikus, kultúrtörténész részvételével. A beszélgetéshez igény szerint angol tolmácsolást biztosítunk.

Programjainkról további részletek honlapunkon és a Múzeumok Éjszakája hivatalos oldalán érhetők el. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Múzeumok Éjszakája programsorozata keretében a Szaffi című animációs film vetítésére kerül sor 2025. június 21-én 18.00 órától az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiállítótermében.

Dargay Attila harmadik nagysikerű mozifilmje, a Szaffi Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye nyomán készült, és két szerelmes különös egymásra találását meséli el a török hódoltság végnapjaiban. A romantikus történet a Dargay-mesékre jellemző módon bővelkedik kedves állatfigurákban, parodisztikus, kacagtató párbeszédekben. Ma már kultikusak a szinkronalakítások is: a főbb karakterek hangját Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdy György, Zenthe Ferenc, Csákányi László és Hernádi Judit adta. A digitális felújítás Dargay állandó alkotótársa, Henrik Irén operatőr közreműködésével készült.

Mesénk a 17. században játszódik, amikor a Habsburg-ház elhatározza, hogy kiveri a törököt Magyarországról. Szófiát, Ahmed Pasa lányát és Jónást, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fiát kisgyermekkoruk óta egymásnak szánták szüleik. A háború alatt azonban a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában. A kisded Szófia a menekülés közben elveszik, s egy furcsa kis öregasszony talál rá, aki macskája után elnevezi Szaffinak, s mintha saját gyermeke lenne, úgy szereti, s neveli. Jónás, daliás fiatalemberként visszatér apja birtokára, s az elrejtett kincs nyomába ered. A kincset azonban nemcsak Jónás szeretné megtalálni, hanem az ingyenélő haszonlesők is.

A Nepp József és Romhányi József páros által jegyzett párbeszédek rengeteg, főleg az érettebb korosztályt megszólító anakronisztikus kijelentést tartalmaznak, például az egyik szereplő, Puzzola a munkaköri leírásában az okirat-hamisítás és a mérgezés mellett a filmkritikát is felsorolja: „Én értelmiségi vagyok. Okirathamisítást vállalok, méregkeverés, pénzhamisítás, filmkritika...”. Dargay az életművére és alkotói hitvallására jellemzően azonban nemcsak az örökké fiatal felnőttek, hanem a kisebb gyermekek számára is befogadhatóvá teszi a konvencionális módon ábrázolt történetet, melyben kitüntetett szerepet kapnak a komikus karakterek, félreértések, cselszövések és a mulatságos dialógusok.

Helyszín: ELTE EKL Kiállítótér

Időpont: 2025. június 21.; 18:00 óra

(A filmhez angol nyelvű feliratot is biztosítunk.)

A filmvetítés az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub szervezésében valósul meg. A filmvetítés után, 19:30 órás kezdéssel, beszélgetésre várjuk az érdeklődőket Baumgartner Zsolt animátor, animációs rendező (Kojot négy lelke), rajzfilmes stúdióműhely-vezető részvételével. A beszélgetéshez angol nyelvű tolmácsolás igény szerint biztosított.

Programjainkról további részletek honlapunkon és a Múzeumok Éjszakája hivatalos oldalán érhetők el. Mindenkit szeretettel látunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közösségi terében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) 2025. június 21-én 15.00 és 24.00 óra között Illés Zsuzsanna művész, a Fabula tűzzománc műhely alapítója tart foglalkozást a Múzeumok Éjszakája programsorozata keretében. Az érdeklődők a tűzzománc művészetébe nyerhetnek betekintést.

Ismerkedjen meg egy új technikával! Játsszunk: próbálja ki a tűzzel festés meseszerű ábrázolásmódját, kapcsolódjon ki, feledkezzen bele! Egy saját készítésű zománcozott képpel, ékszerrel vagy dísztárggyal biztosan, sőt ha minden jól megy: egy élménnyel lehet gazdagabb. A foglalkozáson egy tűzzománc technikával készült képecske, kulcstartó, hűtőmágnes vagy díszdoboz készíthető el. Programjainkról további részletek honlapunkon és a Múzeumok Éjszakája hivatalos oldalán érhetők el. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

A CHARM-EU Open Science tréningje immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre 2025. május 20-án, a rendezvényt az ELTE koordinálja.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) koordinálásával rendezik meg a CHARM-EU Szövetség harmadik Open Science tréningjét, amelynek középpontjában az Open Science alapelvei, a nyílt licencek, a digitális eszközök alkalmazása, valamint a nyílt adatok kezelése áll.

A CHARM-EU egyik kiemelt célkitűzése a tudományos ismeretek terjesztése a nyílt hozzáférésen keresztül. Az ELTE-n hibrid formában megrendezendő tréning célja, hogy a partneregyetemek munkatársai megosszák egymással tudásukat és gyakorlati tapasztalataikat, elősegítve az intézményi szintű nyílt tudományos kultúra fejlődését.

A félnapos angol nyelvű esemény az Open Science különböző területeit öleli fel. A programra személyesen, illetve online formában egyaránt várják a kutatókat, oktatókat, doktori hallgatókat és kutatástámogató szakembereket.

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár (EKL) elkötelezetten támogatja a nyílt tudományos ökoszisztéma fejlődését az ELTE-n. Az esemény egyik meghívott előadója az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa, előadásának témája a nyílt licencek, valamint a nyílt tudomány és a kutatásbiztonság kérdései.

Időpont: 2025. május 20.; 13.30–17.30

Forma: személyes és online (Microsoft Teams)

Helyszín: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27., 3. em. 311.)

PROGRAM

13.30-14.30 Niamh Brennan (Trinity College Dublin): Introduction to Open Science

14.30-15.00 Kérdések és válaszok. Szünet

15.00-16.00 Faragó-Szilvási Tibor (ELTE EKL): Open Licences and Assisting Digital Tools, Research Security and Open Science

16.00-17.00 Nagy Tamás (ELTE): Open data and version control

17.00-17.30 Vita és összegzés

Regisztráció 

Az eseményre 2025. május 19-éig lehet regisztrálni.

Két rendkívül értékes és ritka dokumentumot adott kölcsön az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében megnyílt Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállításra, mely a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából nyílt meg azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a magyar tudományos gondolkodás kialakulásának és fejlődésének történetébe.

A kiállításon bemutatott dokumentumaink különleges értéket képviselnek. Az első kötet szerzője Carolus Clusius (1526–1609) a 16. század egyik legismertebb humanistája és botanikusa. A kiállított mű, a Rariorum aliquot stirpium per Hispanias observatarum historia 1576-ban jelent meg Antwerpenben, Christophe Plantin híres nyomdájában. A gazdagon illusztrált kötet a spanyol korona alá tartozó területek különleges növényvilágát mutatja be.

A másik kölcsönzött mű egy kolligátumkötet, amely két jelentős tudományos munkát foglal magába. Közülük a kiállításon Nicolaus Copernicus (1473–1543) De revolutionibus orbium coelestium című műve látható, melyben a lengyel csillagász kifejti heliocentrikus világképét. Bár elméletének gyökerei az ókori görög filozófiában is megtalálhatók, Copernicus rendszere forradalmi hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére. A címlap bejegyzése szerint a könyvet Mossóczy Zakariás adományozta Nicasius Ellebodiusnak, majd Kecskés Jánoshoz került, aki 1639-ben a pozsonyi jezsuita kollégiumnak ajándékozta. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg 2025. október 26-áig.

2025 áprilisában zárult a LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche – Association of European Research Libraries) vezetőképzési portfóliójának legújabb továbbképző programja, amelyet középvezetők számára hirdettek meg. A 2025. januárban indult program célja, hogy támogassa a kutatókönyvtárak középvezetőit – akár vezetői karrierjük elején tartanak, akár már tapasztaltabb vezetők –, vezetői ismereteik bővítésében és készségeik fejlesztésében.

A program első évfolyamába húsz könyvtári szakember kapott meghívást Európa különböző országaiból. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárból Fejes Judit, az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársa végezte el a tréninget.

A résztvevők öt tematikus modul keretében sajátíthatták el a középvezetői feladatok eredményes ellátásához szükséges ismereteket és kompetenciákat. A modulok témái a következők voltak: vezetői alapismeretek, csapatépítés és csapatok irányítása, kommunikáció, változásmenedzsment, valamint konfliktuskezelés és stresszmenedzsment. A képzést a LIBER vezetőképzési munkacsoportja (LIBER Leadership Programmes Working Group) szervezte és vezette, kiemelt figyelmet fordítva a csoportmunkára, az aktív részvételre és a tapasztalatmegosztásra.

Minden modulhoz önálló felkészülés társult – szakirodalom tanulmányozása és írásbeli feladatok teljesítése –, amelyek megalapozták az online alkalmakon való hatékony részvételt.

A képzés elősegítette a különböző országokból érkező könyvtári szakemberek közötti együttműködést, a tapasztalatok megosztása pedig új nézőpontokat nyitott meg a résztvevők előtt. Különösen inspiráló volt, hogy az oktatók nyitottan fogadták a visszajelzéseket, a tréning utolsó alkalmának tematikája is a résztvevők javaslatai alapján alakult ki.

A LIBER Középvezetői Képzés programja nem csupán a résztvevők egyéni szakmai fejlődését támogatja, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy a kutatókönyvtárak felkészült, tudatos és motivált vezetőkkel hatékonyan reagálhassanak a folyamatosan változó környezet kihívásaira.

Az MTMT Repozitóriumminősítő Szakbizottsága a benyújtott minősítési kérelmek alapján tanúsítványt adott ki a Fordítástudomány című folyóirat részére.

A Fordítástudomány magyar nyelvű, lektorált tudományos folyóirat, amelyet az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke indított 1999-ben.

A Fordítástudomány célja, hogy magyar nyelvű, nemzetközi jelentőségű szakmai fórumot teremtsen egy dinamikusan fejlődő, interdiszciplináris tudományos kutatási terület művelői számára nem csupán Magyarországon, hanem a határainkon túl is. A folyóirat a fordítástudományt a lehető legtágabban értelmezi. Helyet kap benne a fordítói és tolmácsolási gyakorlat bármely válfajának rendszerező és elméleti megközelítése. Az általános fordításelméleti tanulmányokon kívül nagy teret szentel a leíró fordításkutatásnak, a párhuzamos korpuszokon alapuló empirikus vizsgálatoknak, a tolmácsolás kutatásának, a terminológiai kutatásoknak és a fordítás és tolmácsolás oktatásának. Figyelemmel kíséri a fordítástudományi, valamint a fordítástudományhoz kapcsolódó konferenciákat és publikációkat, ezekről hosszabb elemző beszámolókat közöl.

A folyóirat az elmúlt 25 évben jelentős szerepet töltött be a magyar fordítástudományban, megteremtette azt a szakmai közéleti és információcserét biztosító fórumot, amely egy tudományág létezéséhez szükséges.

A minősítési protokoll online adatbázis alapú szoftverben (is) közreadott, open access (nyílt hozzáférésű), ill. késleltetett open access publikációs modell szerint megjelenő folyóiratok publikálási gyakorlatának minősítésére szolgál. Az eljárás során vizsgálják a folyóirat minőség-ellenőrzési folyamatát (peer review), valamint a potenciális szerzők és olvasók tájékoztatásának gyakorlatát. A minősítés célja, hogy támogassa a szerkesztőségek munkáját, elősegítse a hazai webes folyóiratok egységes működésének kialakítását, ami biztosítja a cikkek bibliográfiai adatainak MTMT-be való gépi adatfeltöltését is.

Jelenleg 27 folyóirat rendelkezik ilyen minősítéssel, és ebből 7 az ELTE Bölcsészettudományi Karához kötődik.

Szívből gratulálunk a folyóirat szerkesztő bizottságának, valamint a folyóiratokban publikált szerzőknek és kívánunk további sikereket a tudományos munkásságukban!

Forrás: 
Minősített folyóiratok
Repozitóriumminősítő Szakbizottság
Webes tudományos folyóiratok MTMT minősítése

Hogyan publikálhatunk sikeresen a Wiley kiadónál? A Wiley a szerzői publikálást segítő angol nyelvű, online webináriumot szervez kifejezetten a magyar konzorciumban résztvevő intézmények oktatói, kutatói és hallgatói számára.

A webinárium időpontja:

2025. május 8. (csütörtök), 10:00–11:00

A webinárium célja, többek között, az open access publikálás támogatása, főbb témái:

• a nyílt hozzáférésű publikálás előnyei,
• a Wiley és az EISZ Read & Publish megállapodásának részletei,
• kézirat benyújtása egy nyílt hozzáférésű folyóiratba, az APC (cikk publikálási díj) az EISZ Read & Publish megállapodásán keresztül,
• a kézirat elkészítése, a folyóirat kiválasztása és a cikk benyújtása,
• szakmai lektorálás, publikálási folyamatok,
• publikációs etika,
• hasznos források a cikkek elfogadási arányának és a publikálás sikerének maximalizálásához:
• Wiley szerzői szolgáltatások,
• Wiley szerkesztői szolgáltatások.

Regisztráció:

A webináriumra itt lehet jelentkezni.

ELTE Dolgozattár néven új digitális infrastruktúra jött létre az Egyetemen a szakdolgozatok, valamint a TDK- és OTDK-dolgozatok archiválására és jogszerű szolgáltatására.

Az ELTE-n digitálisan benyújtott szakdolgozatok, valamint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem között 2024-ben létrejött együttműködés eredményeként digitalizált régebbi dolgozatok folyamatosan válnak kereshetővé a felületen. A repozitóriumot az Egyetemi Könyvtár és Levéltár által fejlesztett Dolgozattár Böngészővel használhatják a könyvtárakban, amely intézményi és szakok szerinti keresési lehetőséget is kínál a felhasználók számára. Az új digitális szolgáltatás – a jogszabályoknak és a kari szabályozásoknak megfelelően – több mint 50 000 szakdolgozatot tesz elérhetővé az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, valamint a kari könyvtárakban.

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Erkel Ferenc operájának első játékfilmes feldolgozásában a szerepeket korunk legnagyobb európai és világhírű magyar operasztárjai játsszák, jórészt eredeti helyszíneken. A film rendezője és Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőre a romantikus operának és a középkori atmoszférájú történetnek közös nevezőt a XIX. századi historikus festészetben talált, ebből merítettek a film képi megfogalmazásához. Az ismert, klasszikus történetet az alkotók csak a film számára szükséges dramaturgiai változtatásokkal látták el. Az alkotás a 2011-es Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon a Los Angeles-i Magyar Főkonzulátus Tony Curtis-díját nyerte el. Káel Csaba rendezésében a Bánk bán izgalmas, lebilincselő történetté válik, Erkel Ferenc fülbemászó zenéjének kíséretében.

Az 1213-ban játszódó, Katona József által írt történetben Gertrud királyné meráni honfitársai dorbézolnak a királyi várban. A békétlenkedő magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, s Petur bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Haragjukat csak fokozza, hogy miközben a távolban csatázó király helytartója, Bánk bán az országot járja, az udvarban hagyott feleségét, a szépséges Melindát a királyné léha öccse, Ottó egyre nyíltabban ostromolja. Petur titokban visszahívja Bánkot, aki azonban a békétleneket felségárulással vádolja. Ám Ottó bizalmasa, Biberach lovag elárulja Bánknak, hogy a herceg el akarja csábítani Melindát. Ottó a királyné bíztatására döntő rohamra készül.
A vár kerengőjében és kápolnájában is üldözi szerelmével Melindát, aki megvetően utasítja vissza, ám mégis félreérthető helyzetbe kerül. Az őket éppen megleső Bánk megrendül: úgy tűnik, hogy rajongva szeretett hitvese valóban hűtlen...

Időpont: 2025. május 14., 18.00 óra

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (1053 Budapest, Ferenciek tere 6., aulából nyíló közösségi tér, földszint)

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=Fu1eQt_Z-t8

Főbb szerepekben: Kiss B. Attila, Marton Éva, Rost Andrea, Gulyás Dénes

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: László Ferenc zenekritikus, kultúrtörténész, valamint Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense.

Regisztráció a korlátozott férőhelyek miatt az alábbi linken lehetséges:

https://ajk.elte.hu/content/bank-ban-kael-csaba-filmje-2002.e.1856

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala