A szombathelyi ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár 2025. október 6-án szakmai továbbképzés miatt zárva tart.

Megértésüket köszönjük!

2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Szentpétery Imre (1878–1950) történész, egyetemi tanár 1929-től volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte az Eötvös Collegium tagjaként. Járt Németországban, Franciaországban és Olaszországban tanulmányúton, ahol elsajátította a nyugati történetírás módszertanát és megismerkedett a korabeli főbb historiográfiai áramlatokkal. Mindezeket felhasználva a fejlett forráskritikai módszertant kívánta meghonosítani Magyarországon, ezért elsősorban történeti segédtudományokkal, azon belül pedig diplomatikával foglalkozott. 1914-től a Budapesti Tudományegyetemen, majd 1918-tól a Debreceni Egyetemen tanított egyetemi tanárként. 1923-tól egészen haláláig ismét Budapesten lett az oklevéltan, a címertan, majd a történeti segédtudományok oktatója és a Történeti Szeminárium igazgatója. 1935-ben megírta a Bölcsészettudományi Kar történetét, majd 1939/40. tanévben a Kar dékánja volt. Több elméleti munkát írt a történeti segédtudományok köréből, amelyet azóta is tankönyvként és kézikönyvként használnak. Forráskiadóként is maradandót alkotott, kiadta többek között az Árpád-kori uralkodók okleveleinek kritikai jegyzékét és az Árpád-kori Magyarországon keletkezett latin nyelvű, elbeszélő jellegű szövegeket. 1902-tól volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja, 1932-től pedig elnöke. Egyetemi előadásainak kéziratai könyvtárunk különgyűjteményében, iratai egy része pedig levéltárunk gyűjteményében található.

Az Eduline felmérése alapján az olvasók az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épületét találták a főváros legszebb egyetemi könyvtárának.

Az eduline.hu oldalon megjelent cikk szerint a szerkesztők egy korábbi írásban bemutatták a főváros gyönyörű és különleges hangulatú egyetemi könyvtárait, szavazást indítva a „Budapest legszebb egyetemi könyvtára” címért. A versenyben kilenc egyetem könyvtára vett részt, melyek közül a Ferenciek tere 6. szám alatt található könyvtárpalota, kiemelkedve a mezőnyből, magabiztosan megszerezte az első helyet. A kitüntető elismerést ezúton is köszönjük.

Könyvtárunk kapui mindenki előtt nyitva állnak, örömmel várva régi és új olvasóinkat. Olvasói, tanulói és közösségi tereink a tanulás színtereinek biztosítása mellett kulturális, történeti és építészeti értékeket is közvetítenek, melyek többek között a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében meghirdetett programjainkon és interaktív könyvtári vezetéseken tárulnak fel. Fedezze fel a tudás kincsesházát!

Kulturális értékeink védelmére és épített örökségünk megőrzésére kívántuk felhívni a figyelmet az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban szervezett rendezvényünkkel az idei Kulturális Örökség Napjai keretében.

Programsorozatunk nyitányaként 10.00 órától az ELTE Eötvös Művészeti Együttes néptánccsoportjának bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. A Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából nyílt kamarakiállításunk három olyan kiemelkedő tudósegyéniségnek, Toldy Ferencnek, Szilágyi Sándornak és Eötvös Lorándnak a dokumentumait és életpályáját mutatja be, akik az Egyetem, az Egyetemi Könyvtár és az Akadémia történetében is fontos szerepet játszottak. A kiállítás a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében hétköznapokon 10.00 és 15.00 óra között látogatható. A könyvek, tudományok és művészetek kedvelői épülettúráinkon keresztül betekintést nyerhettek a könyvtár építészeti és történeti csodáiba és műemléképületének termeibe, megismerkedhettek a könyvrestaurálás folyamatával, muzeális gyűjteményünk néhány különleges darabjával, valamint Szomjas György Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező filmjein és beszélgetéseken keresztül néhány építészeti különlegesség falainak rejtett titkaiba nyerhettek betekintést. Feltárultak egyetemünk történetének fontosabb eseményei is Könyv, talár, tudomány – Jelképek az Eötvös Loránd Tudományegyetem múltjából című egyetemtörténeti kiállításunk keretében. Rendezvényeink alatt vendégeink egyedi, keményfedeles kézműves könyvecskéket készíthettek, Jókai-kvízzel, könyvjelzőszínezéssel és kirakójátékkal tarkítva, Buzogány Dezső kalligráfus pedig a szépírás művészetébe avatta be az érdeklődőket.

Rendezvénysorozatunkon Bábel Klára hárfa- és Amirás Árpád csellóművész adtak koncertet a zenekedvelők részére. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk a Múzeumok Fesztiválja keretében szervezett programjainkon is!

Bacsó Péter szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált. Máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának. A vetítés után szakértőkkel beszélgetünk, többek között a filmcenzúráról is.

1950-ben járunk: a film főszereplője Pelikán József (Kállai Ferenc) dunai gátőr, aki egyedül neveli a gyerekeit. Nincs mit enniük, ezért titokban levágják Dezsőt, a család disznóját, ami illegális feketevágásnak minősül. Pelikán lebukik, börtönbe kerül, majd egy bizonyos Virág elvtárs (Őze Lajos) színe elé viszik, aki közli vele, hogy szükség van a hozzá hasonló régi, megbízható kommunistákra, ezért különféle bizalmi pozíciókba nevezi ki. Pelikán elvtársból így lesz gyors egymásutánban uszodaigazgató, a Vidámpark vezetője és a Narancskutató Intézet feje, de megbízásai rendre azzal végződnek, hogy valamilyen ballépést követően börtönbe kerül. Virág elvtárs végül azt kéri tőle, hogy legyen koronatanú egy koncepciós perben.

A tanú nyíltan a személyi kultusz korszakát figurázza ki. A fontosabb szereplőket mind be lehet azonosítani: Virág elvtárs alakját Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezére ihlette, Bástya elvtárs Rákosi Mátyásra és Farkas Mihály honvédelmi miniszterre egyaránt hasonlít, míg Dániel Zoltán figurája, akire Pelikánnak vallomást kell tennie, egyértelmű utalás a koncepciós perben halálra ítélt Rajk Lászlóra. Még a film legabszurdabb jeleneteinek is vannak valós elemei, kezdve a magyar narancstól a szocialista szellem vasútjáig.

Merész hangneme ellenére a film forgatókönyve viszonylag gyorsan zöld utat kapott, ám végül mégsem engedték bemutatni, az első hivatalos vetítésre közel 10 évet kellett várni. Ekkorra azonban már beépült a köztudatba, a betiltás alatt ugyanis kézről kézre járt a kópiája. A tiltás feloldását követően, 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is bemutatták.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=B696W2Gwvmk

A vetítés utáni beszélgetés vendégei: dr. Gosztonyi Gergely jogász, médiakutató (ELTE ÁJK) és Réz András filmesztéta, forgatókönyvíró. A vetítés utáni beszélgetést moderálják: dr. Rácz Anna filmklubvezető és Tomor Dávid Domonkos joghallgató

Időpont: Kutatók Éjszakája, 2025. szeptember 26.; 19:00 óra

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Regisztráció

A filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

A gyógypedagógus-képzés 125. jubileuma alkalmából egy közel 15 méteres idővonal készült az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, amely 1900-tól napjainkig mutatja be a képzés történetét az egységes gyógypedagógus-képzés kezdetétől. A fontos mérföldköveket illusztráló fotók jelentős része a Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény anyagából került kiválogatásra.

A kétnyelvű idővonal több területről érkező kari kolléga és az ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság együttműködésével valósult meg.

Az Idővonal a Kar (Budapest, 1097 Ecseri út 3.) „A” épületének keresztfolyósóján tekinthető meg.

A hónap műtárgya – Ferge Zsuzsa íróasztala

Ferge Zsuzsa (1931–2024) Széchenyi-díjas szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára a kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) megszerzését követően 2002-ben lett az MTA rendes tagja.

1953 és 1968 között a KSH munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató Osztály vezetője volt. 1968 és 1988 között az MTA Szociológiai Kutató Intézet Társadalompolitikai Osztályának vezetője, tudományos főmunkatársa. 1988 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében a Szociálpolitika Tanszék vezetője, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től professor emerita. 2000-es indulásakor az ELTE Szociológia Doktori Iskola törzstagja, a szociálpolitika doktori program alapító programvezetője. 2005-ben az MTA Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program Iroda vezető szakértője volt. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási területei: a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés, szociál- és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai voltak.

Ferge Zsuzsa 93 éves korában, 2024. április 9-én hunyt el. Emlékére 2024. szeptember 10-én teremavatásra került sor a Társadalomtudományi Karon: Ferge Zsuzsa Kari Tanácsterem (Lágymányosi Campus Északi épület 0.100C terem).

2025 márciusában Ferge Zsuzsa örökösei átadták megőrzése íróasztalát (méretei: 180 x 78 x 75 cm), amely jelenleg a róla elnevezett teremben került elhelyezésre.

Forrás: https://tatk.elte.hu/in_memoriam_Ferge_Zsuzsa

Írta: Egri Krisztina

Elérhető legújabb podcast adásunk, amelyben az ELTE Könyvtár WebApp szolgáltatásairól és fejlesztéseiről esik szó. Az epizódban bemutatásra kerül, hogyan váltja ki az alkalmazás a papíralapú olvasójegyet, miként könnyíti meg a kölcsönzést és a tagságok kezelését, valamint milyen lehetőségeket kínál az online ügyintézés területén.

Szó lesz többek között:

• online beiratkozásról és tagsághosszabbításról,

• a testreszabható értesítésekről,

• az új online bankkártyás fizetésről,

• a közeljövő fejlesztéseiről, például a virtuális nyomtató- és fénymásolókártyákról, valamint az iOS és Android applikációról.

Az adás meghallgatható a YouTube csatornánkon.

Sikeres őszi félévet kíván az ELTE által fenntartott könyvtárak hálózata, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat, mely összesen több mint 4,3 millió dokumentummal rendelkezik.

A beiratkozás minden egyetemi polgár számára ingyenes, az ELTE Könyvtár WebApp alkalmazáson keresztül online is intézhető. A könyvtárak gyűjteménye az online katalógusból érhető el.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a belváros szívében, a Ferenciek terén valamennyi hallgatót örömmel vár. Az egyes könyvtárakban elérhető szolgáltatásokról, a díjszabásról, nyitvatartásról és elérhetőségekről, valamint az ELTE könyvtárainak számos online szolgáltatásáról az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) honlapján tájékozódhat.