Elindítottuk új, mesterséges intelligenciával támogatott podcast sorozatunkat, amelynek célja, hogy közérthető és rövid epizódokon keresztül mutassa be intézményünket, dokumentumállományunkat és szolgáltatásainkat.

Az első adás központi témája a kölcsönzés, amely során választ adunk többek között az alábbi kérdésekre:

• Kik jogosultak kölcsönözni?
• Milyen dokumentumok kölcsönözhetők és melyek nem?
• Hány példányt lehet egyszerre elvinni és meddig lehet kölcsönzésben?

A beszélgetés során szó esik a kölcsönzés és a visszavétel különböző módjairól – online és személyes formában is –, valamint a lejárati idő utáni teendőkről, a késedelmi díjakról és arról is, hogy miért fontos a tartozások időben történő rendezése az egyetemi szolgáltatások zavartalan eléréséhez.

Az első epizód meghallgatható YouTube csatornánkon és a kölcsönzést ismertető menüpontunkban!
 

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. augusztus 28-án tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Archívumok és fenntarthatóság, valamint Költözések és elrendezés a 21. században témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, közel százharminc vendég vett részt programjainkon. A megjelenteket Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

A nyitóbeszédeket követően Dr. Kötél Emőke, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár projektmenedzsere Raktár(k)öltöztetés és a DPEKLOSZK címmel tartott előadást, melyet Dr. Lencsés Ákos, a Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. adatgazdásza Adatgazdászat – új feladatkör a kutatástámogatásban című prezentációja követett. A délelőtti szekciót A hazai „repozitóriumi ökoszisztéma jelene és jövője címmel egy kerekasztal-beszélgetés zárta, Szeberényi Gábor főigazgató (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) moderálásával, és Dr. Holl András (MTA Könyvtár és Információs Központ, informatikai főigazgató-helyettes), Karácsony Gyöngyi (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató), Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, főigazgató), Marton József (BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, mb. főigazgató), Dr. Nagy Gyula (SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár, főigazgató), valamint Szluka Péter (SE Központi Könyvtár, igazgató) részvételével.

Dr. Lencsés Ákos adatgazdász (Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt.) moderálása mellett a délutáni Archívumok és fenntarthatóság szekció keretében Fazekas-Paragh Judit megbízott osztályvezető (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kutatástámogatási Osztály) A kulisszák mögött: Hogyan formálja a HUNOR a kutatástámogatás jövőjét az Open Science korszakában? címmel adott elő. Móring Tibor kutatástámogató könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) az ELTE Dolgozattár kialakításának mérföldköveit vázolta fel prezentációjában. Harangi Gabriella szoftverfejlesztő és Molnár-Jakab Emese digitális gyűjtemény menedzser (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) az egyetemi dokumentumok repozitóriumi elhelyezése és elrendezése témában tartott előadást. Dr. Fülöp Endre rendszertervező (Qulto) a tananyag-repozitórium tervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseibe avatta be az érdeklődőket. Meiszterics Enikő gyűjteménygondozási munkatárs és Virág Gabriella adatgazdász Adatrepozitóriumok a nyílt tudomány szolgálatában címmel tartottak bemutatót. Rényi Mátyás Attila osztályvezető és Klinger Gábor osztályvezető-helyettes (OSZK Gyűjteménymegőrzési Főosztály Digitális Megőrzési Osztály) a trendek, metaadatok és adathordozók kihívásaiba engedtek bepillantást. Záró előadásként Lukácsné Varga Judit igazgató (TF Könyvtár és Levéltár) és Sipos István ügyvezető (Softlink Hungary Kft.) a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen a Liberty könyvtári szolgáltatási platform mintáján a szakdolgozatok kezelésének és kontrollált szolgáltatásának módjait vázolták fel.

A Költözések és elrendezés a 21. században című szekciót Kóródy Judit információkutató (Infodok Kft. – Magyar Telekom Infotéka) moderálta, melynek keretében először Mátrai-Nagy Andrea osztályvezető (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyűjteménykezelési Osztály) „…mert csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe…” címmel adott elő, majd Ritter Dávid igazgató (ELTE Informatikai Igazgatóság) az egyetemek adatgazdálkodásának kihívásaira és dilemmáira hívta fel a figyelmet. Korom Szilvia könyvtárvezető (BGE Egyetemi Könyvtár) a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kari könyvtárai összeköltözésének kulisszatitkaiba avatta be a közönséget. Maurer Péter ügyvezető (M-PaKK Bt.) közel negyven év költöztetési tapasztalatai alapján a legfontosabb tanácsokat gyűjtötte össze. Balázs László osztályvezető (FSZEK Informatikai Osztály) az elektronikus és papíralapú dokumentumok tárolása tárgyában tartott előadást. A szekcióülést Dr. Németh Katalin oktatási intézetigazgató-helyettes (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) Falak közt is szabadon: befogadó tértervezés a könyvtárakban című prezentációja zárta.

A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Eisberg Hungary Kft., a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a ProQuest, a Qulto és a Softlink támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások XIII. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE EDIT repozitóriumában.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományai szerint az Egyetem Szenátusa a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén nyújtotta át a kitüntetéseket a kiváló munkát és kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, dolgozók és munkatársak számára. Az idei díjazottak között szerepelt az Egyetemi Könyvtári Szolgálat több, az egyetem és a könyvtárfejlesztés ügyéért elkötelezetten tevékenykedő munkatársa.

Az Egyetem vezetése az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese, Garamvölgyi László részére Szenátusi Érdemérem kitüntetést, a Közönségszolgálati Osztályának osztályvezetője, tájékoztató könyvtárosa, Bodonyi Eszter Marianna részére és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék Könyvtárának könyvtárosa, szakkönyvtárvezetője, Völgyi Viktória részére pedig Trefort Ágoston Emléklapot adományozott huzamosabb időn keresztül nyújtott átlagon felüli teljesítményükért. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai, Mező Csaba bibliográfus, feldolgozó könyvtáros, valamint Percze Máté raktáros rektori dicséretben részesültek.

Munkatársainknak ezúton is szívből gratulálunk kitüntetésük alkalmából, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

A Kék Pelikan bemutatása óta tizenkét díjat és elismerést gyűjtött be itthon és külföldön. A nézőket egy igazi nosztalgiautazásra invitálja, sok humorral és korabeli zenék segítségével idéz fel valós eseményeket. Ma már természetes, hogy utazunk és évente akár többször is átlépjük az országhatárokat, de nem volt ez mindig így. 1988-ban Magyarországon már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége, a vonat és a buszközlekedés azonban nagyon drága volt. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Így indul a kaland, melynek során rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=oPUKKYJaM_o&t=57s

„Ez a film – amely mesterien ötvözi az animáció és a dokumentumfilm eszköztárát – Magyarországot nemcsak személyes, hanem tágabb társadalmi és történelmi kontextusban is felfedte előttünk. Az élmény lendületes és jelenidejű volt. Markáns és magával ragadó szereplők vezettek végig bennünket a történeten, akik nemcsak elbűvöltek, hanem cinkostársukká is tettek minket a szabadság keresésében. Mindez vibráló hangzás- és látványvilágba burkolva tette a filmélményt szórakoztatóvá és felejthetetlenné” – olvasható a stuttgarti fesztivál zsűrijének indoklásában, mely a legjobb mozifilmnek járó díjat ítélte a produkciónak.

Időpont: 2025. szeptember 17. ,18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: Csáki László rendező és Ács Zsuzsanna, aki a film kifestője, a forgatott jelenetek szereplője, és a werkfilm szerkesztője.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://www.ajk.elte.hu/content/kek-pelikan-csaki-laszlo-animacios-filmje-2024.e.1913

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

A hónap műtárgya – Rektori tisztséglánc

Az egyetemeken több évszázadra visszanyúló hagyomány, hogy az intézmények különféle jelvényekkel, címerekkel és díszöltözetekkel (ornátus) lettek felruházva. A jelvények közé tartozik többek között a pédum, más néven jogar vagy díszbot, a pecsét, a gyűrű, illetve a lánc. Az egyetemek tisztségviselői ünnepi alkalmakon a jelvényeket magukra öltötték, ezzel is hangsúlyozva az egyetemek kiváltságos helyét az adott országban.  Ezek a tárgyak az egyetemi hagyományok szerves részévé válnak és szerepük évszázadokon keresztül végig kíséri egy intézmény élettörténetét.

Nincs ez másképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében sem. Az egyetem jogelődjét 1635-ben alapította Pázmány Péter Nagyszombati Jezsuita Egyetem néven. 1769-ben Mária Terézia “királyi pártfogásba” vette az egyetemet adománylevelében, és ezzel átkeresztelte Királyi Magyar Tudományegyetemmé. 1777-ben Budára költöztette, majd fia, II. József uralkodásának idején a Duna túlpartján, Pesten kapott helyet 1784-ben. Ekkor vette fel a Pesti Királyi Tudományegyetem nevet.

Az egyetemi jelvények közé tartozott ekkor a pédum, a pecsét és a talárok, amelyekről pontos ismereteink vannak. II. József rendelete alapján 1784-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, és ennek vonzataként az egyetemeken megszüntették a talárok és köpenyek használatát a monarchia teljes területén. 1785-ben mind a négy kar díszöltözeteit fel kellett küldeni Budára, ahol elárverezték a ruhákat.

A láncot, amelyet utána egészen 1949-ig viseltek a vezető tisztségviselők, 1819-ben adományozta I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király egyetemünk számára. A bécsi egyetem 1792-ben és 1805-ben, a lembergi pedig 1817-ben kapott az uralkodótól rektori és dékáni tisztségláncokat. Hasonló láncokat kapott 1826-ban az innsbrucki, 1827-ben a grazi, 1837-ben pedig az olmützi egyetem is.

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982) című könyvében az alábbiak szerint számol be a lánc igénylésének körülményeiről: “Egyetemünk rektora Láng János 1816-ban, nem minden célzatosság nélkül, a király születésnapját fényesebben ünnepeltette, mint korábban, s ez alkalomból a hadirokkantak számára eredményes gyűjtést is rendeztetett. Ennek kedvező hatására számítva Láng rektor elhatároztatta a Tanáccsal, hogy az uralkodót kérjék meg, adjon a Pesti Egyetemnek is olyan „rangfokozatot", amellyel a birodalom többi egyetemei is rendelkeznek, vagyis adományozzon a bécsiekéhez hasonló rektori és dékáni tisztség láncokat nekik is. A kért láncok 1819-ben el is készültek, de azokat az Egyetem praesese csak 1820. május 18-án helyezte ünnepélyesen a rektor és dékánok nyakába, a tanárok és hallgatók jelenlétében. Az érméket, az áttört mívű láncokkal együtt Johann Baptist Harnisch, bécsi „Kammermedailleur" készítette aranyból.”

Az 1.4 méter hosszú áttört mívű aranylánc mindegyikén arany korona függ, ezen pedig nyolcszögű, vörösre zománcozott arany csillag, amelynek belső részén hármas — piros-fehér-zöld — nemzeti színű körszegély vonul végig. Ez zárja magába az egyik oldalán a Ferenc császár mellképével ellátott „Franciscus I. Imp.Aust.Rex. Hung." feliratú aranyérmet. Ennyiben a rektori és a dékáni láncok megegyeznek egymással, csupán abban különböznek, hogy az arany medál másik oldalán változó szöveg olvasható: a rektori láncon „Rectori Scientiarum Universitatis Pestiensis", a hittudományi kar dékánjáén „Facultati Theologicae Scientiarum Universitatis Hungaricae Pestiensis”, a jogi karén „Facultati Juridicae ... ", a bölcsészeti karén „Facultati Philosophiae ... ", az orvoskarén pedig „Facultati Madicae ... ", továbbá egységesen mindegyiken folytatólagosan „Munificentia Augusti P.P.MDCCCXIX" felirat látható.

Az aranyból készült tisztségláncokat 1949. május 31-én a Nemzeti Múzeum széfjében helyezték el. A láncok egy-egy ezüst másolata azonban a rektor páncélszekrényében maradt. Ezeket a Budára költözés 200. évfordulója alkalmából, 1977-ben újra aranyoztatták, s avatások és más ünnepélyek alkalmával használják is. Ezek mintájára készített el az új karok alapításakor (2000-ben, 2003-ban és 2021-ben) hat további láncot Marosi László ötvösművész.

Az eredeti I. Ferenc király által adományozott láncok közül a rektori, a bölcsészettudományi kar és a jogi kar dékáni láncait 2016 óta kölcsönszerződés keretében a Magyar Nemzeti Múzeum átadta az Egyetem számára kiállítás céljából. A rektori lánc főigazgatói engedéllyel 2025. augusztus 29-én a rektori beiktatási ünnepségen lesz használatban, amikor Prof. Dr. Borhy László leköszönő rektor úr áthelyezi a láncot, és ezzel felavatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem új rektorát, Dr. Darázs Lénárdot.

Forrás:

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982)

Szögi László Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben (Budapest, 2015)

Írta: Kovács-Molnár Bianka

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elkötelezett a tudományos kutatás és oktatás támogatása iránt, ezért számos előfizetett adatbázishoz biztosít hozzáférést:

• Egyetemi szintű hozzáférés az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program keretében.
• Kari szintű előfizetések, amelyek elérése az adott kar helyi hálózatán keresztül lehetséges.

Az előfizetett adatbázisok rendszeresen frissített listája az Egyetemi Könyvtár és Levéltár honlapján található.

ELTEFind – az ELTE integrált keresőfelülete

Az ELTEFind az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szakirodalmi keresőszolgáltatása, amely lehetővé teszi az egyidejű keresést az alábbi forrásokban:

• az ELTE könyvtári katalógusai,
• ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT),
• az EISZ-en keresztül előfizetett tudományos adatbázisok,
• ingyenesen elérhető, teljes szövegű adatbázisok.

Hozzáférési lehetőségek

• Az online források az ELTE helyi hálózatából automatikusan elérhetők.
• Az egyetemi hálózaton kívülről VPN szolgáltatás igénybevételével biztosítható a hozzáférés.

További információ és szakmai támogatás

Az adatbázisokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseivel, kérjük, forduljon bizalommal munkatársainkhoz az alábbi elérhetőségen:

eisz@lib.elte.hu

Szijjártó Péter külügyminiszter 2025. július 23-án jelentette be, hogy a New York-i ügyészség visszaszolgáltatott egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kiadványt Magyarországnak, amelyet korábban Budapestről loptak el.

A szóban forgó kiadvány, Zacharias Traber (1611–1679) jezsuita szerzetes Nervus Opticus sive Tractatus theoricus című műve, amely 2022 márciusában egy New York-i antikvárium árverésén tűnt fel. Címlapján egy kéziratos bejegyzés arra utal, hogy egykoron az Egyetemi Könyvtár jogelődje, a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának tulajdonában volt. Az 1675-ben Bécsben megjelent kötet három könyvre tagolódik: optikára (fénytan), katoptrikára (visszavert fény, azaz a tükröződés tudománya) és dioptrikára (sugártöréstan). A gazdagon illusztrált kiadvány címlapképét Tobias Sadeler rézmetsző (1641?–1679 körül) készítette el, és valószínűleg az ő műhelye kivitelezte az ábrákat tartalmazó táblákat is. Traber a műben az optika tudományának alapvető tudnivalóin túl személyes tervezői tapasztalataira alapozva különböző katoptrikai kombinációk előállításának gyakorlati teendőit is elemzi. Történeti szempontból fontos forrást jelentenek azok a fejezetek, amelyek a pozsonyi érsekkert leírásáról szólnak. A kötet kétféle dedikációval került forgalomba: egy részébe Karl von Liechtenstein-Kastelkorn olmützi püspöknek (1664–1695) szóló ajánlás került, másik részébe pedig Szelepcsényi György esztergomi érseket dicsőítő dedikációt nyomtattak. A Szelepcsényi érsek számára dedikált példányokból mindössze három darabot őriznek ma magyarországi közgyűjteményekben.

A nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának jogutódjaként az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár széles körű vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a New Yorkban feltűnt kötet azonos-e a gyűjteményünkből hiányzó példánnyal. Az árverést meghirdető antikvárium segítségével bebizonyosodott, hogy a kötetből az egykor közgyűjteménybe tartozást igazoló elemek nyilvánvalóan el lettek tüntetve: a címlap verzón egy kiszedett bélyegző nyomára bukkantak, az előzéket és a szennylapot (a tulajdonbélyegzők további előfordulási helyeit) pedig kicserélték. Multispektrális képalkotó vizsgálat segítségével kiderült, hogy a kötetben az egykori Báró Eötvös József Collegium tulajdonbélyegzője szerepelt. Hosszas kutatómunka után végül a kötet kalandos útja is rekonstruálhatóvá vált. Az Egyetemi Könyvtár kéziratos katalógusai alapján ugyanis 1690-ben még hét példányt birtokolt a kötetből. 1777-ben, amikor a könyvtár Nagyszombatból Budára költözött, már csak két példány volt a tulajdonában. A költözés során ugyanis az egyetemi oktatáshoz már nem szükséges, mintegy háromezer kötetet Nagyszombatban hagytak, majd ezek nagy részét különböző egyházi intézmények vagy személyek között szétosztották. Így kerülhetett egy példány a kötetből a pozsonyi katolikus főgimnáziumba, majd onnan az Eötvös József Collegium könyvtárába. A Collegiumból az 1940-es évekből tűnt el, és most, mintegy nyolc évtized múlva – az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közreműködésének köszönhetően – újra visszatérhet jogos tulajdonosához.

A hosszadalmas és izgalmas nyomozás részletei Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária Minden, amit a közgyűjtemények védelméről tudni akartál, de sosem merted megkérdezni című írásában olvasható.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2025. évi második negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság egyhangúlag elfogadta az elektronikus tartalmak használatára vonatkozó felmérésről készült beszámolót. A Könyvtári Tanács jóváhagyta az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) Minőségfejlesztési jelentését. A jelentés továbbításra került az ELTE Minőségfejlesztési Bizottságának. Az ELTE munkatársi, valamint a hallgatói igény- és elégedettségi mérés eredményeinek kiértékelését megkezdte a Primer kutatások munkacsoport.

A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, valamint hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez. Közreműködtek további EKSZ-hírek közzétételében az ELTE Könyvtárak felületén, többek között az online bankkártyás fizetés és a gyógypedagógia nemzetközi napja alkalmából nyílt kiállítások és események tárgyában, melyek az EKSZ-hírlevélben is megjelentek. A Zöld könyvtári kérdőív kiküldésre került az EKSZ könyvtárai részére, az eredmények várhatóan ősszel publikálhatók.

A negyedév során elindult az Aleph–SAP adatátadás, valamint a SimplePay fizetési lehetőség, ezáltal egyszerűsödött a könyvtári bevételekkel történő elszámolás, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak rendezése. A Könyvtárvezetők munkacsoport három megbeszélést tartott, melynek keretében egyeztettek többek között a könyvtári szolgáltatásokat is érintő informatikai kihívásokról, egy új Chat-csatorna bevezetéséről, a Tudománypolitikai Iroda által az ELTE 2024-es publikációs teljesítményéről összeállított beszámolóról, az Integrált Könyvtári Rendszer nyári leállásáról és az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltárt érintő konverzió kihívásairól.

A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.

2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Bay Zoltán (1900–1992) fizikus, egyetemi tanár 1945-től volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Bay Zoltán gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, majd egyetemünk matematika–fizika szakán végezte. Példaképe, Eötvös Loránd hatására döntött a természettudományos kutatások mellett. Egyetemi évei alatt az Eötvös Collegium tagja volt, majd az egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén lett tanársegéd. 1926-ban a legmagasabb, azaz sub auspiciis gubernatoris kitüntetéssel szerezte meg a doktori fokozatot fizikából. A berlini és a szegedi egyetemen töltött évei után 1936-ban habilitált a budapesti tudományegyetemen. Kutatómunkáját az Egyesült Izzó vállalat laboratóriumában és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. Ebben az időszakban több találmánya kapott szabadalmat, mint például a nagyfeszültségű gázcsövek vagy a rádió-vevőkészülékek áramköreinek fejlesztése. A világon először alkalmazta a másodlagos elektronsokszorozás elvét az atomszámlálásban, és ma ez képezi az alapját a gyors atomszámlálásban alkalmazott minden eljárásnak. A második világháború alatt ellenállási mozgalmat szervezett, és vállalta egy titkos rádióadó megépítését. 1946 decemberében a háború alatti tevékenységéért Szent-Györgyi Alberttel együtt megkapta a Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát. 1945 nyarán kezdte el kutatócsoportjával azokat a kísérleteket, amelynek során Európában először sikerült radarvisszhangot észlelni a Holdról. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a naprendszerbeli távolságokról. 1948-ban emigrációba kényszerült, és az Amerikai Egyesült Államokban lett a kísérleti fizika professzora, és együtt dolgozott Szent-Györgyi Alberttel és Neumann Jánossal. 1955-től a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban dolgozott, és elsősorban a fénysebességen alapuló hosszmértékegység-szabvány bevezetéséért küzdött. Munkásságában rendkívüli fontosságot játszott a mérés. Meghatározó szerepe van a korszerű méréstechnika kialakításában, ezen belül is a rendkívüli pontosságú idő- és hosszmérési eljárások kialakításában. Eredményei jelentősen hozzájárultak az űrtechnika fejlődéséhez és a globális helymeghatározó rendszer (GPS) kidolgozásához. Hagyatékának egy része levéltárunkban található.

A hónap műtárgya – Devecseri Gábor bútorai

Devecseri Gábor (1917–1971) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus és felesége, Huszár Klára az Iseumi Játékok alkotó művészeiként az 1960-as években és az 1970-es évek elején a nyarakat Szombathelyen töltötték. A város kulturális életének meghatározó személyiségei voltak, kezdetben Plautus, majd Mozart műveinek színpadra állításával.

Devecseriné Huszár Klára férje halála után könyvtárát olyan magyar felsőoktatási intézménynek kívánta adományozni, ahol magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés folyik, a hagyatékot pedig a gyűjtemény eredeti formájában történő megőrzése mellett dolgozzák fel és gondozzák. Így jött létre az 1982 márciusában kelt alapítólevél szerint a Devecseri Gábor Különgyűjtemény, amelyet a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (ma ELTE Savaria Egyetemi Központ) „B” épületében, a Tanácsteremben helyeztek el. 1992-ben Tóthné Király Katalin szerkesztésében megjelent a könyvtár kötetkatalógusa, mely a gyűjtemény raktári rendjében sorolja fel a dokumentumokat, utal a lapszéli jegyzetekre, valamint tartalmazza a különböző dedikációk teljes szövegét is. A katalógus bevezetőjében Huszár Klára így írt férje könyvtáráról: „nem tudományos gyűjtemény, nem is egy könyvgyűjtő hagyatéka, hanem a szenvedélyes olvasóé és a »munkaszerelemtől« megrészegült író-műfordítóé, akinek munkaeszközei s egyben gyönyörűséget okozó hozzátartozói e kötetek”.

Néhány évvel később Devecseri Gábor fia, Devecseri János az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és Levéltárának ajándékozott édesapja hagyatékából egy asztalt és székeket azzal a szándékkal, hogy a költő-műfordító több mint négyezer kötetes könyvtárával együtt kerüljön elhelyezésre. Az ajándékba kapott bútorok már az 1950-es évek elején a művészházaspár otthonához tartoztak, „részesei voltak” a művek keletkezésének, „tanúi voltak” baráti beszélgetéseknek.

Az  asztal körül a források és a család szóbeli közlése alapján művészek, tudósok, közéleti személyiségek találkoztak rendszeresen: Kodály Zoltán; Anhalt István; Bárdos Lajos; Somlyó György és Csernus Mariann; Karinthy Ferenc, felesége és fia, Márton; Vajna János, Bródy András és Vajna Márta; Rényi Alfréd és felesége; Zolnay Vilmos; Trencsényi-Waldapfel Imre és Petrolay Margit; Schultheisz Emil; Dobrovits Aladár és Dömötör Tekla; Telegdi Polgár István és Kerényi Grácia; Szilágyi János György; Szendrő József; Szerb Antalné Bálint Klára; Örkény István és Radnóti Zsuzsa; Zolnay Vilmos; Csécsy Magda. Rajtuk kívül megfordult az asztalnál: Bede Anna; a Benedek család tagjai; Boldizsár Iván; Déry Tibor; Fodor József; Eörsi István; Falus Róbert; Gellért Oszkár; Hegedüs Géza; Hubay Miklós; Kárpáty Csilla; Lakatos István; Máthé Elek; Ritoók Zsigmond; Vas István; Vihar Béla.

Az asztal és négy szék ma az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és Levéltár épületének második emeletén lévő közösségi térben tekinthetők meg.

Írta: Molnár Eszter